A háború kezdete óta három szélenergia-céget is ért hackertámadás, amely mögött vélhetően az állhat, hogy orosz szimpatizáns hackerek egy olyan ágazat gyengítésén dolgoznak, amely sokat profitálna abból, ha csökkenne Európa függősége az orosz gáztól.
Míg a bruttó villamosenergia-termelés 2,5%-kal, addig a felhasználás 5,3%-kal emelkedett tavaly és a termelésen belül egyre látványosabban tör előre a napenergia mellett a földgázalapú is – rajzolódik ki a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal csütörtökön kiadott előzetes éves adataiból. Az anyag egyúttal azt is hangsúlyozza, hogy a megtermelt villamos energia 63,8%-a karbonsemleges forrásból származott, és mindezzel párhuzamosan a teljes bruttó termelésben a napenergia aránya 10,6% volt.
A szeles időjárásnak köszönhetően egy évtizede nem látott magasságba emelkedhetett a hazai szélerőművek januári kihasználtsága az idei év első hónapjában az elérhető hivatalos adatok szerint.
Az idei télen ötödször született új áramfogyasztási csúcs Magyarországon.
A teljes bruttó energiafelhasználás 22%-a származott megújuló energiából 2020-ban az Európai Unióban, amivel túlteljesült a 2020-ra kitűzött 20%-os cél – közölte szerdán az Eurostat. Magyarország is a túlteljesítők között van, hiszen amint ma reggel egy külön nagycikkben is megírtuk: a saját 13%-os célja helyett végül 13,9%-os lett a tényadat és ez szerepel az Eurostat adataiban is.
Kifejezetten jó számokat hozott 2021 első kilenc hónapja az ALTEO számára - a szigorú felügyeleti szabályok miatt a vállalat éves eredményekről csak az előre lefektetett menetrend szerint, 2022 februárjának végén beszélhet. Mindez a jól felrajzolt stratégia eredménye, amely a következő években is a további fejlődés lehetőségét hordozza – véli ifj. Chikán Attila. A cégcsoport vezérigazgatója szerint tudatosan kell építeniük olyan, ma még kisebb jelentőségű területekre is, amelyek néhány éven belül nagyon komoly növekedést élhetnek meg.
Az elmúlt hetekben a magyarországi villamosenergia-rendszerben regisztrált terhelési csúcsok ismét ráirányították a figyelmet az elmúlt években a rendszerben végbement drasztikus átalakulásra.
Miközben az atomerőművek és lehetséges szerepük a klímacélok elérésében továbbra is meglehetősen vitatott, egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a nukleáris energia is bekerül a fenntartható gazdasági tevékenységek Európai Unió által kijelölt körébe. A témában a napokban Budapesten adott elő William D. Magwood IV., az OECD Nukleáris Energia Ügynökség főigazgatója, aki pozíciójából adódóan értelemszerűen pronukleáris álláspontot képvisel.
Szeptemberben a villamos energia másnapi piac árai historikus magasságokba emelkedtek – olvasható a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal (MEKH) szeptemberi villamos energia piacmonitoring riportjában.
A piaci áramárak megugrása, valamint a klímavédelmi szempontok erősödése miatt hamarosan Magyarországon is megjelenhetnek a hosszú távú villamosenergia-vásárlási megállapodások (power purchase agreement, PPA). A fejlettebb piacokon is csak pár éve létező konstrukció egyszerre segítheti elő a cégek karbonlábnyomának és áramvásárlással kapcsolatos kockázatainak csökkentését. Hazai terjedését ugyan több tényező is gátolja, de a piac már készül a bevezetésére.
Különböző lakástípusokra eltérő adóztatással, 26 ezer lakóegység építésével, Kelet-Dániát Németországgal összekötő vasúti és közúti gigaprojekttel és mesterséges szigeten kialakított szélenergia-infrastruktúrával készül Dánia az ingatlanpiaci, gazdasági és a globális kihívásokra. A dán gazdaság rendkívül jól vészelte át a járványt, melyben központi szerepet játszott a 2020-ban elért 10% körüli építési teljesítménynövekedés, és a következő években is mérsékelt növekedést várnak és tervezik az újabb építőipart is élénkítő programokat. Az Euroconstruct elemzése most a dán lakás-, és építési piac jövőbeli terveit mutatta be.
Ahhoz, hogy 2050-re valóban megvalósuljon a nettó zéró ÜGH-kibocsátás, a megújuló energiák részesedésének a tavalyi 12%-ról több mint kétharmadra kell nőni az éves globális energiamixben és ehhez a jelenleginél háromszor több befektetés kell már 2030-ig a megújuló energiákba, amelyhez világos gazdaságpolitikai döntések kellenek – hangsúlyozta a Nemzeti Energia Ügynökség (IEA) a szerdán kiadott éves jelentésében. Ez a hónap végi glasgow-i ENSZ klímacsúcsra hangolva azt is üzeni, hogy ha csak a jelenlegi fontolva haladás forgatókönyve szerint változik a világ energiafelhasználása, akkor 2100-ra 2,6 Celsius fokkal nő a globális átlaghőmérséklet az ipari korszak előttihez képest, azaz drámai éghajlati következmények lehetnek. A jelentés felvázolja az előttünk álló évtizedek várható energiaszükségleti pályáját is, amelyből kiderül például, hogy egyelőre még nőni fog a gáz- és olajfogyasztás, az utóbbinál azonban már első alkalommal tetőzést vár a 2030-as évek elejére.
