Nem holnaptól, hanem csak jövő hétfőtől indul az a rendszer, amelyben Ukrajnának az adott havi gázszállításokért előre kell fizetnie Oroszországnak - jelentette be ma reggel orosz gázipari óriás, a Gazprom első embere. Az orosz engedmény nem véletlen: a héten fontos találkozók lesznek az orosz-ukrán válság ügyében, így Vlagyimir Putyin valószínűleg átmenetileg javítani szeretné megítélését ezen találkozók idejére.
Vlagyimir Putyin orosz elnök ismét azt hangoztatta pénteken, hogy az ukrán hatóságoknak véget kell vetniük "vérontásnak", és párbeszédet kell kezdeniük az oroszbarát szeparatistákkal.
Nem sikerült rendezni az Ukrajnába irányuló orosz földgázszállítások körüli orosz-ukrán elszámolási vitát az uniós közvetítéssel zajló tárgyalások pénteki berlini fordulóján, de akár már hétfőn megállapodást köthetnek az egész EU földgázellátását érintő ügyben. Közben az ukrán miniszterelnök is megszólalt az ügyben. Jelezte: Kijev fizetett Moszkvának a gázért, és kész bírósághoz fordulni.
Miközben ezen a héten egyáltalán nem csillapodott a feszültség Kelet-Ukrajnában az oroszbarát szakadárok és az ukrán fegyveres erők között (sőt, egyre több a halálos áldozat), addig úgy tűnik, hogy az oroszok fontos lépést hajlandóak tenni. A hírek szerint Vlagyimir Putyin részt vehet a jövő heti normandiai megemlékezésen. Ez azért fontos, mert a vasárnapi ukrán elnökválasztás után jelzésértékű lenne Moszkva részéről az új ukrán vezetés irányába. Ez pedig önmagában mérsékelheti az orosz-ukrán konfliktust és az abból fakadó bizonytalanságot.
Oroszország ukrajnai fellépése azokat a napokat idézi, amikor szovjet tankok gördültek be Kelet-Európába - jelentette ki szerdán Barack Obama amerikai elnök a West Point-i katonai akadémián.
Miközben gyakorlatilag eldőlt, hogy Petro Prosenko lesz Ukrajna új államfője, addig Kelet-Ukrajnában egyáltalán nem enyhül a feszültség. Hétfő délután és kedd reggel is összecsapásokról érkeztek hírek. Ezt már Oroszország sem hagyta szó nélkül.
Ukrajna május 23-ától 42 százalékkal napi 3,689 millió köbméterre növelte gázbehozatalát Magyarországon keresztül - közölte a magyar FGSZ Földgázszállító Zrt.-re hivatkozva az UN angol nyelvű ukrán gazdasági hírszolgálat hétfőn.
Az exit poll és a szavazatok harmadának összesítése is biztos győzelmet jelez előre Petro Porosenkónak az ukrán elnökválasztáson. A várható győztes üzent Oroszországnak, ahonnan meg is érkezett az első reakció. Közben Kelet-Ukrajnában folytatódnak a harcok a szakadárok és az ukrán fegyveres erők között.
Óvatos erősödéssel kezdi a hetet a forint, az euróval szembeni jegyzések a 302-es szint alatt is jártak. Mivel a befektetők által kiemelten figyelt ukrán elnökválasztáson a piac által várt eredmény született (Petro Porosenki begyűjtötte a szavazatok többségét már az első fordulóban),ezért nincs felfordulás a nemzetközi piacokon. Kérdés, hogy a hazai fizetőeszköz a holnap várható kamatdöntés előtt mennyit tud még erősödni.
Ukrajnába utazik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői küldöttsége június utolsó hetében, vagy július első hetében, hogy megvizsgálja a nemrég jóváhagyott 17 milliárd dolláros hitelért cserébe beígért kijevi vállalások végrehajtását.
Nagyon valószínűtlennek nevezték az Európai Unióba irányuló, Ukrajnán keresztül továbbított orosz földgázszállítmányok leállását keddi helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők.
Az orosz elnök hétfőn arra utasította Szergej Sojgu védelmi minisztert, hogy vezényelje vissza állandó körleteikbe az Ukrajnával szomszédos megyékben állomásozó orosz csapatokat. Közben a NATO ismét arról tájékoztatott, hogy semmiféle csapatmozgást nem lát. Az orosz külügyminiszter Szolovákiában járva kijelentette: nincs ellenvetésük azzal kapcsolatban, hogy az ukránok a szlovákok felől kapjanak "visszafordított" gázt.
A 2010-es 7,5 millióról 2020-ig 15 millióra növelné ügyfélszámát az Uniqa Csoport, amely tavaly 6,2 százalékos díjbevétel-növekedést ért el - ismertette a társaság athéni sajtótájékoztatóján a biztosító nemzetközi vezérigazgatója. Organikus növekedés és kisebb akvizíciók egyaránt a stratégia részét képezték a biztosítónál 2013-ban. Az anyacéghez hasonlóan a magyar érdekeltség díjbevétele is nőtt tavaly, idén pedig kibővített egészségbiztosítási szolgáltatással tör előre. Kivonulásról szó sincs.
