• Megjelenítés

versenyképesség

Teljesen felforgatná a magyar egészségügyet a legújabb javaslatcsomag

Teljesen felforgatná a magyar egészségügyet a legújabb javaslatcsomag

Tizennégy átfogó területen fogalmazott meg összesen 180, sokszor konkrét javaslatot a Magyar Nemzeti Bank csapata, amelyekben az egyik kiemelt cél a magas színvonalú egészségügy elérése. A jegybank szakértői 22 pontban foglalják össze a teendőket az egészségügy területén. Ennek keretében pénzügyi revíziót, az állami ellátás racionalizálását, a magánkiadások intézményesítését és a megelőzést emleget az anyag. Az intézkedések alapjaiban forgatnák fel a hazai egészségügyet, gyakorlatilag egyetlen fontosabb szereplőt sem hagynak érintetlenül. Van olyan intézkedés is, ami ellentétes azzal, amit a kormány épp csinál.

Itt a bizonyíték: Magyarország egy összeszerelő-műhely és ezen változtatni kell

Ausztriához, de még a kelet- és közép-európai országok átlagához képest is nagyon alacsony a magyar gazdaság hazai hozzáadott értéke a termelő ágazatokban, ami komoly akadályt jelent Magyarország tartós felzárkózására nézve. A Magyar Nemzeti Bank épp ezért több javaslattal is előállt arra vonatkozóan, hogy miképp lehetne leszorítani a termelésbe kerülő importarányt 60%-ra.

Varga Mihály: nyár végére készül el a nagy javaslatcsomag

A versenyképességi tanács két javaslatcsomagot tárgyalt meg a keddi ülésén. A jegybank 180 pontból álló anyagát és az innovációs minisztérium javaslatait - közölte Varga Mihály pénzügyminiszter. Az ITM tárca javaslatait Palkovics László innovációs miniszter foglalta össze az ülést követő sajtótájékoztatón.

180 lépéssel újítaná meg az országot a jegybank

A sikeres hosszú távú felzárkózáshoz a versenyképesség célzott javítására van szükség. A kormány munkáját támogatandó a Magyar Nemzeti Bank a Nemzeti Versenyképességi Tanács meghívására a mai napon átadta a versenyképesség javítására fókuszáló 180 pontos javaslatát - közölte kedd reggel a Magyar Nemzeti Bank. Röviden bemutatjuk, miből is áll a jegybanki dokumentum.

Varga Mihály néhány órán belül bejelent

Varga Mihály kedd délelőtt 10:40-kor sajtótájékoztatót tart a Nemzeti Versenyképességi Tanács ülését követően. A Portfolio élőben tudósít az eseményről.

Ez lesz Matolcsyék programja: Új Magyar Fejlesztési Terv

A fenntartható felzárkózás, valamint a gazdaságfejlesztés stratégiája lesz a téma a Nemzeti Versenyképességi Tanács keddi ülésén - tájékoztatta Varga Mihály az MTI-t hétfőn. A pénzügyminiszter tájékoztatásából az is kiderült, hogy a jegybank javaslatcsomagját tárgyalja holnap a testület. Mi pedig most felvázoljuk, mi lehet ebben.

Varga Mihály: három programra épül a versenyképességi javaslatcsomagunk

Varga Mihály a Nemzeti Versenyképességi Tanács keddi ülését követően tartott doorstep sajtótájékoztatót a Pénzügyminisztériumban. Elmondása szerint a tanács több javaslatcsomagra építi saját versenyképességi ajánlásait, melynek kidolgozása július után kezdődhet. Most első körben a kereskedelmi- és iparkamara javaslatait tárgyalta meg a versenyképességi tanács. A tájékoztatóról készült videónk megtekinthető a cikk végén.

7 milliárddal levágták az egyik fontos K+F+I-pályázat keretét

A jelek szerint a projektek aktuális támogatási igényéhez igazították az egyik régebbi, de nagy keretösszegű uniós K+F+I-pályázat támogatási keretösszegét, mert egy csütörtöki hivatalos közlemény szerint az eddigi 102,9 milliárdról 96,1 milliárd forintra csökkentették a "K+F versenyképességi és kiválósági együttműködések" című, GINOP-2.2.1-15 kódszámú pályázat keretét.

Új tagja lesz a magyar versenyképességi tanácsnak

Kibővítik a Nemzeti Versenyképességi Tanácsot, melynek a következő üléstől kezdve Varga Mihály pénzügyminiszter mellett a kormâmyzat részéről az innovációs és technológiai miniszter is tagja - ezt maga az érintett tárcavezető jelentette be az InfoRádió kérdésére.

Itt a bizonyíték: javult a magyar versenyképesség

Magyarország versenyképessége javult a svájci IMD üzleti iskola jelentése szerint: a 2017-es 52. helyről 5 helyet lépett előre. Összességében több területen is javítottunk, de komoly kihívások állnak Magyarország előtt a "jó kormányzástól" kezdve a munkaerőhiányig. Az elemzés szerint komoly strukturális reformokra van szükség és "vissza kell térni" a demokratikus uniós értékekhez.

MNB: emelni kell a magyar béreket!

Magyarországon az elmúlt években mennyiségében javult a tőke és a munkaerő, ugyanakkor a termelékenység nem nőtt - mutatta be Baksay Gergely. Az MNB szakértője szerint ebben nagy előrelépésre lesz szükség a következő időszakban. A jegybank támogatja a bérek gyors növelését és a vállalatok minél nagyobb kapacitáskihasználtsággal való működését.

