törvényjavaslat

Itt a nagy hír: hét kibúvó lesz a vasárnap startoló törvény alól!

A kormányzati és uniós támogatások kifizetésének lassítását igyekszik korrigálni az a törvénymódosító javaslat, amely a most vasárnap hatályba lépő új Közbeszerzési törvény egyes pontjait változtatja majd meg. A módosító talán legfontosabb része az, hogy a 25 millió forint feletti általános közbeszerzési kötelem alól kivennének hét esetet, így például azt, ha valaki kutatás-fejlesztési és innovációs támogatást kap, vagy például olyan uniós pályázaton indul (és nyer támogatást), amelyet még most október 31-ig kiírnak.

Kiderült, hogy csökken a bankadó - A lízingcégek is örülhetnek

Megjelent az Országgyűlés honlapján az az összegző módosító javaslat, amely pontosítja, mekkora összegű adókedvezményt vehetnek igénybe a hitelintézetek és pénzügyi vállalkozások 2016-tól a különadójuk terhére. Egy korábbi módosító javaslat alapján örülhetnek a lízingcégek és pénzügyi vállalkozások: az ő adóterhelésük is jelentősen csökken.

Hogyan dugjuk el a kellemetlen magyar híreket? - Hát így!

13+1 kérdés és válasz a magáncsődről - Most sírjunk vagy nevessünk?

Évek óta lebegtették, most benyújtották: szerdán este megjelent a parlament honlapján a magáncsődről szóló 146 oldalas, elsőre borzalmasan bonyolultnak tűnő törvényjavaslat. A két ütemben (idén szeptember 1-jétől, illetve jövő év október 1-jétől) önkéntesen választható magáncsőd szabályozott keretek között rendezné a túladósodott, de elégséges vagyonnal és jövedelemmel rendelkező családok adósságát. Az adós pénzügyi sorsáról bíróságon kívül, ennek sikertelensége esetén bíróságon, szavazással maguk a hitelezők dönthetnek, a jelzáloghitelezők kvázi vétójoga mellett. Ha ez sem sikerül, a bíróság maga dönt. Ha elindul az eljárás, 5-7 évig az adós csaknem minden pénzmozgását szorosan figyelni fogja egy kormánytisztviselő. Jó esetben is alig több mint 40 ezer forintot költhet el szabadon egy hónapban, hogy kellő törlesztési fegyelem esetén a megmaradt tartozását az időszak végén végleg elengedjék. Egyelőre nehéz megmondani, lesz-e érdemi számú jelentkező az agyonszabályozott tortúrára, mindenesetre most 13+1 kérdés és válasz formájában megpróbáljuk kibogozni a törvényjavaslatot.

Nagyon titkolózna a kormány a jövőben!

Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter szerda délután beterjesztette a 2016-os költségvetést megalapozó törvényjavaslatot. A salátatörvényben módosítják az adósságképletet, a társasági adó egységesítését 2020-ra tolták, számos költségvetési adatot titkosítanának és eltörölnék a reklámügynökségek bónuszrendszerét.

Egyetlen dokumentum minden hivatalos ügyhöz? - Jön az e-kártya

Benyújtotta a kormány a parlamentnek az e-kártya bevezetéséhez szükséges törvényjavaslatot. Az e-kártya a személyi igazolványt, a lakcímkártyát, az adókártyát, a társadalombiztosítási kártyát és - például a schengeni övezeten belüli utazásnál - az útlevelet egy okmányba vonja össze, és kibővíthető közlekedési kedvezmények igénybe vételére, vagy akár diákigazolványként is használható - foglalja össze az Index.

Itt az új közbeszerzési törvényjavaslat

Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden terjesztette a parlament elé az új közbeszerzési törvényjavaslatot, amely átveszi az új uniós irányelveket, illetve beépíti a szövegbe a hazai közbeszerzési gyakorlat korrekcióit is; a törvényjavaslat megjelent az Országgyűlés honlapján.

Így csap oda a kormány a brókercégeknek

Benyújtotta Varga Mihály a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amely a brókerbotrány nyomán, a korábbi ígéreteknek megfelelően jelentősen szigorítja a pénzügyi intézmények, köztük brókercégek felügyeleti ellenőrzését. A javaslatból kiderül, hogy a Beva kártalanítási összeghatára a jövőben 100 ezer euróra emelkedik, a Beva intézményét gyakorlatilag beolvasztják az OBA-ba, az ügyfelek pedig külön alszámlát kaphatnak a KELER-nél, de ezt külön kérniük kell. További érdekesség, hogy a pénzügyi intézmények a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjába fizetendő előlegüket levonhatják a társasági adójukból, illetve egyes esetekben akár a fizetendő különadójukból is.

Megvan, mennyit fizetne az állam az Erste-részesedésért! (2.)

A 2015-ös költségvetés módosítására készül a kormány, legalábbis a Nemzetgazdasági Minisztérium keddi közleménye szerint. Ebből ugyanis kiderül, hogy a kormány többletforrást biztosít az idei büdzsében például az Erste Bankban szerzett állami részesedéshez, a BKV adósságkonszolidációjához. A módosító javaslat egyelőre nem elérhető, viszont a Költségvetési Tanács véleménye már igen, ebből megtudhatók részletes számok is, többek között, hogy az Erste-tulajdonszerzés 15 milliárd forintba kerül, a BKV adósságátvállalása 52 milliárdba, az ISIS elleni katonai akció 10 milliárd forintba. A KT azonban nem aggódik a hiány elszállása miatt, a kamatbevételeket ugyanis a kormány 41,5 milliárd forinttal feljebb húzta, ez részben fedezi a mostani költekezést. Az uniós módszertan szerinti hiány azonban még így is emelkedne GDP-arányosan 0,15 százalékponttal, ám a kormány magabiztosnak tűnik az első negyedévi jobb költségvetési adatok láttán.

Itt a javaslat - Te fogod fizetni a Quaestor-kötvényesek kártalanítását!

30 millió forintig minden Quaestor-kötvényest kártalanítani fognak, az erre vonatkozó igény május 6-a és június 5-e között lesz benyújtható - olvasható abban a törvényjavaslatban, amelyet Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője nyújtott be az Országgyűlésnek pénteken este. Amit a Beva nem biztosít (6 millió fölötti összeg, illetve nem fiktív kötvényhez kapcsolódik), annak a kifizetésére feláll a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja. Bár nem tudni, mekkora lesz az alap kártalanítási kötelezettsége, az összeg előteremtéséhez akár 10 éves kötvényt bocsáthat ki, és tartozásának törlesztéséhez előleg formájában gyűjthet pénzt a bankoktól, brókercégektől, alapkezelőktől, méghozzá jegyzett tőkéjük (!) arányában. Mivel a Beva-tagdíjhoz hasonló összeget szedhet be az alap, úgy tudjuk, a pénzügyi szereplők teljes befizetése elérheti az évi 12 milliárd forintot. Ezt végső soron a tisztességes intézmények ügyfelei, sőt részben az adófizetők fogják állni.

Brókerbotrány: megérkezett Rogánék javaslata

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője délelőtti ígéretének megfelelően be is terjesztette törvényjavaslatát a brókerbotrányokkal összefüggésben. A törvény "A brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről" címet viseli.

Ezért titkos a paksi 3000 milliárd

Harminc évig nem lenne megismerhető közérdekű adatként a paksi erőmű bővítésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatok egy része egy módosítás értelmében, amelyet éles vita után, pénteki ülésén fogadott el az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kormánypárti többsége az atomerőmű-beruházással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez.

Kiderült, mire készül a kormány tavasszal

Ötvenhat törvényjavaslatot tartalmaz az Országgyűlés 2015-ös tavaszi ülésszakára vonatkozó kormányzati törvényalkotási program, amelynek alapján jövőre új, egységes családtámogatási törvény születhet, továbbá változhat több oktatási és energetikai tárgyú jogszabály.

Kiderült, mit lépnek a magánnyugdíjpénztárak

Elfogadta az Országgyűlés a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényjavaslatot, amelynek értelmében megszűntethető lesz az a pénztár, amelynél a tagdíjfizetők aránya 2015. szeptember 30-a előtti hat hónap átlagában legalább két hónapon keresztül nem éri el a 70%-ot. A pénztárak közleményeikben azonban jelezték, nem kívánnak felhagyni a működéssel, éppen ezért rendszeres tagdíjfizetésre szólítják fel a tagjaikat. Azt már csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a fennmaradó négy magánnyugdíjpénztárból kettő gyakorlatilag már az állam kezében van az MKB és a Budapest Bank felvásárlásával.

Pályázat nélkül jut valaki a dohányellátóhoz?

Két hete a parlament előtt fekszik a dohányellátó létrehozásáról szóló törvényjavaslat és eddig egyetlen fideszes módosító érkezett, ami azonban felettébb érdekesnek mondható. A kormánypárti Szűcs Lajos úgy módosítaná a tervezetet, hogy a dohány-kiskereskedelmi ellátó személyét akár külön pályázat lebonyolítása nélkül is kiválaszthatná a kormány.

Így intézték el ezt a nyugdíjpillért

A pénteken benyújtott törvényjavaslat megpecsételi az 1998-ban felállított magánnyugdíjpénztári szektor sorsát, jelen állás szerint a maradék 61 ezer tag számára nem sok remény van a végelszámolások elkerülésére. Pedig Pelikán József legendás mondata a pénztárakra is igaz, olyanok voltak, mint "az új magyar narancs, kicsit sárgább, kicsit savanyú, de legalább a miénk". Az éveken keresztül folytatott költségvetési túlköltekezés, a válság és a jogszabályi környezet drasztikus átalakítása viszont elég volt ahhoz, hogy kiradírozza a legnagyobb intézményi befektetőt az országban. Ezentúl csak az állami nyugdíjrendszer kockázatait futjuk, és esély sem volt arra, hogy kiderüljön, a tőkefedezeti pillérrel elkerülhettük-e volna a nyugdíjkatasztrófát.

Megszólalt az NGM a nyugdíjpénztárak ügyében

A Varga Mihály által pénteken beterjesztett törvényjavaslat értelmében meg kell szüntetni azt a pénztárat, amelynél a taglétszámhoz képest a befizetők aránya nem éri el a 70%-ot a fél éves vizsgálati periódusban. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezzel kapcsolatban szombat délután adott ki közleményt. A minisztérium érvelése szerint "meg kell akadályozni, hogy a magánnyugdíj-pénztárak feléljék a nyugdíjasok pénzét".

Kimondták a magánnyugdíjpénztárak halálos ítéletét

A Varga Mihály által ma benyújtott törvényjavaslat alaposan átírja a magánnyugdíjpénztári rendszer szabályozását. A legfontosabb, hogy meg kell szüntetni azt a pénztárat, amelynél a taglétszámhoz képest a befizetők aránya nem éri el a 70%-ot a fél éves vizsgálati periódusban. Piaci információk szerint a tagdíjfizetési arány ennek töredéke, vagyis a tagok aktivizálódásának hiányában a szektor megszűnésre van ítélve. Még akkor is, ha működési költségre a pénztárak többet számíthatnának fel és a járadékszolgáltatás régóta várt rendezése is megtörténik.

Megszűnik a nyugdíjreform alap

Csütörtökön Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beterjesztette a 2015-ös költségvetést megalapozó törvényjavaslatot. Úgy nyújtotta be a kormány a tervezetet, hogy a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg hatályba lépjen. A javaslatban szerepel többek között, hogy megszűnik a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, a 100 millió forint körüli vagyont az ÁKK a költségvetésbe utalja át. Emellett a tervezetből kiderül, hogy a kormány hogyan újítja meg a rászorulók támogatási rendszerét. Például megszűnik a rendszeres szociális segély.

Az MNB-t és az OBA-t is érintő változások jönnek

Az Országgyűlés keddi ülésén többek között az egyes pénzügyi tárgyú törvények betétbiztosításra vonatkozó módosításáról is szó esett, ahol Orbán Gábor államtitkár foglalta össze a fontosabb változásokat. Az új törvényjavaslat számos változást hoz az OBA eddigi működésében és forrásszerzési lehetőségeiben, valamint a hazai tőkepiaci szabályozásba is elemek kerültek be.