Robbanás volt Münchenben, több sérültről tudni
Robbanás történt Münchenben, a német város egyik legfontosabb vasúti útvonalának építkezési munkálatai körül. Az incidensnek legalább három sérültje van, egy súlyos.
Robbanás történt Münchenben, a német város egyik legfontosabb vasúti útvonalának építkezési munkálatai körül. Az incidensnek legalább három sérültje van, egy súlyos.
2014 alighanem egyfajta törésvonalat jelent a nemzetközi diplomáciában. Miközben a Vasfüggöny leomlása után békülékeny, együttműködésre nyitott stílus jellemezte a világ nagyhatalmainak kommunikációját, a Krím annexiója után meredeken romlani kezdett a viszony Amerika és Oroszország közt. Aztán 2017-ben jött Donald Trump elnök és tett arról is, hogy a Kína és Amerika közti óvatos rivalizációt is kifejezetten konfrontatív, barátságtalan kommunikáció váltsa fel. A nagyhatalmak ma már szinte havonta dobálják egymásra a gazdasági szankciókat, kisebb kiberháborút folytatnak egymás ellen az interneten, illetve nyíltan beszélnek az egymással kapcsolatos bizalmatlanságról, egy-egy extrémebb esetben pedig a nyílt háború lehetősége is felmerül, mint elkerülendő kimenetel. Az igazság az, hogy a világ három katonai és politikai nagyhatalma - az Egyesült Államok, Kína és Oroszország -, mindig is egymással sok szempontból ütköző érdekek mentén működött, elsősorban az változott most meg, hogy ezt most már nyíltan felvállalják, ahelyett, hogy az együttműködés és együttélés lehetőségét keresnék egymással. De mit is akarnak ezek a nagyhatalmak egymástól? Nézzük.
Nem a Fehér Halál néven is emlegetett finn Simo Häyhä a világ leghalálosabb mesterlövésze, hanem egy iráni ruhabolt-tulajdonos, aki az Irán-iraki háború során több mint 700 emberrel végzett egy távcsöves öntöltő puskával - állítja ezt a súlyos kül- és belpolitikai krízissel küzdő perzsa állam, ahol nemrég filmet is bemutattak a halálosztó Abdorrasul Zarrin életéről. Zarrinról nem nagyon lehetett eddig hallani Iránon kívül, így igencsak kétségbe vonható katonai teljesítményének legendája, ettől függetlenül elég valószínű, hogy egy tehetséges mesterlövészről van szó, aki egy olyan háborúban dolgozott, mely során nagyon súlyos véráldozattal fizetett mindkét fél a győzelemért.
Már több mint 25 éves a boszniai háborút lezáró daytoni béke, amely rendezni kívánta Bosznia–Hercegovina sorsát, de a többnemzetiségű államot továbbra is etnikai konfliktusok feszítik. A két entitás egyikének, a Boszniai Szerb Köztársaságnak az elnöke, Milorad Dodik mostanában olyan mondatokkal és lépésekkel hívja fel magára a figyelmet, melyek mintha a szerb országrész elszakadását készítenék elő. Csakhogy az egy-egy kisebb régióban is vegyes nemzetiségi összetétel miatt lehetetlen tiszta etnikai határokat rajzolni, az egyik entitás függetlenedése ezért beláthatatlan folyamatokat indítana el. Sokan már úgy érzik, a hangulat a boszniai háború előestéjéhez hasonlítható. Az ország a nagyhatalmak játéktere is egyben, és miközben a Nyugat szerepvállalása csökken, a vucici Szerbiáé és a putyini Oroszországé folyamatosan nő.
Egy jó mesterlövész akár egy komplett csata menetét meg tudja változtatni, hiszen képesek beszivárogni az ellenséges vonalak mögé, felderíteni, kulcsfontosságú katonai vezetőket likvidálni. Több olyan mesterlövész is élt a történelem során viszont, akik olyannyira hatékonyan végezték munkájukat, hogy egy ütközet során komplett szakaszokat likvidáltak, katonai karrierjük alatt pedig ellenséges katonák százait tették el láb alól. Néhány ezek közül a mesterlövészek közül szabályosan legendává vált hazájában, sőt, nemzetközi szinten is, nevüket a mai napig könyvek, filmek, politikai propaganda-művek őrzik. Bemutatunk 10-et a világ leghalálosabb mesterlövészei közül.
Nem érdemes összeesküvés-elméletekben hinni – már amíg ki nem derül róluk, hogy igazak. Így történt ez a villanykörték esetében is, amikor régen a GE és a Phillips más gyártóóriásokkal összeállva kitalálta, hogy inkább előbb égjenek ki az izzók, mint utóbb. De különösen érdekes példát mutat az Apple esete is a furcsa módon belassuló telefonokkal, miután megjelentek az újabb változatok. Ebben a cikkben a termékek mesterségesen manipulált élettartamáról gondolkodunk, kitérve a mögöttes gazdasági logikára és két nagyon tanulságos történelmi esetre.
A hiperinfláció réme máig kísérti az embereket Európában. Ez az a jelenség, ami visszataszíthat minket a cserekereskedelembe, ha hagyják tombolni. Az egyik leghíresebb és legalaposabban feltárt történelmi példa rá Németországból való, ahol az első világháború után különösen rosszul alakultak a dolgok. Mindez nem pusztán gazdaságtörténeti szempontból jelentős, hanem az egész politikai háttere is rendkívül tanulságos. Az alábbi cikkben áttekintjük a weimari köztársaság tragikus esetét, és megnézzük, hogy pontosan mi is vezetett a hiperinfláció elszabadulásához.
