A Kreml mély aggodalommal figyeli az Egyesült Államok lépéseit, amelyek az Ukrajna körüli feszültség fokozására irányulnak - jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő újságíróknak kedden, azon a napon, amikor az orosz nyugati és déli katonai körzetben harckészültségi ellenőrzés kezdődött.
Nagy árat kellene fizetnie Oroszországnak azért, ha agresszióra vetemedne Ukrajna ellen - jelentette ki Olaf Scholz német kancellár és Emmanuel Macron francia elnök kedden Berlinben.
Boris Johnson brit miniszterelnök délután a parlament alsóházában számolt be a kormány ukrajnai helyzettel kapcsolatos álláspontjáról, egyúttal a képviselők ezzel kapcsolatos kérdéseire is válaszolt. Johnson kemény figyelmeztetést küldött Vlagyimir Putyinnak, illetve kijelentette, hogy az Egyesült Királyság kész csapatokat küldeni Európába.
Ukrajna biztonságát illetően egységes a NATO, semelyik tagállam nem töri meg a többi szövetséges iránti szolidaritást – jelentette ki Andrzej Duda lengyel elnök, miután hétfő éjjel az észak-atlanti szövetség több tagországának állam- vagy kormányfőjével és az Európai Unió vezetőivel egyeztetett videokonferencia formájában.
Ahogy egyre inkább valószínű, hogy Oroszország megtámadja Ukrajnát, úgy durvulnak a megtorlással kapcsolatos fenyegetések az Egyesült Államok, a NATO és más, nyugati nagyhatalmak vezetőinek részéről. Ha lesz is orosz támadás, továbbra is alacsony az esélye a nyílt katonai válaszadásnak a NATO-részéről, más, haditechnikai opciók viszont nyitva állnak a beígért, bénító gazdasági szankciók mellé.
Miután karácsonykor naponta garantált gázszállításról kötött megállapodást Magyarország Ukrajnával, ma arról érkezett hír, hogy szeptember 30-ig kinyújtotta a magyar rendszerüzemeltető FGSZ Zrt. az Ukrajna felé nem megszakítható gázszállításokra vonatkozó tesztüzemet. Mindkét lépés nagyon jól jön annak az Ukrajnának, amely az orosz konfliktus miatt évek óta nem vásárol közvetlenül az oroszoktól gázt, illetve mostanra 23%-ra, példátlanul alacsony szintre esett a gáztárolói töltöttsége.
Ukrajnában az elkövetkező hetekben eléri a 40-60 ezret az egy nap alatt regisztrált új koronavírusos fertőzöttek száma - jelezte előre Viktor Ljasko egészségügyi miniszter a TSZN hírtelevízió keddi beszámolója szerint.
Az egész világ azt találgatja, vajon inváziót indít-e Oroszország Ukrajna ellen, vagy sem. A választ talán még maga Vlagyimir Putyin sem tudja, mindenesetre a kérdés hamarosan eldől, szakértők szerint ugyanis az időjárási viszonyok és más tényezők miatt még a tél folyamán el kellene indítani a támadást, hogy Oroszország minél kisebb veszteségekkel jusson ki belőle. De vajon milyen kérdéseket fontolgat az orosz elnök, és milyen motivációi lehetnek, amelyek Ukrajna elfoglalására ösztönözhetik? Összeszedtünk hármat.
Az orosz-ukrán konfliktus miatt megnövekvő pénzügyi igények miatt egy kételemű pénzügyi támogatási csomagot jelentett be Ukrajna számára az Európai Bizottság elnöke.
Tegnap sajtótájékoztatót tartott Joe Biden elnök az orosz-ukrán válságról, a koronavírusról és az inflációról, az esemény egyik nem várt fordulata, hogy az Egyesült Államok első embere élőben trágár jelzőkkel illette a Fox News egyik riporterét.
Egyre aggasztóbb a helyzet az orosz-ukrán határon, a csapatösszevonások után bármelyik pillanatban invázióba kezdhet Oroszország, úgy tűnik, hogy egyre kisebb az esély a helyzet tárgyalásos rendezésére. Ha kirobban a háború, akkor pedig a gazdaság is megérezheti annak hatásait. Ebből a szempontból kevesebb a veszítenivalója az Egyesült Államoknak, Európa sokkal nehezebb helyzetben lehet.
