Háromszorosára növelte Magyarország aranytartalékát az MNB, ezzel az utóbbi három évben már harmincszoros volt a növekedés – jelentette be a jegybank szerdán. Sőt, az elérhető információk alapján eddig sosem volt ennyi aranytartaléka az országnak az utóbbi közel száz ében, amióta a jegybank létezik. De ki vesz ma még a világon aranyat? Ezzel is szembe megyünk a nemzetközi trendekkel?
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) hosszútávú nemzet- és gazdaságstratégiai céljait szem előtt tartva 31,5 tonnáról 94,5 tonnára emelte Magyarország aranytartalékát – olvasható a jegybank közleményében. Az MNB jelen döntésével folytatta az aranytartalék 2018-as megtízszerezésével elkezdett folyamatot, aminek következtében az aranytartalék nagysága alapján 2021 márciusára Magyarország a nemzetközi rangsor középmezőnyéből annak felső harmadába lépett elő – teszik hozzá.
Bár az emberek többségének csökkentek a megtakarításai a recesszió miatt, mégis, a hazai fogyasztók egy része többet tud félretenni, mivel csökkentek a kiadásai, derült ki az Intrum felméréséből. Európában sokan számoltak be ugyanerről, a legtöbben váratlan költségek miatt tesznek félre, de meglepően sokan spórolnak utazásra is.
Jelentősen csökkent a kormány likvid tartaléka decemberben, a jegybanknál vezetett kincstári egységes számlán majdnem 650 milliárd forinttal volt kevesebb pénz, mint november végén – derül ki az MNB pénteki statisztikájából. Azt eddig is tudtuk, hogy a kormány extrém módon költekezett az év végén, a költségvetési hiány elérhette a GDP 9 százalékát, azonban a tartalékok alapján ez csak egy „átlagos” december volt.
Már egy hónapja arról írtunk, hogy korábban sosem látott szintre emelkedett a kormány likviditási tartalékául szolgáló kincstári egységes számla (kesz) egyenlege. Onnan novemberben még további emelkedés jött az eurókötvény-kibocsátásnak köszönhetően, így jelenleg már majdnem 3400 milliárd forint azonnal felhasználható pénze van a kormányzatnak. Hétfőn azonban kiderült, hogy ennek jelentős része már a 2021-es finanszírozást szolgálja majd.
Ötéves csúcsra emelkedett novemberben az MNB nemzetközi tartaléka – derül ki a jegybank hétfő reggel megjelent statisztikájából. A növekedés borítékolható volt, hiszen az ÁKK 2,5 milliárd euró értékben adott el devizakötvényeket.
Közel 2900 milliárd forintra emelkedett októberben a kormányzat betéteinek összege az MNB-nél vezetett úgynevezett kincstári egységes számlán (kesz) – derül ki a jegybank pénteken megjelent statisztikájából. Ez új csúcsot jelent 1998 óta, mióta a statisztikai adatbázis elérhető. A jelek szerint a kötvénykibocsátás gyorsabb, mint a hiány növekedése, de az év végén persze még jöhet egy nagyobb költekezés.
Kétmilliárd euróval csökkentek októberben az MNB nemzetközi tartalékai – közölte a jegybank péntek reggel. Ennél nagyobb visszaesésre évek óta nem volt példa, pedig devizalejárat egyáltalán nem volt. Ez pedig erősíti azt a vélekedést, hogy október végén a forint történelmi mélypontja környékén az MNB is beavatkozhatott, hogy megfordítsa a gyengülést. A jegybank a cikkünk megjelenése után reagált, és a devizatartalék változását egyéb piaci műveletekre vezette vissza
A múlt héten fillérekre volt történelmi mélypontjától a forint az euróval szemben, kevés híján 370 forintot kellett adni egy euróért. Hasonló esetben gyakran felvetődik a jegybanki intervenció lehetősége, hogy a szimbolikus szintet megvédjék. Az MNB soha nem kommunikálja az ilyen lépéseit, vagyis valószínűleg sosem fogjuk tudni, beléptek-e a piacra, de ha volt is ilyen lépés, az sem lehetett jelentős. Persze nem is egyértelmű, hogy vajon be kell-e avatkoznia ilyen esetben a magyar jegybanknak, leginkább lélektani jelentősége van ma annak, látunk-e új csúcsot az euró-forint árfolyamban.
A Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) piacra kellene dobnia aranytartalékának egy részét, hogy az így befolyó pénzből fedezze a legszegényebb országok adósságának visszafizetését – legalábbis ezt szeretné elérni egy új globális kezdeményezés. A szervezet kritikusai szerint az IMF nem lépett elég gyorsan a jelenlegi válságban, most hamar kellene döntést hozni, amikor a második hullám világszerte terjed.
A lakossági megtakarításokra nézve úgy tűnik, jó hatással volt a koronavírus Amerikában, egy friss felérés szerint sokan jelentősebb összeget félre tudtak tenni az utóbbi hónapokban.
A magyar háztartások mindössze felének van annyi megtakarítása, amennyivel legalább két hónapot át lehet vészelni, illetve azok, akik a koronavírus-járvány hatására munkanélküliek lettek, átlagosan három hónapra elegendő tartalékkal rendelkeznek.
Az európai bankok mintegy 28 milliárd dollárnyi tartalékot képeztek a második negyedévben a nemteljesítő hitelekre, különösen a brit bankoknál vannak nagy pufferek - írja a Bloomberg.
Nem mondunk nagy újdonságot azzal, hogy a korábbi éveknél lényegesen nagyobb bizonytalanság övezi 2021-et. Ennek ellenére a kormány nagyon mérsékelt költségvetési tartalékokkal készül a következő évre, és az utolsó pillanatban még jól meg is vágta a puffert, mert másból már nem tudott osztogatni.
Rövid idő alatt akár 10 milliárd eurónyi devizalikviditást is elő tud teremteni Magyarország a nagy nemzetközi jegybankokkal kötött repo és swapügyleteknek köszönhetően – hangsúlyozta csütörtökön az MNB, amikor az EKB-val kötött 4 milliárd eurós repo megállapodást bejelentette. Rövidtávon nem okoz piaci feszültséget a magyar devizatartalék szintje, így elsősorban üzenetértékű lehetett a lépés: demonstrálni akarhatta a jegybank, hogy szükség esetén elő tud még teremteni forrást.
Visszavonta Törökország azt a korábbi követelményt, amely kimondta, hogy a központi bank alelnökeinek legalább 10 éves pénzügyi tapasztalattal kell bírniuk – írja a Reuters.
Korábban már írtunk arról, hogy az MNB lehetővé teszi, hogy a magyar befektetési alapok is részt vegyenek a jegybank hosszabb futamidejű fedezett hiteltenderein, de akkor még csak maximum egy éves futamidőről volt szó. A tegnapi közlönyben megjelent kormányrendelet értelmében azonban a magyar alapokat a hosszabb futamidejű, tehát 3 és 5 éves tenderekre is beengedi a jegybank, mint ahogy az önkéntes nyugdíjpénztárakat is. Előbbieket szigorúan csak likviditási céllal, bármit is jelentsen ez.
Majdnem 100 milliárd forinttal emelkedett a kincstári egységes számla (kesz) egyenlege márciusban, így a kormányzat likvid tartalékául szolgáló összeg 943 milliárd forint volt – derül ki az MNB szerda reggel közölt adataiból. Ez azért is fontos, mert februárban majdnem kétéves mélyponton volt a számla egyenlege, márpedig most a magasabb költségvetési hiány miatt fokozottan szüksége van a pénzre a kormánynak.
2-3 ezermilliárd jen, tehát mintegy 18-27 milliárd dollár közötti összeg az, amit a japán jegybank eddig nem realizált veszteségként elkönyvelhet a tőzsdén kereskedett alapok (ETF) tartásán, ezzel pedig előtérbe kerültek azok a félelmek, hogy a jegybank 40 év alatt most először zárhat veszteséges évet. Márpedig ha a japán jegybanknak rosszul megy, azt a japán részvénypiac is megsínyli – számol be a hírről a Reuters.
Több száz milliárd forintnyi tartalékhoz tud hozzányúlni az idei költségvetésben a kormány, ha azt a koronavírus miatti helyzet indokolná. Ennek azonban ára van.
Hosszabb határidőt szabott magának.
Úgy tűnik, mégis megoldódott a kérdés.
Mindenáron megbuktatná a brit kormányt.
Nem úgy sikerült a bankok extraprofitadó csökkentése, ahogyan azzal Nagy Mártonék számoltak.
Milyen politikus lesz a Tesla első embere?
A 2025-ös kilátásokról beszélgettünk.
