Miután az Alkotmánybíróság március 31-én a jegybanktörvény módosítását alkotmányellenesnek minősítette az MNB alapítványok pénzének titkosítása miatt, a nagyobbik kormánypárt ismét törvénymódosítási javaslatot készül benyújtani, írja a Világgazdaság. Feltehetően az MNB-alapítványok által kezelt vagyon közpénz jellegét nem bolygatják tovább, a Magyar Nemzeti Bank vezetőinek fizetésemelése viszont ettől függetlenül megvalósulhat.
A népszavazási törvény módosítására tett javaslatot a parlamentnek Trócsányi László igazságügyi miniszter pénteken. A javaslat a népszavazási törvény hibáját orvosolja, figyelembe véve a Nemzeti Választási Bizottság és a Nemzeti Választási Iroda javaslatait. A tervezett módosítások lényege, hogy megszünteti a népszavazási kezdeményezésekor a káros versengést és lehetővé teszi a párhuzamos aláírásgyűjtést.
Rendkívül fontos, első ránézésre több hasonlóságot is mutató törvényjavaslatokat fogadtak el a parlamenti képviselők kedden. A két módosítás értelmében változik a postai szolgáltatásokról szóló törvény, valamint a jegybanktörvény, a nyilvánosságra hozható adatok körének korlátozása miatt. A hasonló vonások ellenére a két módosítást nem lehet egy kalap alá venni. Nagyon úgy tűnik, hogy a postatörvény módosítása volt a figyelemelterelő hadművelet és így utólag jogosnak minősültek azok a kritikák, miszerint ez a módosítás új ajtókat nyit meg a közérdekű adatok nyilvánosságának korlátozásában.
A Fidesz törvénymódosító javaslatában azt kezdeményezi, hogy azok a korlátolt felelősségű társaságok, amelyek törzstőkéje nem éri el a 3 millió forintot, kapjanak egy év határidő-halasztást az új Ptk. alkalmazásához - derül ki az Országgyűlés honlapjára feltöltött törvényjavaslat szövegéből.
Új módosító javaslatot nyújtott be az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnöke a postai szolgáltatásokról szóló törvény módosításához. A kormánypárti módosítás pontosítja, hogy milyen üzleti adatok nem ismerhetők meg a Magyar Posta működéséről, ezek kiadása ugyanis aránytalan sérelmet jelentene az állami vállalatnak. Lázár János csütörtöki sajtótájékoztatóján ezzel kapcsolatban jelezte: más állami, de piaci szereplőkkel versenyző vállalatok esetében is számítani lehet hasonló lépésre.
A hagyományos dohánytermékekkel azonos szabályokat határozott meg az Országgyűlés kedden az elektromos cigarettákra, így ezeket a termékeket is csak a nemzeti dohányboltokban lehet majd megvenni.
Egyetlen, de lényeges ponton tér el az eredeti változattól az a Közbeszerzési törvénnyel kapcsolatos összegző törvénymódosító javaslat, amelyet múlt pénteken fogadott el a parlament Törvényalkotási Bizottsága. Ez a módosítás a gyakorlatban azt jelentené, hogy minden pályázó mentesülne a szigorúbb közbeszerzési szabályok alól, aki a most november elsején hatályba lépett új Kbt. előtt kért uniós, illetve hazai költségvetési forrásból származó támogatást. Így tehát azok a cégek, akik például még a nyári GINOP-os eszközbeszerzési pályázatokon indultak, de még a mai napig sem kapták meg a támogatási döntésről szóló határozatot, abban már legalább biztosak lehetnek, hogy ha nyernek, akkor nem futnak bele 25 millió forint feletti beszerzésnél a szigorúbb szabályozásba. Az törvénymódosító csomagról ma délután szavaz a parlament.
Egy hónappal a közbeszerzési törvény hatályba lépése után, visszamenőleges hatállyal jelentősen lazított kedden a parlament az állami intézmények vezetőire érvényes összeférhetetlenségi szabályokon, amely egy hónapja még nagy vívmánynak számított kormányzati körökben is. A változást úgy érték el, hogy a "hozzátartozó", illetve "közeli hozzátartozó" kifejezést "közös háztartásban élő" kifejezésre cserélték az új törvényben, ráadásul mindezt a NAV átalakításáról szóló törvényjavaslatba csempészték bele és kivételes sürgősséggel egy nap alatt nyomták át a parlamenten. Ami egy hónapja még vívmány és az átláthatóság felé elmozdulás bizonyítéka volt, arról ma a kormányszóvivő már azt mondta: azért volt szükség a lazításra, mert így életszerű és így tartható be a szabályozás. Ehhez képest az a közbeszerzési módosító csomag, ami cégek ezreit tartja bizonytalanságban, egy hónapja "áll" a parlament asztalán. Egészen abszurd, ami az újdonsült közbeszerzési törvényünkkel történt az elmúlt hetekben.
A november elsején hatályba lépett új közbeszerzési törvény első érzékelhető hatása az volt, hogy nem jelentek meg olyan új közbeszerzési felhívások, amelyek feladási ideje november 1. utáni lenne - mutat rá közbeszerzési körképében a Napi.hu. Ennek a leállásnak azonban jórészt egy technikai oka van, és az sem mondható el, hogy teljesen leállt volna a közbeszerzések kiírása. Az új nemzeti eljárásrendben ugyanis "összefoglaló tájékoztatással" - hirdetmény nélkül - indíthatók beszerzések és eddig csaknem kéttucat ilyen kiírás jelent meg, igaz igencsak eldugták az erről szóló adatokat a Közbeszerzési Hatóság honlapján. Közben további bizonytalanság, hogy a törvényhez benyújtott módosító indítvány sorsa továbbra sem teljesen tiszta, hiszen a parlament még mindig nem szavazott róla, így ez uniós pályázók százait tarthatja bizonytalanságban.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
Jellemzően 30-60 km/h-s lökésekre számíthatunk.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Fájdalmas fejlemény lehet ez Kijevnek.
Jelentős kedvezmények jönnek.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
