Egy héttel azután, hogy a parlament elfogadta a társadalombiztosításról szóló új törvényt, benne a szigorítással, Áder János köztársasági elnök szerdán elrendelte a törvény kihirdetését. A módosítás július elsején lép hatályba, addig is segítünk, hogyan lehet elkerülni, hogy valaki hoppon maradjon az állami egészségügyi ellátórendszerben.
Az eddigi köztársasági elnöki nyilatkozatokhoz képest szokatlanul kemény választ fogalmazott meg a társadalombiztosítási törvénymódosítást ellenzők felé Áder János, aki ma elrendelte a törvény kihirdetését.
Rendhagyó módon csupán egyhetes üléssel folytatja munkáját az Országgyűlés decemberben. A képviselők hétfőn a kormány tagjait interpellálhatják, majd kedden tizennyolc előterjesztésről dönthetnek.
A pályázati piacon aktív akár 50-60 ezer cégnek is jól jöhet a közbeszerzési törvény küszöbön álló módosításai közül az, hogy az elmúlt évek fokozatos értékhatár emelése után lényegében megszűnik mind az uniós, mind a hazai költségvetésű pályázatoknál az értékhatár szerinti közbeszerzési kötelezettség – jelezte a Világgazdaságnak Szőke István közbeszerzési tanácsadó.
Számos javaslatot adott be a kormány a napokban az önkormányzatokra vonatkozóan, melyek korlátoznák az önkormányzatok hatáskörét az építésügyi feladatokat illetően, emellett a szabálysértési ügyeket átadnák a rendőrségnek, a tömegközlekedést pedig főként az iparűzési adóbevételekből kellene fenntartania a városoknak.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatja a szakképzési törvényhez benyújtott módosító javaslatot, amely a szülőket "arra ösztönözné", hogy gyermekük egy biztos megélhetést jelentő szakma megszerzésével zárja tanulmányait - közölte az ITM. A minisztérium szerint "a családoktól az új szabály tehát önmagában semmiféle támogatást nem vesz el", azonban a törvénymódosítás értelmében az a szülő vagy törvényes képviselő, aki nem teljesíti a szabályt, vagyis nem jár a gyerek iskolába, akkor a gyerek után járó jogosultságokat elveszíti.
Miután kiderült, hogy gigantikus EU-s pénzügyi büntetéseket vállalt be a kormány jórészt közbeszerzési szabálytalanságok miatt, megjelent a parlament honlapján a közbeszerzési törvény újabb módosító indítványa, amely néhány ponton alapvetően változtatja meg a közbeszerzések lebonyolításának és ellenőrzésének szabályait. Ezek egy része bevallottan azt célozza, hogy ne fordulhasson elő még egyszer pénzügyi büntetés uniós pályázatokhoz kapcsolódó közbeszerzések terén, takarékosabban bánjanak a közpénzekkel és egyúttal tovább csökkentsék a rendszerrel együtt járó adminisztratív terheket.
Kedden rengeteg törvényjavaslatot nyújtott be a parlamentnek a kormány. Ezek egyike "az egyes törvényeknek az egészségügyi szolgáltatások fejlesztésével, valamint a bizonytalan minőségű, tisztázatlan hátterű egészségügyi szolgáltatók tevékenységének visszaszorításával összefüggő módosításáról" szóló módosítás.
Egy héttel Orbán Viktor családtámogatási intézkedésekről szóló bejelentése után a kormánypárt frakcióvezetőjétől megtudhattuk, milyen törvények módosítása várható. Az s kiderült, hogy a kormány ezeket heteken belül benyújthatja, amivel végre tisztázódik egy sor nyitott kérdés és bizonytalanság az érintett családok számára, akik napok óta számolgatnak.
Júniusban írta meg a Portfolio, hogy a kormány új szabállyal szigorítaná a multik terjeszkedését a kiskereskedelmi szektorban. A szabály az augusztus 13-án kihirdetett kormányrendeletbe is bekerült, ennek értelmében ugyanis a 400 négyzetméternél nagyobb bruttó alapterületű kereskedelmi ingatlanoknál már nem csupán az építés vagy az átalakítás, hanem minden nem építésiengedély-köteles változtatás, így például a felújítás is szakhatósági jóváhagyáshoz kötött lesz - írja a Világgazdaság.
