A svájci központú és hazánkban is jelenlévő MET Csoport lezárta azt a tranzakciót, amelynek keretében az olasz Enel Green Powertől megvásárolta a 42 megawattos szélerőműpark 100 százalékos tulajdonrészét Bulgáriában.
Míg az ötszáz legnagyobb amerikai tőzsdei cég teljesítményét leképező S&P 500 index 16 százalékkal emelkedett az elmúlt egy év során, addig a zöldenergia előállításával, továbbá az ahhoz szükséges technológia fejlesztésével és gyártásával foglalkozó vállalatok részvényeit tartalmazó S&P Global Clean Energy Index 110 százalékkal nőtt tavaly december eleje óta. A zöldbefektetések piacának bővülése, és ezen eszközök általános áremelkedése tovább folytatódhat 2021-ben is, hiszen a koronavírus-járványt követően a klímaváltozás elleni küzdelem lesz az egyik kiemelkedő globális gazdaságpolitikai irányzat - olvasható az SPB Befektetési Zrt. vezető privátbankárának elemzésében.
A legtöbb elemzés szerint a napenergia bővülhet a legnagyobb mértékben a következő évtizedben, de ez nem azt jelenti, hogy ez lenne az egyetlen megújuló energiaforrás, ami előtt szép jövő áll. A második helyen mindenképpen a szélenergiát lehetne említeni, ami ráadásul már jobban bejáratott és nagyobb szektor a napenergiához képest, így igazi nagyvállalatok is vannak a területen, főleg Dániában, mint az Orsted és a Vestas, de egyébként is jellemzően több az európai cég. Emellett vannak szép számban ázsiai vállalatok is, amelyek főként alacsonyabb hozzáadott értékű alkatrészeket gyártanak külföldi exportra is. Megnéztük, hogy melyik nagyobb szélenergiás cégek részvényeinek árazása lehet vonzó befektetési szempontból és melyek tűnnek túlárazottnak.
Az ALTEO Energiaszolgáltató NyRt. megszerezte a Pannon szélerőmű park tulajdonjogát csütörtökön - közölte a vállalat a Budapesti Értéktőzsde honlapján.
A koronavírus-járvány miatt kialakult helyzet elsősorban a folyó, vagy tervezett beruházásokat érinti, mivel az erőművi berendezések és segédrendszerek gyártóinál érezteti leginkább hatását, az üzemelő egységek tekintetében kizárólag a karbantartások kapcsán okoz kisebb nehézséget. A pandémiás helyzet a következő egy évben biztosan megnöveli a gyártás és a szállítás időigényét az eddig megszokottakhoz képest, mondta el a Portfolio-nak Varga László, az MVM Csoport megújuló energiatermeléssel foglalkozó tagvállalatának, az MVM Zöld Generáció Kft. ügyvezetője, akivel a nemrég megtartott Sustainable World 2020 konferenciánk kapcsán beszélgettünk. Varga László arról is beszélt, hogy az MVM folyamatosan igyekszik növelni a fotovoltaikus portfólióját, amennyire a hazai villamos energia hálózat és jogi környezet lehetővé teszi. Jelenleg is több projekt van az előkészítés különböző fázisaiban, vagy kivitelezés alatt, a cél az, hogy középtávon a teljes portfólió elérje az 1000 MWp beépített teljesítményt. A cél elsősorban a karbonsemleges energiatermelés, mely elérésében mind az atomenergia, mind a PV technológia fontos szerepet játszik, mondta el a szakember.
A helyszínen alkalmazandó háromdimenziós nyomtatással gyártaná le a szélerőművek következő generációjának tartószerkezeti elemeit a GE. Az egész iparág szempontjából mérföldkőnek számító fejlesztéssel a hatalmas alkatrészek szállítását kiküszöbölve jelentősen csökkenhet a szélenergia teljes élettartamra számított költsége, ráadásul az így előállítható magasabb erőművek az eddigieknél több villamos energiát lesznek képesek termelni a nagyobb magasságban fújó erősebb szelek befogásával.