Harcok bontakoztak ki a kelet-ukrajnai Kramatorszk környékén az ukrán biztonsági erők és a szakadárok között. Csütörtökön egy rejtett bázist semmisítettek meg az ukránok. Közben zajlik Pozsonyban Közép-Európa legjelentősebb kül- és biztonságpolitikai fóruma, ahol Orbán Viktor is megszólalt Ukrajna ügyében.
Vlagyimir Putyin nyílt levelet intézett az európai országok kormányfőinek, amelyben arról tájékoztatta őket, hogy amennyiben Ukrajna nem rendezi az Oroszországgal szemben meglévő gáztartozását, akkor június 1-től Oroszország csak előrefizetés esetén szállít majd földgázt Ukrajna számára. Az ukránok készek rendezni a tartozást, amennyiben Moszkva visszaáll a korábbi alacsonyabb szállítási árra.
Az ukrán belügyminiszter szerint nem állítják le a terrorellenes hadműveletet Kelet-Ukrajnában, közben a szakadár donyecki régió vezetője a minél előbbi saját hadsereg (és a hrivnya helyett "valamilyen más" fizetőeszköz) létrehozását szorgalmazza. Ez önmagában is akár súlyos konfliktust vetít előre, de az, hogy meglőtték az önjelölt donyecki kormányzót, a jelenlegi hatalmas feszültséget is jól jellemzi. A nyugati hatalmak az ukrán kormánnyal együtt a május 25-i ukrán elnökválasztás viszonylag nyugodt megrendezésére koncentrálnak, közben a Gazprom a gázon keresztül szorongatja Ukrajnát, az oroszok pedig bejelentették: 2020 után szakítanak az amerikaiakkal a közös űrprogramban. Közben a románok "bepöccentek" az orosz kormányfő-helyettes hétvégi kijelentése miatt.
A szakadárok szavazóbizottsága szerint 75-80% körüli, az ukrán belügyi szervek adatai szerint csak 30% körüli volt a részvételi arány a vasárnap két kelet-ukrajnai megyében (Donyeck és Luhanszk) megrendezett, az önrendelkezésrõl szóló népszavazásokon. Az eseményt számos súlyos visszaélés gyanúja terheli. A végeredmény a választási eredményrõl még ma várható, az elõzetes adatok 90-95% körüli támogatói arányt mutatnak. Moszkva tisztelettel fogadta az elõzetes adatokat és a párbeszéd fontosságára utalt, igaz közben az orosz külügyminiszter azt mondta, hogy nem látja esélyét a genfi négyoldalú (orosz-ukrán-amerikai-EU) tárgyalások rövid távú folytatásának. Délután a donyecki szakadár vezető felkérte Moszkvát, hogy vegyék fontolóra a terület Oroszországhoz csatolását. Közben az ukrán hadsereg pedig folytatja a keleti részeken a terrorista-ellenes hadmûveletét és az EU mai külügyminiszteri ülésén elfogadta az újabb, vállalatokat és magánszemélyeket is érintő szankciókat Oroszországgal szemben a Krím-félsziget megszállásával kapcsolatban.
Tovább növelné hitelezési aktivitását, fejlesztené refinanszírozási programjait és vidéki képviseleteket nyitna az EXIM. A vezérigazgató azt is elárulta a Portfolio.hu-nak adott interjújában, miként érinti a magyar exportőrök finanszírozását az ukrán válság. Nátrán Roland, aki jövő keddi hitelezési konferenciánkon előadóként lesz jelen, úgy véli: jelentős szinergiák vannak az EXIM programjai és a jegybank hitelprogramja között.
Magas részvételi arány és több, súlyosnak tûnõ szabálytalanság mellett zajlott vasárnap a donyecki és a luhanszki megyékben a „függetlenségi népszavazás”, amely egyes, biztonsági szempontból kockázatos régiókban a vasárnap este 8 órási határidõ utánig is eltartott. Hivatalos eredményt a szakadárok képviselõi leghamarabb hétfõre ígérek. Egyelõre nem teljesen világos, hogy mi lesz a következménye közjogi, illetve gyakorlati szempontból annak, ha a szavazólapon feltett kérdés alapján az önállóságot szavazzák meg az érintett megyék lakói. A szeparatisták vezetõi szerint az eredmény csak arra ad alapot, hogy erre hivatkozva a megyék döntéshozó szervei tovább lépjenek, igaz egyes nyilatkozóik szerint arról van szó, hogy megkezdõdött az Ukrajnától való „civilizált” elszakadás. A kijevi központi hatalom, illetve a nyugati országok biztosan nem fogadják majd el a választási eredményeket és hétfõn az Európai Unió külügyminiszterei újabb szankciókról dönthetnek, amelyek elsõ ízben vehetnek célba orosz cégeket, igaz ezek a lépések még inkább a krím-félszigeti népszavazás „utóhatásaként” értelmezhetõk.