Koronavírusban elhunyt Sir Tom Moore, brit veterán, aki azzal vált ismertté világszerte, hogy századik születésnapja előtt százszor körbe sétálta saját kertjét, hogy így gyűjtsön pénzt a brit állami egészségügyi szolgálat (NHS) számára. Akciója akkora sikert aratott, hogy végül csaknem 33 millió fontot sikerült összegyűjteni, amelyet az új koronavírus okozta járvány elleni küzdelemre fordíthattak.
Elhunyt George Blake, a hidegháborús korszak egyik leghíresebb brit kettős ügynöke, akinek tevékenysége teljesen szétzilálta a brit hírszerzés kelet-európai ügynökhálózatát.
A világ egyik legmegbízhatóbb gazdaságtörténeti módszertani központja által 2018-ban közölt adatbázis szerint Magyarország az elmúlt 100 év nyertesei közé tartozik - írja az adatokat feldolgozó elemzésében az Összkép. Meglepőek az eredmények – ha igaznak bizonyulnak, alaposan át kell gondolni az elmúlt évszázadról alkotott képünket.
Meghaladta a 3 ezermilliárd dollárt az USA költségvetési hiánya a mostani pénzügyi évben, ez közel háromszorosa a 2019-es évnek – számol be a hírről a Bloomberg.
Jelentős, közel 1:3 az esélye annak, hogy a következő évtizedben négy szélsőséges kockázati esemény (tail risk) közül egy bekövetkezik – figyelmeztetett friss elemzésében a Deutsche Bank.
A JP Morgan friss elemzése szerint jelentős löketet kaphatnak a fenntartható (ESG) befektetések a koronavírustól, a járvány kitörése ugyanis minden eddiginél nagyobb hangsúlyt helyezhet a zöld és társadalmi célú befektetésekre. De nemcsak a befektetések világát, hanem a vállalatvezetési és működési kultúrát is teljesen átírhatják az ESG-szempontok. Ezek a változások már elindultak.
A magyar gazdaság elmúlt 100 évének teljesítményét tekintette át a most megjelent Statisztikai Szemlében a Közpinti Statisztika Hivatal korábbi és jelenlegi főosztályvezetője. A gazdaság szerkezetének átalakulása mellett azzal is foglalkoztak, hogy Magyarország fel tudott-e zárkózni ebben az időszakban a fejlettebb országokhoz.
A 89 éves milliárdos befektető, Soros György közleményében ír arról, hogy Nyílt Társadalom Alapítványa egymillió eurót adományoz Budapestnek a koronívrus elleni harchoz – számol be a hírről a Reuters.
A két ország védelmi szövetségének megerősítését ígérték Japán és az Egyesült Államok védelmi, illetve külügyminiszterei pénteken Tokióban, és megemlékeztek a kétoldalú biztonsági megállapodás megkötésének 60. évfordulójáról.
Katonai csapással válaszolt Irán az Egyesült Államoknak Kászim Szulejmáni tábornok megölésére; szerda hajnalban több mint egy tucat ballisztikus rakétát lőttek ki két amerikaiak által használt bázisra Irakban. Donald Trump este nyilatkozott az eseményekkel kapcsolatban. Beszédében katonai megtorló csapást nem helyezett kilátásba, "csak" gazdasági szankciókat ígér Irán ellen. A beszédet követően az S&P 500 index új történelmi csúcsra ment, az olaj árfolyama viszont beszakadt.
Napok óta hangos a média és a közösségi média attól, hogy az Egyesült Államok egy dróncsapásban megölte Kasszem Szulejmáni iráni tábornokot, a Forradalmi Gárda tábornokát és a Kudsz-erők parancsnokát. Rengeteg aggódó poszt, mém, bulvárhír és álhír kezdett el terjedni arról, hogy a vezérkari tiszt halála egyenes út a harmadik világháború felé, valójában viszont nem sok esély van arra, hogy globális konfliktus lesz az eredménye az újabb közel-keleti feszültségnek. Reális esély van viszont egy komoly, elhúzódó konfliktusra, amit Magyarországon is megérezhetünk, de nem kell atomtámadásoktól vagy az utcán menetelő katonáktól rettegnünk.
Talán sosem változott az emberiség történelme során egyszerre annyit a hadviselés, mint az elmúlt bő száz év alatt, az első világháború kezdete óta. Szinte teljesen eltűntek a harcmezőkről a szúró-vágó eszközök és a lovak, megszűntek a nyílt terepen, csatarendben vívott ütközetek, sőt, remélhetőleg a nagyhatalmak közvetlen, területért vívott, milliós emberáldozatokat követelő háborúi is a múlt fájó emlékei maradnak. A változásokért többek közt a modern fegyverek harcmezőkön való, gyakran váratlan megjelenése és elterjedése felelős; a teljesség igénye nélkül megnéztünk tíz olyan (viszonylag) modern fegyvert, amely örökre megváltoztatta a háborúkat.
Jack Ma, az Alibaba milliárdos alapítója a davosi World Economic Forumon figyelmeztetett, hogy a technológiai fejlődés lehet az a tényező, ami a harmadik világháború kirobbanásához vezet majd. Elmondása szerint még mindig hisz benne, hogy a technológia fejlődése jó dolog az emberiség számára, azonban nagy felelősség nehezedik a technológiai óriásvállalatokra, hogy ne forduljanak rosszra a dolgok.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Az ácsi gyár éves árbevétele a 2026-os indulás után 4 milliárd euró lehet.
Manila és Peking megállapodott a kettejük közti bizalom újjáépítéséről.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