A svájci központú energiavállalat, a MET Csoport 100 százalékos részesedést szerez egy 60 megawattos szélerőműben Bulgáriában, miután részvény-adásvételi megállapodást írt alá a Grupo Enhol spanyol cégcsoporttal.
Az elmúlt heti hőhullám hatására Csehországban, Lengyelországban és Magyarországon is rég látott magasságokba emelkedtek a villamosenergia-árak. Magyarországon legutóbb közel négy és fél éve voltak ilyen szinten a másnapi piaci árak, míg Csehországban az extrém időjárás miatt a temelíni atomerőmű karbantartását is előrébb kellett hozni. Június utolsó napjaiban visszatérhet a forróság, a jövőben pedig egyre gyakoribbak lehetnek a hasonló helyzetek.
Az elmúlt években a bőséges likviditás és az egyre csökkenő árak jellemezték az európai földgázpiacot, ami több tényezőnek volt köszönhető, többek között a rekordmagas tárolói készletezésnek és az LNG-túlkínálatnak. A körülmények azonban változnak: a tárolókban lévő gázmennyiség alaposan lecsökkent, miközben az ázsiai piacok elszívják az erőforrások egy jelentős részét. Ha ez nem lenne elég, az EU tovább szigorít a károsanyag-kibocsátás feltételein, ami már most is soha nem látott magasságba emelte a szén-dioxid-kvóta árát. Mindezek pedig drágulást hoznak nem csak a földgáz, hanem a villamosenergia piacán is, ahol szintén számos tényező az áremelkedés irányába hat – vagyis aki arra számít, hogy októberig úgyis csökkennek majd az árak, bizony alaposan hoppon maradhat. Érdemes tehát minél hamarabb megkötni a szükséges szerződéseket.
Ma tette közzé első negyedéves számait az egyik nagyobb európai olajtársaság, a BP, amely alaposan felülteljesítette az elemzői várakozásokat és bejelentette, hogy folytatják a saját részvények vásárlását is. A társaság azonban továbbra is több mint 1 milliárd dollárt fizet a 11 éve bekövetkezett olajszennyezése kapcsán, ami a Mexikói-öbölben történt. Mindeközben pedig haladnak az energetikai átalakulás terén is.
A megújuló energia az elmúlt évek egyik nagy sikertörténete. Mind a napelemek, mind a szélerőművek elképesztő ütemben terjeszkednek és fejlődnek is. A növekedést nemcsak az új technológiák, a zuhanó árak, a decentralizáció lehetősége, vagy az egyre több tudatos felhasználó és vállalat segíti, hanem az egyre inkább kedvező szabályozási környezet, amely most újabb lökést kaphat a Biden kormányzat ambíciózus tervei miatt. Ettől függetlenül a folyamat nem ma kezdődött és a befektetők is időről időre ráharaptak, majd az egekbe repítették az árfolyamot. Az út zöld jövőbe azonban rögös és kanyargós, így rendszeresek voltak az éles korrekciók, sőt akár hosszú ideig tartó csökkenő trendek is, ahogy az előreszaladó értékeltséget a piacok igyekeztek kiigazítani. Most is egy hasonló folyamat zajlik, és több részvény is van az ágazatban, amelyik fordulóponthoz érkezett. Megnéztük, hogy mit súg a technikai elemzés a kereslet-kínálati viszonyokról.
Március 4-én reggel váratlanul jelentős forráshiány lépett fel a magyar villamosenergia-rendszerben, vagyis a betáplált energiamennyiség hirtelen jócskán elmaradt a fogyasztási igénytől. A jelenség oka hamar nyilvánvalóvá vált az átviteli rendszerirányító szakemberei számára: a naperőművek valós termelése jóval kisebb volt a piaci menetrendben rögzített előzetes tervekhez képest. A napos időt előre jelző meteorológiai prognózissal szemben ugyanis az adott időszakban Európa nagy részét, így Magyarországot is szinte teljesen beborította egy majdnem teljesen összefüggő felhőréteg.
Szakértői számítások szerint óriási mértékben, tizenhatszorosára kell növelni a kínai napenergiatermelést a következő négy évtizedben ahhoz, hogy a világ legfőbb szén-dioxid-kibocsátójának számító Kína teljesíthesse ambiciózus klímacélját, a karbonsemlegesség 2060-ra történő elérését. Kína már jelenleg is a világ legnagyobb napelemgyártójának számít, így a világ legnépesebb országának keresletnövekedése világszerte tovább csökkentheti a napelemprojektek költségét, ami nagyban elősegítheti a globális klímavédelmi törekvéseket.
Több mint ezer hektáros területen kíván napelemparkot létesíteni egy befektetői csoport Arad megyében, a magyar-román államhatár szomszédságában - közölte csütörtökön az Agerpres román hírügynökség Arad megye önkormányzatára és az érintett települések polgármestereire hivatkozva.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