Megduplázódhat 2030-ig az Európai Unióban telepített szélerőmű kapacitás nagysága, de a 2050-es klímasemlegességi cél eléréséhez ennél is gyorsabb növekedésre lenne szükség. A következő évtizedben csak három ország nem tervez új turbinákat telepíteni, köztük Magyarország, így még hátrébb csúszhatunk a szélerőmű flotta nagysága alapján felálított rangsorban - derül ki a Wind Europe iparági szervezet jelentéséből. A járványhelyzet miatt a turbinagyártásban és -összeszerelésben jelentkező zavarok ellenére sem esett vissza a szélerőművek telepítésének intenzitása 2020 első félévében Európában. A kihívásos gazdasági környezetben rekordnak számító 14,3 milliárd eurót sikerült az iparágnak bevonnia új szélerőműparkok finanszírozására, miközben a kontinesen működő turbinák rekord mennyiségű villamos energiát termeltek.
Fél évvel az eredeti határidő után Németország is benyújtotta a 2030-ig szóló energia- és klímapolitikai terveit az Európai Bizottságnak. A meglehetősen ambiciózus tervet, illetve megvalósíthatóságát több oldalról is kritikák érték, melyek szerint a megújulók - különösen a szélenergia - terjedésének elősegítése érdekében további lépéseket kell tennie az országnak. A több szempontból példaértékűnek tartott német energiaátmenet a 2020-ra kitűzött célok egy részét sem hozza, de közben Berlin több, a klímaügy szempontjából fontos döntést hozott, a méretes gazdaságélénkítő csomag nagy részét a klímacélok elérésére különítette el, nemzeti hidrogén stratégiát hirdetett, és elvetett pár, a nap- és szélenergia telepítését lassító akadályt.
Minden főbb eredménysoron jelentős növekedést tudott felmutatni az Alteo az első negyedévben, ráadásul a menedzsment véleménye szerint a vállalatot kevésbé érintheti a járvány és az abból fakadó gazdasági visszaesés.
Az nem újdonság, hogy hatalmas átalakulás zajlik az energetikai piacon, az már annál inkább, hogy az egyre olcsóbbá váló megújulók és a hálózatról leváló fogyasztók miatt akár nőhet is villanyszámla az egy főre jutó megugró költségek miatt. Portfolio 2040 interjúsorozatunkban Ifj. Chikán Attilát, az Alteo Nyrt. vezérigazgatóját kérdeztük, hogyan fog kinézni az energiapiac 20 év múlva, és milyen kihívásokkal kell szembenéznie a szektornak a megújulókra való átállás közben.
A koronavírus megjelenése előtt is szűk volt a szélerőmű alkatrészek kínálati oldala Kínában, azonban a járvány jelentősen, 10-50 százalékkal csökkentheti a 2020-ra prognosztizált szélkerekek telepítését. Az Egyesült Államok is bajba kerülhet, ugyanis jelentős részben Kínából importálja a szükséges alkatrészeket a szélturbináihoz. Az üzembehelyezések pedig kockára tehetik a projektekre adott állami támogatásokat.
Ma reggel tette közzé az Alteo a negyedik negyedéves számait a BÉT honlapján. Jelentősen nőtt a társaság árbevétele és EBITDA-ja, azonban a nettó eredmény csökkenést mutatott éves összehasonlításban.
Az Eurostat elemzése szerint 2018-ban a megújuló energiaforrások részesedése a teljes felhasználásban Magyarországon 12,5 százalék volt a 18 százalékos EU-s átlaggal szemben. A legrosszabban a villamosenergia-termelésben szerepeltünk az arányokat tekintve, azonban nem volt ez mindig így, ugyanis 2011 és 2013 között még az Uniós átlagnál is előrébb jártunk a megújuló energiák felhasználásában.
A héten Davosban igencsak két tűz közé szorultak a nagy olajtársaságok, ugyanis Greta Thunberg a fosszilis üzemanyagok felhasználásáank azonnali felfüggesztését követelte, ezzel szemben Donald Trump pedig bátorítja a szénhidrogének felhasználását. Ezzel párhuzamosan európai olajcégek élen járnak a zöldülésben, míg amerikai társaik igencsak lemaradóak, nem is beszélve arról, hogy amennyiben Ázsiát és Afrikát nem sikerül érzékennyé tenni az üvegházhatású gázok kibocsátása kapcsán, addig az európai intézkedések hatásai eltörpülhetnek globális szinten.