Az Egyesült Államok 8500 katonát helyez készenlétbe az oroszországi feszültségek közepette egy esetleges kelet-európai bevetés miatt - számolt be az amerikai CNN.
Joe Biden elnök amerikai idő szerint hétfő délután beszél az európai vezetőkkel, miközben azt fontolgatja, hogy az ukrán és az orosz határon gyorsan romló biztonsági helyzet közepette katonai állományt és felszerelést telepíthetnek a térségbe - számolt be az amerikai CNBC.
A NATO nem köt az alapelveivel ellentétes kompromisszumot, ilyen alapelv, hogy minden nemzet szabadon dönthet a biztonságáról, illetve az, hogy a katonai szövetségnek képesnek kell lennie arra, hogy megóvja minden tagjának biztonságát - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben hétfőn.
Bár az enyhébb időjárás és a felpörgött LNG-szállítások fundamentálisan is javították az európai gázpiaci helyzetet az utóbbi napokban, az orosz-ukrán háború növekvő kockázata jelentősen rontotta azt és emiatt hétfőn mintegy 15%-kal 90 euró/MWh fölé ugrott az Európában irányadó holland gáztőzsdén a februári kontraktus ára.
Az ukrán külügyminisztérium elhamarkodottnak nevezte hétfőn az amerikai külügyminisztérium döntését, amellyel Ukrajna elhagyására szólított fel vasárnap minden amerikai diplomatacsaládot és a külképviseleti személyzet minden olyan tagját, akinek jelenlétére ott nincs feltétlenül szükség, hangsúlyozva, hogy az ukrajnai biztonsági helyzetben gyakorlatilag nem történt változás.
Egyre élesebb a feszültség Oroszország és Ukrajna között, amit már a befektetők is elkezdtek árazni, a nemzetközi befektetői hangulat is alaposan elromlott, de az orosz tőzsdén különösen nagy az esés, a fontosabb, tőzsdén jegyzett részvények árfolyama nagyot esett, a zuhanásban élen jár a Gazprom, az Aeroflot és a VTB. A befektetők elkezdték árazni egy katonai támadás lehetőségét, és azt, hogy a nyugati hatalmak szankciókkal fenyegették meg Oroszországot, ami súlyosan hatna a tőzsdén jegyzett orosz vállalatokra is.
2014-15 óta nem látott feszültség éleződött ki Oroszország és Ukrajna közt. Az elmúlt hetekben több mint százezer orosz katona vonult fel a határra, a Nyugat szerint minden készen áll a támadáshoz, Putyin elnöknek csak a menetparancsot kell kiadnia. A helyzet olyan forró, hogy egyes országok már elkezdték hazaküldeni a követségi személyzetüket. Még mindig van remény, hogy a racionalitás győz és elkerülhető a nyílt orosz-ukrán háború, hiszen egy ilyen eszkalációval mindenki rosszul járna: Ukrajna teljesen destabilizálódna, az orosz gazdaság összeroppanna a nyugati szankciók súlya alatt, Európa pedig energiaválságba sodródna. De még ha a legrosszabb forgatókönyvre is kerül sor és nyílt támadást indít Oroszország, Magyarország valószínűleg kimarad magából a katonai konfliktusból, bár a politikai és gazdasági következményeket mi is megérezhetjük.
A NATO-tagországok készenlétbe helyezik erőiket, az elrettentés és a védelem fokozására több hajóval és vadászgéppel erősítik meg a NATO kelet-európai szárnyát - közölte Jens Stoltenberg NATO-főtitkár hétfőn Brüsszelben.
Hatékonyabban össze kell hangolnunk az uniós gáztárolói kapacitások kihasználását és jobban oda kell figyelnünk azok menedzselésére a következő tél előtt, mert bajba kerülhetünk az oroszoktól való függőségünk miatt – gyakorlatilag ez az egyik fontos üzenet, amit ki lehet olvasni a hétvégi uniós energiaügyi miniszteri tanácskozás után megjelent nyilatkozatokból, amelyeket az illetékes uniós biztos, illetve a német miniszter mondott.
Hírfolyamunk az orosz–ukrán háborúról.
Megvan Trump pénzügyminiszter-jelöltje, aki kicsit nyugtatja a kedélyeket.
Esik az arany és az olaj, emelkednek a tőzsdék.
Ennek egyetlen célja van.
Tovább ömlik a pénz a fosszilis iparba.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
