Kamatot vágott a török jegybank
A török jegybank kamatot csökkentett csütörtökön, december óta először.
A török jegybank kamatot csökkentett csütörtökön, december óta először.
Törökország eddig sem a médiaszabadságról volt híres, azonban az országot sújtó földrengés után olyan mértékű kritika fogalmazódott meg a kevés elérhető csatornán Erdogannal és rendszerével szemben, hogy a Twitter után az ország legnépszerűbb közösségi oldalát, az Eksi Sözlüköt is elérhetetlenné tették, és az ellenzéki csatornákra is súlyos pénzbírságokat szabtak ki - írja a Bloomberg.
Ukrajna ezen a héten fel fogja kérni Törökországot és az ENSZ-t, hogy kezdjenek tárgyalásokat a fekete-tengeri gabonaexport-megállapodás meghosszabbításáról, legalább egyéves meghosszabbítást kérve, amely a mikolajivi kikötőkre is kiterjedne - írja a Reuters.
Magyar idő szerint délelőtt Vlagyimir Putyin orosz elnök, délután pedig Joe Biden mondott beszédet. Mindeközben egyre nagyobb a nyomás Törökországon azért, hogy engedélyezze Finnország és Svédország NATO-csatlakozását. A folyamatos külpolitikai csatározások következtében Ankara korábbi kijelentéseivel ellentétben bejelentette: hamarosan folytatódnak a tárgyalások a csatlakozásról. Antony Blinken amerikai külügyminiszter szerint Oroszország minden szempontból stratégiai vereséget szenvedett. Háborús híreink percről percre.
A Törökországot az elmúlt két hétben megrázó földrengések sorozata már az első naptól kiélezte Erdoğan és az ellenzéke közötti ellentétet. Ennek az egyik aspektusa az építőipar helyzete, az előírások be nem tartása, a korrupció és a nepotizmus körüli viták, van azonban az érmének egy másik oldala is. Törökországban idén választásokat tartanak legkésőbb június 18-án, azonban nem sokkal a földrengés előtt Erdoğan és kormánya május 14-ére tűzte ki szóban az új időpontot. Az elmúlt időszakban a nemzetközi sajtóban ezzel kapcsolatban kétféle véleményt lehet főleg hallani: vagy azt, hogy Törökországban a politikusok között szó sincs a választások elhalasztásának eshetőségről, vagy azt, hogy teljes a bizonytalanság az időpontot illetően. A valóság ezzel szemben sokkal árnyaltabb, és a szereplők érvei is jelentősen eltérnek a külsős várakozásoktól.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter hétfőn Ankarában kijelentette, hogy Washington határozottan támogatja Finnország és Svédország mielőbbi NATO-csatlakozását. Szerinte a két ország már elegendő lépést tett a csatlakozás érdekében, de a török külügyminiszter további konkrét lépéseket tart szükségesek. A török diplomácia vezetője azonban jelezte: hamarosan folytatódnak a svéd és finn NATO-csatlakozásról szóló, korábban felfüggesztett tárgyalások.
Újabb, 6,4-es erősségű földrengés rázta meg hétfőn Törökországot az Európai Földközi-tengeri Szeizmológiai Központ (EMSC) szerint. A rengéseket Szíriában, Egyiptomban és Libanonban is érezték.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist hétfői adása. A mai műsor első részében arról volt szó, hogy milyen jelentősége lehet annak, hogy Joe Biden amerikai elnök Ukrajnába látogatott, és milyen főbb folyamatok zajlanak most a háborúban. A témáról Huszák Dánielt, a Portfolio Globál rovatának vezető elemzőjét kérdeztük. Adásunk második részében (12:20-tól) arról a gazdasági beavatkozási hullámról volt szó, amit Törökország hajt végre a gazdaságában. Nyáron választások jönnek, Erdogan pedig már a nyugdíjpénzekkel stabilizálja a tőkepiacokat. Erről Cser Tamást, a Hold Alapkezelő vezető részvényportfólió-kezelőjét kérdeztük, aki egy elemzést publikált erről a Hold blogján.