Varga Mihály: tűnjenek el a sárga csekkek

A versenyképesség és a termelékenység javítása a legfontosabb Magyarországon - mondta Varga Mihály. A pénzügyminiszter szerint ehhez az állam működésén is változtatni kell. A kkv-k versenyképességének a növelését nevezte a legfontosabb feladatnak a kormányzati ciklusban.

Iparszövetség: folytatni kell a bérfelzárkóztatást!

A Magyar Iparszövetség (OKISZ) a vállalkozások versenyképességének javítását, a bérfelzárkóztatás folytatását, a munkaadói közterhek további mérséklését tartja szükségesnek - mondta Vadász György ügyvezető elnök az MTI-nek, miután az érdekképviselet elnöksége foglalkozott a kkv-k helyzetével.

A 7 legradikálisabb intézkedés, amit a negyedik Orbán-kormány végrehajthat

Nem lehet elégszer leírni és megismételni, hogy az ígéretek szerint a kormány gazdaságpolitikája a jövőben a versenyképesség javításáról fog szólni és ehhez gyakorlatilag el is készült az étlap, amiről összeválogathatja az intézkedéseket. A lépéseket a Matolcsy György által vezetett jegybank versenyképességi javaslatcsomagjában kell keresni. Itt és most kiemeljük a meghatározó jelentőséggel bíró döntéseket.

Orbán Viktor elárulta, mire készülnek januártól

Pár nappal az április 8-i parlamenti választás előtt közölt interjút Orbán Viktor miniszterelnökkel a Figyelő. A hetilapnak nyilatkozva főként a menekültügyről beszél a kormányfő, de szóba került a hazai adópolitika és a versenyképesség ügye is.

A sikeres felzárkózás záloga: fektess az emberbe!

A megfelelő mennyiségben és minőségben rendelkezésre álló humán tőke a gazdasági felzárkózás egyik legfontosabb alapja. A humán tőke minőségének javulása az innovációs képesség és a munkatermelékenység növekedésén keresztül hosszú távon képes növelni a versenyképességet és a reálgazdaság növekedési potenciálját, miközben a rendelkezésre álló munkaerő mennyisége pedig motorja vagy korlátja is lehet a fejlődésnek. A demográfiai helyzet javítása, az egészséges életévek növelése, valamint a (jövőbeni) munkaerőpiaci igényeknek megfelelő oktatási rendszer kialakítása olyan stratégiai célok, amelyekhez Magyarországon is átfogó lépések szükségesek az érintett területeken.

Veszélyezteti-e a gyors magyar bérnövekedés a versenyképességet?

Veszélyezteti-e a gyors magyar bérnövekedés a versenyképességet?

2015-ben 4 százalékkal, 2016-ban 6 százalékkel, tavaly pedig 13 százalékkal emelkedtek a bruttó bérek Magyarországon. Az idei év 8 százalékos minimálbér és 12 százalékos garantált bérminimum emeléssel kezdődött. A gyors hazai bérnövekedést látva jogosan merül fel a kérdés: milyen hatással van ez a folyamat a termelékenységre, veszélyezteti-e a gyors bérnövekedés a magyar gazdaság versenyképességét, és egyáltalán meddig lehet fenntartani az "erőltetett" ütemű béremelések időszakát?

Fénysebességre kell kapcsolnia Magyarországnak

Magyarország sikeres gazdasági felzárkózása érdekében szükséges, hogy a fejlődés mennyiségi tényezőiről a hatékonyságra és a minőségre kerüljön át a hangsúly. Ehhez szemléletváltásra és innovációkra van szükség nemcsak a magánszektorban, hanem az állami szférában is. Utóbbi területen több sikeres reform történt, például az adórendszer átalakítása és az adóelkerülés visszaszorítása, de a szabályozások, ügyintézések még számottevően egyszerűsíthetőek lehetnének, ami erőforrást szabadítana fel a magánszektor és az állam részéről is. A vállalati szektorban a fő kihívás a termelékenység javulása és a kkv-k versenyképességének, exportképességének fejlesztése. Mindkét szférában a megoldás egyik kulcsa a digitalizáció lehet, ami kisebb ráfordítással (de magas szintű humán tőke bevonásával) hatékonyságugrást eredményezhet.

Miért emelkednek a bérek?

A közgazdaságtan az a tudományág, melynek művelői hajlamosak homokra építeni felhőkarcolót, melynek terve lehet önmagában kiváló, sőt valóságos mérnöki csoda, szilárd alap híján mégis összedől. Ha az sem mindig egyértelmű, hogy melyek az alapvető közgazdasági tények és a közöttük lévő okozati kapcsolatok sem kőszikla-szilárdságúak. Ha még azt se tudjuk például, hogy valójában mi is az a versenyképesség. Melyik ország versenyképesebb: az ahol (a leg)alacsonyabb, vagy ahol (a leg)magasabb a munkaerőköltség? A vállalattól tulajdonosai magas(abb) profitot, míg dolgozói magas(abb) jövedelmet várnak - s ennek teljesülése esetén beszélnek versenyképesebbről, miközben ez csak egymás rovására teljesülhet. A vállalatnak a(z élő)munka leszorítandó költség, míg a munkavállalónak a vállalatnak eladott speciális termékéért (ui. munkavégző-képességéért) kapott ár (vagy inkább bérleti díj), melyet az elérhető legmagasabbra kíván feltornázni. A vállalatok a maguk mikroszintjén nulla munkaerőköltségben érdekeltek, miközben a gazdaság makroszintjén termékeik nagy tömegben csak akkor adhatók el, ha a fogyasztói kereslet alapja a profitjövedelmek mellett a vállalatok által fizetett munkajövedelmek is.

Címlapról ajánljuk
Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Megvan a nagy bérmegállapodás! Itt van, mennyivel nő a minimálbér és a garantált bérminimum
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility