Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden terjesztette a parlament elé az új közbeszerzési törvényjavaslatot, amely átveszi az új uniós irányelveket, illetve beépíti a szövegbe a hazai közbeszerzési gyakorlat korrekcióit is; a törvényjavaslat megjelent az Országgyűlés honlapján.
Benyújtotta Varga Mihály a parlamentnek azt a törvényjavaslatot, amely a brókerbotrány nyomán, a korábbi ígéreteknek megfelelően jelentősen szigorítja a pénzügyi intézmények, köztük brókercégek felügyeleti ellenőrzését. A javaslatból kiderül, hogy a Beva kártalanítási összeghatára a jövőben 100 ezer euróra emelkedik, a Beva intézményét gyakorlatilag beolvasztják az OBA-ba, az ügyfelek pedig külön alszámlát kaphatnak a KELER-nél, de ezt külön kérniük kell. További érdekesség, hogy a pénzügyi intézmények a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapjába fizetendő előlegüket levonhatják a társasági adójukból, illetve egyes esetekben akár a fizetendő különadójukból is.
A 2015-ös költségvetés módosítására készül a kormány, legalábbis a Nemzetgazdasági Minisztérium keddi közleménye szerint. Ebből ugyanis kiderül, hogy a kormány többletforrást biztosít az idei büdzsében például az Erste Bankban szerzett állami részesedéshez, a BKV adósságkonszolidációjához. A módosító javaslat egyelőre nem elérhető, viszont a Költségvetési Tanács véleménye már igen, ebből megtudhatók részletes számok is, többek között, hogy az Erste-tulajdonszerzés 15 milliárd forintba kerül, a BKV adósságátvállalása 52 milliárdba, az ISIS elleni katonai akció 10 milliárd forintba. A KT azonban nem aggódik a hiány elszállása miatt, a kamatbevételeket ugyanis a kormány 41,5 milliárd forinttal feljebb húzta, ez részben fedezi a mostani költekezést. Az uniós módszertan szerinti hiány azonban még így is emelkedne GDP-arányosan 0,15 százalékponttal, ám a kormány magabiztosnak tűnik az első negyedévi jobb költségvetési adatok láttán.
30 millió forintig minden Quaestor-kötvényest kártalanítani fognak, az erre vonatkozó igény május 6-a és június 5-e között lesz benyújtható - olvasható abban a törvényjavaslatban, amelyet Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője nyújtott be az Országgyűlésnek pénteken este. Amit a Beva nem biztosít (6 millió fölötti összeg, illetve nem fiktív kötvényhez kapcsolódik), annak a kifizetésére feláll a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja. Bár nem tudni, mekkora lesz az alap kártalanítási kötelezettsége, az összeg előteremtéséhez akár 10 éves kötvényt bocsáthat ki, és tartozásának törlesztéséhez előleg formájában gyűjthet pénzt a bankoktól, brókercégektől, alapkezelőktől, méghozzá jegyzett tőkéjük (!) arányában. Mivel a Beva-tagdíjhoz hasonló összeget szedhet be az alap, úgy tudjuk, a pénzügyi szereplők teljes befizetése elérheti az évi 12 milliárd forintot. Ezt végső soron a tisztességes intézmények ügyfelei, sőt részben az adófizetők fogják állni.
Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője délelőtti ígéretének megfelelően be is terjesztette törvényjavaslatát a brókerbotrányokkal összefüggésben. A törvény "A brókerbotrányok áldozatainak kártérítését szolgáló vagyon biztonságba helyezéséről" címet viseli.
Harminc évig nem lenne megismerhető közérdekű adatként a paksi erőmű bővítésével kapcsolatos üzleti és műszaki adatok egy része egy módosítás értelmében, amelyet éles vita után, pénteki ülésén fogadott el az Országgyűlés törvényalkotási bizottságának kormánypárti többsége az atomerőmű-beruházással kapcsolatos egyes törvények módosításáról szóló előterjesztéshez.
Ötvenhat törvényjavaslatot tartalmaz az Országgyűlés 2015-ös tavaszi ülésszakára vonatkozó kormányzati törvényalkotási program, amelynek alapján jövőre új, egységes családtámogatási törvény születhet, továbbá változhat több oktatási és energetikai tárgyú jogszabály.
Elfogadta az Országgyűlés a magánnyugdíjpénztárakról szóló törvényjavaslatot, amelynek értelmében megszűntethető lesz az a pénztár, amelynél a tagdíjfizetők aránya 2015. szeptember 30-a előtti hat hónap átlagában legalább két hónapon keresztül nem éri el a 70%-ot. A pénztárak közleményeikben azonban jelezték, nem kívánnak felhagyni a működéssel, éppen ezért rendszeres tagdíjfizetésre szólítják fel a tagjaikat. Azt már csak zárójelben jegyezzük meg, hogy a fennmaradó négy magánnyugdíjpénztárból kettő gyakorlatilag már az állam kezében van az MKB és a Budapest Bank felvásárlásával.
Két hete a parlament előtt fekszik a dohányellátó létrehozásáról szóló törvényjavaslat és eddig egyetlen fideszes módosító érkezett, ami azonban felettébb érdekesnek mondható. A kormánypárti Szűcs Lajos úgy módosítaná a tervezetet, hogy a dohány-kiskereskedelmi ellátó személyét akár külön pályázat lebonyolítása nélkül is kiválaszthatná a kormány.
A pénteken benyújtott törvényjavaslat megpecsételi az 1998-ban felállított magánnyugdíjpénztári szektor sorsát, jelen állás szerint a maradék 61 ezer tag számára nem sok remény van a végelszámolások elkerülésére. Pedig Pelikán József legendás mondata a pénztárakra is igaz, olyanok voltak, mint "az új magyar narancs, kicsit sárgább, kicsit savanyú, de legalább a miénk". Az éveken keresztül folytatott költségvetési túlköltekezés, a válság és a jogszabályi környezet drasztikus átalakítása viszont elég volt ahhoz, hogy kiradírozza a legnagyobb intézményi befektetőt az országban. Ezentúl csak az állami nyugdíjrendszer kockázatait futjuk, és esély sem volt arra, hogy kiderüljön, a tőkefedezeti pillérrel elkerülhettük-e volna a nyugdíjkatasztrófát.
A Varga Mihály által pénteken beterjesztett törvényjavaslat értelmében meg kell szüntetni azt a pénztárat, amelynél a taglétszámhoz képest a befizetők aránya nem éri el a 70%-ot a fél éves vizsgálati periódusban. A Nemzetgazdasági Minisztérium ezzel kapcsolatban szombat délután adott ki közleményt. A minisztérium érvelése szerint "meg kell akadályozni, hogy a magánnyugdíj-pénztárak feléljék a nyugdíjasok pénzét".
A Varga Mihály által ma benyújtott törvényjavaslat alaposan átírja a magánnyugdíjpénztári rendszer szabályozását. A legfontosabb, hogy meg kell szüntetni azt a pénztárat, amelynél a taglétszámhoz képest a befizetők aránya nem éri el a 70%-ot a fél éves vizsgálati periódusban. Piaci információk szerint a tagdíjfizetési arány ennek töredéke, vagyis a tagok aktivizálódásának hiányában a szektor megszűnésre van ítélve. Még akkor is, ha működési költségre a pénztárak többet számíthatnának fel és a járadékszolgáltatás régóta várt rendezése is megtörténik.
Csütörtökön Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter beterjesztette a 2015-ös költségvetést megalapozó törvényjavaslatot. Úgy nyújtotta be a kormány a tervezetet, hogy a központi költségvetésről szóló törvénnyel legalább egyidejűleg hatályba lépjen. A javaslatban szerepel többek között, hogy megszűnik a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alap, a 100 millió forint körüli vagyont az ÁKK a költségvetésbe utalja át. Emellett a tervezetből kiderül, hogy a kormány hogyan újítja meg a rászorulók támogatási rendszerét. Például megszűnik a rendszeres szociális segély.
Az Országgyűlés keddi ülésén többek között az egyes pénzügyi tárgyú törvények betétbiztosításra vonatkozó módosításáról is szó esett, ahol Orbán Gábor államtitkár foglalta össze a fontosabb változásokat. Az új törvényjavaslat számos változást hoz az OBA eddigi működésében és forrásszerzési lehetőségeiben, valamint a hazai tőkepiaci szabályozásba is elemek kerültek be.
Az állam tulajdonosi jogai és egyes takarékszövetkezeti eljárások pontosítását javasolja a kormány az egyes törvényeknek a nemzeti pénzügyi szolgáltatások hatékonyabb nyújtásával összefüggő módosításáról az Országgyűlésnek beterjesztett javaslatában.
Úgy tudjuk, a korábban jelzett pénteki nap helyett hétfőn nyújtja be a parlamentnek a kormány a forintosításról szóló törvényjavaslatot. A tervezet kamat- és kamatfelár-plafont egyaránt bevezet a forintosított devizahitelekre.
Harrach Péter KDNP-frakcióvezető csütörtöki ígéretének megfelelőn a kisebbik kormánypárt képviselői beterjesztették a szabad vasárnapról szóló törvényjavaslatukat. A tervezet értelmében megtiltják az üzletek nyitva tartását vasárnap és a munkaszüneti napon. Főszabály szerint az üzletek reggel 6 óra és este 10 óra között lehetnek nyitva Magyarországon, ezzel vége az éjjel-nappali Tescóknak. A javaslat azt is kimondja, hogy 5 vasárnap lehetnek nyitva egy évben az üzletek, valamint december 24-én és 31-én 6 és 12 óra között. Szerepel benne a 400 négyzetméteres határ, vagyis az ennél kisebb területű üzletek kinyithatnak a hét hetedik napján.
Osztrák és német minták alapján az üzletek vasárnapi zárva tartásáról és a nyitva tartás rendjének újraszabályozásáról tárgyal jövő héten a kormány - tudta meg a Magyar Nemzet.
Sokak figyelmét elkerülte, de belekerült az Országgyűlésnek múlt héten benyújtott adócsomagba egy kedvező változás is a magyar értékpapír-piacok számára. Bár egyelőre semmi sem garantálja, hogy Magyarország nem vezet majd be egy közös európai tranzakciós adót az értékpapírok adásvételére, az erre vonatkozó szándékot most az NGM javaslatára, úgy tűnik, kiveszik a szabályozásból. Természetesen nem a normál banki tranzakciós illetékről van szó.
A kedden délután benyújtott adótörvény módosító csomag jelentős változást irányoz elő a kutatás-fejlesztési tevékenységhez kötött adóalap kedvezmény igénybevételében, hiszen egy kötelező minősítési eljáráshoz köti ezt. A jövő év még átmeneti lesz, de a módosítóból még nem teljesen világos, hogy ez pontosan hogyan néz majd ki.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
