Ötéves csúcsra emelkedett novemberben az MNB nemzetközi tartaléka – derül ki a jegybank hétfő reggel megjelent statisztikájából. A növekedés borítékolható volt, hiszen az ÁKK 2,5 milliárd euró értékben adott el devizakötvényeket.
Közel 2900 milliárd forintra emelkedett októberben a kormányzat betéteinek összege az MNB-nél vezetett úgynevezett kincstári egységes számlán (kesz) – derül ki a jegybank pénteken megjelent statisztikájából. Ez új csúcsot jelent 1998 óta, mióta a statisztikai adatbázis elérhető. A jelek szerint a kötvénykibocsátás gyorsabb, mint a hiány növekedése, de az év végén persze még jöhet egy nagyobb költekezés.
Kétmilliárd euróval csökkentek októberben az MNB nemzetközi tartalékai – közölte a jegybank péntek reggel. Ennél nagyobb visszaesésre évek óta nem volt példa, pedig devizalejárat egyáltalán nem volt. Ez pedig erősíti azt a vélekedést, hogy október végén a forint történelmi mélypontja környékén az MNB is beavatkozhatott, hogy megfordítsa a gyengülést. A jegybank a cikkünk megjelenése után reagált, és a devizatartalék változását egyéb piaci műveletekre vezette vissza
A múlt héten fillérekre volt történelmi mélypontjától a forint az euróval szemben, kevés híján 370 forintot kellett adni egy euróért. Hasonló esetben gyakran felvetődik a jegybanki intervenció lehetősége, hogy a szimbolikus szintet megvédjék. Az MNB soha nem kommunikálja az ilyen lépéseit, vagyis valószínűleg sosem fogjuk tudni, beléptek-e a piacra, de ha volt is ilyen lépés, az sem lehetett jelentős. Persze nem is egyértelmű, hogy vajon be kell-e avatkoznia ilyen esetben a magyar jegybanknak, leginkább lélektani jelentősége van ma annak, látunk-e új csúcsot az euró-forint árfolyamban.
A Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) piacra kellene dobnia aranytartalékának egy részét, hogy az így befolyó pénzből fedezze a legszegényebb országok adósságának visszafizetését – legalábbis ezt szeretné elérni egy új globális kezdeményezés. A szervezet kritikusai szerint az IMF nem lépett elég gyorsan a jelenlegi válságban, most hamar kellene döntést hozni, amikor a második hullám világszerte terjed.
A lakossági megtakarításokra nézve úgy tűnik, jó hatással volt a koronavírus Amerikában, egy friss felérés szerint sokan jelentősebb összeget félre tudtak tenni az utóbbi hónapokban.
A magyar háztartások mindössze felének van annyi megtakarítása, amennyivel legalább két hónapot át lehet vészelni, illetve azok, akik a koronavírus-járvány hatására munkanélküliek lettek, átlagosan három hónapra elegendő tartalékkal rendelkeznek.
Az európai bankok mintegy 28 milliárd dollárnyi tartalékot képeztek a második negyedévben a nemteljesítő hitelekre, különösen a brit bankoknál vannak nagy pufferek - írja a Bloomberg.
Nem mondunk nagy újdonságot azzal, hogy a korábbi éveknél lényegesen nagyobb bizonytalanság övezi 2021-et. Ennek ellenére a kormány nagyon mérsékelt költségvetési tartalékokkal készül a következő évre, és az utolsó pillanatban még jól meg is vágta a puffert, mert másból már nem tudott osztogatni.
Rövid idő alatt akár 10 milliárd eurónyi devizalikviditást is elő tud teremteni Magyarország a nagy nemzetközi jegybankokkal kötött repo és swapügyleteknek köszönhetően – hangsúlyozta csütörtökön az MNB, amikor az EKB-val kötött 4 milliárd eurós repo megállapodást bejelentette. Rövidtávon nem okoz piaci feszültséget a magyar devizatartalék szintje, így elsősorban üzenetértékű lehetett a lépés: demonstrálni akarhatta a jegybank, hogy szükség esetén elő tud még teremteni forrást.
Visszavonta Törökország azt a korábbi követelményt, amely kimondta, hogy a központi bank alelnökeinek legalább 10 éves pénzügyi tapasztalattal kell bírniuk – írja a Reuters.
Korábban már írtunk arról, hogy az MNB lehetővé teszi, hogy a magyar befektetési alapok is részt vegyenek a jegybank hosszabb futamidejű fedezett hiteltenderein, de akkor még csak maximum egy éves futamidőről volt szó. A tegnapi közlönyben megjelent kormányrendelet értelmében azonban a magyar alapokat a hosszabb futamidejű, tehát 3 és 5 éves tenderekre is beengedi a jegybank, mint ahogy az önkéntes nyugdíjpénztárakat is. Előbbieket szigorúan csak likviditási céllal, bármit is jelentsen ez.
Majdnem 100 milliárd forinttal emelkedett a kincstári egységes számla (kesz) egyenlege márciusban, így a kormányzat likvid tartalékául szolgáló összeg 943 milliárd forint volt – derül ki az MNB szerda reggel közölt adataiból. Ez azért is fontos, mert februárban majdnem kétéves mélyponton volt a számla egyenlege, márpedig most a magasabb költségvetési hiány miatt fokozottan szüksége van a pénzre a kormánynak.
2-3 ezermilliárd jen, tehát mintegy 18-27 milliárd dollár közötti összeg az, amit a japán jegybank eddig nem realizált veszteségként elkönyvelhet a tőzsdén kereskedett alapok (ETF) tartásán, ezzel pedig előtérbe kerültek azok a félelmek, hogy a jegybank 40 év alatt most először zárhat veszteséges évet. Márpedig ha a japán jegybanknak rosszul megy, azt a japán részvénypiac is megsínyli – számol be a hírről a Reuters.
Több száz milliárd forintnyi tartalékhoz tud hozzányúlni az idei költségvetésben a kormány, ha azt a koronavírus miatti helyzet indokolná. Ennek azonban ára van.
A magyar lakosság 36%-a akkora tartalékkal sem rendelkezik, hogy a következő hónapot átvészelje, és csak 14% húzná ki fél évnél hosszabb ideig munka nélkül – mutatja a Publicus Intézet friss kutatása. A jövedelem 35%-át költjük saját bevallásunk szerint élelmiszerre és 33%-át a lakás fenntartására, rezsire.
A tavalyi év legnagyobb eseménye az arany állományának jelentős emelése volt a devizatartalék-kezelés szempontjából, a tartalékok nagy része viszont továbbra is jó minőségű állampapírokban van. Az MNB most megjelent éves jelentése szerint a tartalékportfólió teljesítménye enyhén negatív volt, amit kompenzáltak az egyéb eszközök.
Egy 2014-ben kibocsátott dollárkötvény lejárata lesz esedékes hétfőn, a 4%-os éves kamatozású papírból december végén még bő félmilliárdos állomány volt a piacon. Az államnak biztos nem okoz majd gondot a pénz előteremtése, hiszen a kincstári egységes számlán ehhez bőségesen rendelkezdésre áll a szükséges forrás. Ezt követően az idén még egy devizalejáratunk lesz, egy hónap múlva az első jüankötvényünket kell visszafizetni.
Nem csökkent a többi tartalékeszköz állománya októberben attól, hogy az MNB tízszeresére emelte aranytartalékát - derült ki a csütörtökön közzétett előzetes adatokból. Vagyis a jegybank friss devizaforrásból vehette az aranytömböket.
Közel három éve nem vettek annyi aranyat a világ jegybankjai, mint az idei harmadik negyedévben - közölte az Arany Világtanács. Mindez azért érdekes, mert október elején az MNB is jelentős tételben vásárolt nemesfémet, vagyis a jelek szerint a nemzetközi hullámokra ült fel a magyar jegybank is.
Sok magyar utas került bajba ezek miatt.
Nagyon jó a hangulat a tőkepiacokon.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
