Feng Yujun, kínai Oroszország-szakértő szerint Moszkva elkerülhetetlen vereséget szenvedett Ukrajnában, ami mélyreható globális következményekkel járhat - jelentette a The Economist.
Az European Pravda szerint Oroszország újabb területekkel akarja bővíteni a saját területét, mégpedig a „kvázi függetlenként működő” Abházia bekebelezésével.
Felszólította Oroszország Németországot arra, hogy ismerje el Leningrád (mai Szentpétervár) második világháború alatti ostromát az orosz / szovjet lakosság ellen elkövetett népirtásként – írja a TASzSz hírügynökség.
Az orosz védelmi minisztérium ma közzétett egy felvételt, amelyen Grad rakéta-sorozatvető láthatóak, amelyek ukrán állásokat vesznek célba Kupjanszk irányában - számolt be a Reuters.
Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban állandóan felmerül, hogy Oroszország egyszerűen túl nagy és túl népes ahhoz, hogy egy anyagháborút elveszítsen. Az kétségtelen, hogy Moszkva – minden számítás szerint – ellenőrzi a legtöbb területet a világon, viszont a lakosságszám tekintetében még éppen befér az első tízbe. A jövőben viszont ez is megváltozhat, a vezetés pedig már belátta, hogy tennie kell valamit a születésszámok felpörgetéséért.
Megdöntötte a világrekordot az űrrepülések összesített időtartamában Oleg Kononyenko, a Roszkozmosz orosz állami űripari vállalat űrhajósa vasárnap a Nemzetközi Űrállomáson.
Amikor valaki modern orosz kézifegyverekre gondol, általában a legendás Kalasnyikov gépkarabély valamely variánsa jut eszébe, pedig Moszkva az elmúlt ötven évben számtalan olyan fegyvert állított hivatalosan szolgálatba, amelyek kifejezetten újszerűnek számítanak arzenáljában. Az Ukrajnai harcokban ugyanakkor ezek közül alig-alig láttunk néhányat. Összeszedtünk néhány olyan fegyvert, amit a Kreml nem igazán akar a frontra küldeni, és azt is elmondjuk, miért.
Az amerikai JDAM-kitek mintájára az oroszok is irányított szárnyas bombákat építenek a régi, nem irányított légibombáikból, jött pár fotó, amely közelről megmutatja, hogy néz majd ki az „ortodox JDAM” néven is emlegetett upgrade.
Kék festékkel mázolták le azt a Joszif Sztálin szovjet vezetőt ábrázoló ikont, amely néhány hónapja áll a diktátor szülőhazájában található egyik székesegyházban – írja a Reuters.
A Portfolio-n megjelent véleménycikkében Dr. Gyarmati István arról írt, hogy az orosz–ukrán háború patthelyzetbe jutott, az idő Oroszországnak dolgozik, ezért a Nyugatnak egy olyan tűzszüneti javaslatot kellene letennie az asztalra, amelyre Moszkva nem tudna nemet mondani. Írására Szirtes I. János politológus küldött válaszcikket.
A fegyveres konfliktusok során egyáltalán nem ritka az, hogy a harcoló felek korosodó katonai eszközöket szednek elő a raktárakból, ez Oroszországra és Ukrajnára is igaz. Az ukrán katonák most egy igazi matuzsálemet tettek működőképessé.
Oroszország azt tervezi, hogy 2031-től űrhajósokat küld a Holdra, emellett holdbázis építését is tervezi – írja a Reuters a TASZSZ orosz állami hírügynökség nyomán.
Megjelent egy amerikai jelentés, amely jelentősen leéértékeli az amerikai fegyveres erők ékkövének számító M1 Abrams harckocsi képességeit. Az értékelés azt is hozzáteszi, hogy a harckocsi modernizálására, vagy leváltására tett kísérletek mind kudarcba fulladtak, így pedig az Amerikai Egyesült Államok hamarosan elveszítheti katonai fölényét – számolt be róla a Business Insider.
Lviv, régi nevén Lemberg hányattatott történelmet tudhat maga mögött, de nem kevésbé viharos a jelene sem. Volt már Ausztria, az Osztrák-Magyar Monarchia, Lengyelország, a náci Németország és a Szovjetunió része, ma pedig a háború sújtotta Ukrajna egy a harcoktól és a rakétatámadásoktól viszonylagosan megkímélt szigete. A város egyszerre volt a lengyel és az ukrán nemzeti ébredés központja, a XX. században viszont az egyes nacionalizmusok és a totalitarizmusok összecsapásának színterévé vált, ami óriási pusztítást eredményezett. A pusztulás legkevésbé az épített örökséget sújtotta, Lembergből így még ma is a Monarchia levegője árad, miközben pár száz kilométerrel odébb élethalálharcát vívja Ukrajna. A városról, múltjáról és jelenéről szól a német történész és újságíró, Lutz C. Kleveman nemrég magyarul is megjelent könyve.
Orbán Viktor október 23-i beszédére reagálva Josep Borrell kül-és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő kijelentette: "Senki sem kötelezi Magyarországot arra, hogy az EU tagja legyen" - számolt be az Index.
Moszkvában újra felállították a vörösterror egyik atyja, Feliksz Dzerzsinszkij Cseka-alapító szobrát, ami szimbolikus lépés abban a folyamatban, ahogy a putyini Oroszország rehabilitálja a véres szovjet múltat. Gomba módra szaporodnak a Sztálinnak és a vörösterror más vezetőinek új szobrai az országban, miközben egy a doktori dolgozatát plagizáló „történész” vezetésével a Kreml napi érdekeinek megfelelően írják át Oroszország és a világ történetét.
Újabb, nem bejelentett fegyverszállítmányt kapott Finnországtól Ukrajna. Helsinki jellemzően nem közli, hogy milyen fegyvereket, milyen mennyiségben transzferál a megtámadott országnak, maximum a fegyvercsomag értékét teszik közzé, ha egyáltalán erre sor kerül.