2020-ban a globális vállalati kötvényeken belül továbbra is azok a magas, fix kamatozású papírok ígérkeznek jó választásnak az alacsonyabb kockázatvállalási hajlandóságú befektetők számára, amelyek a befektetésre ajánlott hitelminősítési kategóriába, vagy a nem befektetési kategória felsőbb régiójába tartoznak. A magasabb kockázatot keresőknek pedig az olyan, alacsonyabb minősítéssel bíró kötvénykibocsátók jöhetnek szóba, amelyek a nyereségtermelésüket növelik, illetve sikeres adósságcsökkentési programot valósítanak meg - írja elemzésében Rotyis József, az SPB Befektetési Zrt. vezető privátbankára.
A világ legnagyobb szélerőműveket gyártó cége, a dán Vestas 2040-re olyan szélkerekek gyártása mellett kötelezte el magát, melyeknek az építése, üzemeltetése és a lebontása nem termel hulladékot. Amennyiben sikerülne elérni az ambiciózus vállalást, abban az esetben teljesen zölddé válhatna a szélfarmok telepítése világszerte.
A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) komoly szerepet szán az olajtársaságoknak a klímaváltozás elleni harcban, egyrészt mint jelentős üvegházhatású gázkibocsátók, másrészt mint számottevő tőkével rendelkező vállalatok, amelyek rendkívül jelentős összegeket lennének képesek befektetni az új, tiszta energiaforrásokba.
Részleteiben több érdekes módosítást is tartalmaz a kormány által csütörtökön nyilvánosságra hozott Magyarország Nemzeti Energia- és Klímaterve (NEKT), nagy vonalaiban azonban megfelel a csaknem egy évvel korábban megismert első változatnak. A NEKT első változatával az Európai Bizottság több okból sem volt elégedett, az abban vázolt vállalások mértékét éppúgy kevesellte, mint a megvalósítással kapcsolatos részleteket. A most megismert végleges változat ugyan mindkét téren hoz némi előrelépést, azonban kétséges, hogy mennyiben nyeri el az EB tetszését.
Felváltásra került a 2011-ben publikált Nemzeti Energiastratégia, melyben az Európai Unió nyomására már sokkal hangsúlyosabbá vált a fenntarthatósági, dekarbonizációs fókusz. Ugyanakkor az új Nemzeti Energiastratégia 2030 is hamarosan átdolgozásra kerülhet, mivel az EU a korábbi 40 százalékos karbonkibocsátás 50-55 százalékos mérsékléséről dönthet idén nyáron, mely boríthatja az eddig kidolgozott terveket. Továbbra is nagy kérdés, hogy a Kádár-kockák energiahatékonysági beruházásait mivel szeretné felpörgetni a kormány, ugyanis a rezsicsökkentés miatt a piaci szereplők nem ösztönzöttek eléggé. A fölgáz- és villamosenergia-piacon az ország importfüggőségének leszorítása a fő vezérlőelv, azonban a napelemek lassabb terjeszkedésére számít a kormány, mint az korábban várható volt. Szélerőművek gyakorlatilag továbbra sem szerepelnek a Nemzeti Energiastratégiában, holott egy korábbi REKK-es elemzésben felcsillant a remény, hogy észrevehető szerepet kaphatnak Magyarország energiaellátásban. A geotermia elterjedésére egy új alapot tervez a kormány létrehozni, mellyel remélhetően elkezdődhet a jelentősebb kihasználása a kedvező magyar adottságoknak.
A teljes hazai áramtermelés több mint 20 százalékát is elérte vasárnap egy rövid időre a nap- és szélerőművek termelése a többórás napsütés és erős szél idején. E két technológia együttes súlya éves átlagban jóval kisebb, 2018-ban együttvéve a három százalékot sem érte el - írja keddi számában a Világgazdaság.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