A Pénzcentrum Dr. Harangi Szabolcsot, az ELTE Földrajz- és Földtudományi Intézet igazgatóját kérdezte a törökországi földrengés okairól és tanulságairól, illetve arról, hogy Magyarország mely térségeiben van a legnagyobb esély földrengés kialakulására.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter további 100 millió dollár (36 milliárd forint) amerikai segélyt ígért a két héttel ezelőtti török földrengések áldozatainak az újjáépítésre az övezetben vasárnap tett látogatása során.
Törökországban a földrengés áldozatainak száma lassan a 40 000-hez közelít. Két héttel a pusztító földmozgás után egyre inkább körvonalazódni látszanak a társadalomban is a törésvonalak: egyik oldalról emberi sorsok vannak az érintett részeken, másik oldalról lassan elindult a felelősök keresése is, és fontos kérdéssé kezd válni Isztambul helyzete is egy esetleges földrengés kapcsán. Az állam úgy tűnik, sokszor inkább próbálja korlátozni az állampolgárokat és az ellenzéki pártokat, ahelyett, hogy segítene a helyzeten, és sorra kerülnek elő az elmúlt évek téves döntéseivel kapcsolatos, akkor még büszkeségre okot adó kijelentések is.
Újabb, 5,2-es erősségű földrengés rázta meg szombaton Törökországot - közölte az Európai Földközi-tengeri Szeizmológiai Központ (EMSC).
A Törökországot és Szíriát sújtó földrengésben már több mint 46 000 ember vesztette életét, közel 345 ezer lakás dőlt össze, írja a Reuters.
A február 6-i dél-törökországi földrengések mentési munkálatainak 12. napján is hoztak fel túlélőket Törökországban a romok alól - jelentette pénteken az Anadolu török állami hírügynökség. Süleyman Soylu török belügyminiszter közölte: eddig csaknem 40 ezer halottja van a katasztrófának.
Kivették a tizedik uniós oroszellenes szankciós csomagból az orosz nukleáris energia ágazatra, illetve a vezető képviselőire tervezett szankciókat, de közben kiderült, hogy a német exportengedélyezési hatóság nemcsak a Paks II. projekt kapcsán blokkolja egyelőre a Siemens Energy felé az engedély megadását, hanem a török atomerőmű felé is, amibe ugyanolyan orosz blokkok kerülnének. Közben maga a német cég szóvivője ismerte el, hogy az ilyen ügyekben a politikának elsőbbsége van és a szankciós kereteket be kell tartani. Az is kiderült, hogy a Paks II. kapcsán kötött kivitelezési és finanszírozási szerződés módosítása is terítéken van, igaz állítólag csak technikai módosításokról van szó.
A múlt heti földrengés sújtotta hatalmas törökországi terület újjáépítése több mint 1 millió épület helyreállítását teszi szükségessé, és több tízmilliárd dollárba kerül az első becslések szerint.
A finn parlament február 28-án tart szavazást a NATO alapdokumentumainak elfogadásáról - közölte Jussi Halla-aho, a parlament külügyi bizottságának elnöke pénteken. Sauli Niinistö államfő ezt követően kijelentette, hogy Helsinki NATO-csatlakozása innentől kezdve "Törökország kezében van".
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár csütörtökön Ankarában kijelentette: eljött az ideje jóváhagyni Svédország és Finnország NATO-tagságát, utalva arra, hogy a török parlament még nem ratifikálta a két ország csatlakozását.
Egy hét szünet után szerdán újranyitott az isztambuli tőzsde, miután a Törökországban és Szíriában pusztító földrengést követően a kereskedés felfüggesztéséről döntöttek február 8-án.
Kedden átlépte a 40 ezret a február 6-i törökországi földrengések halálos áldozatainak a száma.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Perlusz László, a VOSZ főtitkára mondta el meglátásait.
Elkápráztatta a világot a bemutatón.
Cikkünk folyamatosan frissül.
A meghódított terület 40%-át már visszaszerezték az oroszok.
A külügyminiszter szerint minden opciót meg kell vizsgálni.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