A közbeszerzési ajánlattevők, elsősorban a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tagvállalatai, felőli jelzésekre hivatkozva arra irányuló törvénymódosító javaslat érkezett a minap a parlamentbe, hogy ne jövő január 1-től, hanem csak jövő április 15-től váljon kötelezővé az elektronikus közbeszerzésre való teljeskörű áttérés. Addig csak lehetőség lenne a papíralapú közbeszerzési folyamat helyett/mellett az e-közbeszerzési rendszer használata.
A parlament Gazdasági Bizottsága törvénymódosító javaslatot nyújtott be kedden a "munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről" címmel. Az első értelmezések szerint a változtatások leginkább az autóiparban foglalkoztatottakat érintik.
Kósa Lajos, a Fidesz frakcióvezetője szerint több helyen módosításra szorul az önkényuralmi jelképek kereskedelmi célú használatának tilalmáról szóló törvényjavaslat, amelyet hétfőn kezdett tárgyalni a parlament.
A Közbeszerzési törvény mostani változtatásával az a célja a kormánynak, hogy a versenyjogi elvárások teljesítése mellett minél több lehetőséget tudjon biztosítani a hazai kis- és középvállalkozásoknak "annak érdekében, hogy egyre több közbeszerzéshez hozzáférjenek" - indokolta az egy éve hatályba lépett törvény múlt héten elfogadott módosítását a Portfolio-nak adott interjúban Csepreghy Nándor. A Miniszterelnökség miniszterhelyettese szerint arra lehet készülni, hogy a piaci változások miatt időről-időre változni fog még a törvény és részben ezekkel indokolta a civilek által bírált, a korrupciós kockázatokat növelő, jelentős értékhatár-emeléseket is. Az interjúból az is kiderül, hogy a korábban tervezett háromlépcsős átállás helyett kétlépcsős lesz 2017-ben a teljeskörű elektronikus közbeszerzésre való áttérés Magyarországon.
Szigorúbbá, de egyszerűbbé és gyorsabbá válnak az eljárások a közbeszerzési törvény módosításának köszönhetően - emelte ki az MTI-nek adott hétfői nyilatkozatban a Miniszterelnökség közbeszerzési felügyeletért felelős helyettes államtitkára. Császár Dániel kiemelte, a kedden parlament elé kerülő törvénymódosítással a kormány célja az egy ajánlattevő részvételével zajló eljárások visszaszorítása. A törvénymódosítás
néhány mai indoklásához hozzátettük a Transparency International Magyarország minap közzétett állásfoglalását, ami teljesen másként értelmezi a módosítások valódi következményeit.
Egy frissen elfogadott törvénymódosítás értelmében ezen túl a kormány is alapíthat alapítványokat, azt azonban nem korlátozza a jogszabály, hogy mennyi pénzzel gazdálkodhatnak ezek a szervezetek, továbbá nem derül ki az sem, hogy kik, milyen alapon válhatnak döntéshozó testületeik tagjává - számol be a Napi.hu.
Rohamtempóban fogadhatja el a parlament a szövetkezeti hitelintézetek integrációjáról szóló törvény módosítását. A keddi szavazásra váró módosító javaslatot a kormány még az utolsó pillanatban is több helyen lényegesen átírja.
Az Országgyűlés elfogadta a nemzetgazdasági miniszter április közepén benyújtott, pénzügyi tárgyú törvénymódosító csomagját, amely a hitelintézeti, a tőkepiaci, a biztosítási és a nyugdíjpénztári területeket érintő szabályok mellett a jegybanktörvényen is változtat.
Ha több mint 25 millió forintnyi hitelalapú, vagy részben hitelalapú uniós támogatásból valósít meg egy cég beszerzést, akkor már nem kell lefolytatnia közbeszerzést - derül ki abból a törvénymódosító javaslatból, amelyet frakciótagként kedden nyújtott be a parlamentbe Lázár János. A módosító indítvány tehát tovább lazítja a 25 milliós korlát eredetileg szigorú követelményrendszerét, és ezzel párhuzamosan a versenyjogi okok miatt jogerősen elmarasztalt cégek számára is puhulna a tavaly november elsején hatályba lépett közbeszerzési törvény.
Átalakul a könyvvizsgálók közfelügyeleti rendszere, miután a parlament kedden megszavazta a könyvvizsgálókról szóló törvény módosítását. A legtöbb cégnél az új rendszer a 2017. január 1-től induló üzleti évre vonatkozó könyvvizsgálatot érinti majd.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
