Ritkán látni az ukrajnai háborúban régi BRDM-2-es páncélozott felderítőjárműveket: ennek főleg az az oka, hogy az eszköz ma már rendkívül elavultnak számít, mind fegyverzete, mind túlélőképessége, mind mobilitása miatt. Az orosz haderő most mégis bevetett kettőt a frontvonalon, az eredmény borítékolható volt.
Orosz források a Telegrammon tették közzé azt a felvételt, amelyen egy felderítő drón követi nyomon egy ukrán Buk légvédelmi rendszer mozgását. A járművet egy orosz Lancet drón is célbaveszi, de a megszokottól eltérően ezúttal alaposan elhibázza.
Tűz ütött ki a Levcsenko Admirális nevű tengeralattjáró elleni hajón a Barents-tengeren – írja a The Kyiv Independent Dmitro Pletencsukra, az ukrán déli védelmi erők sajtófőnökére hivatkozva.
Még április végén számoltak be arról ukránpárti források, hogy az ukrán légierő a Jak-52-es légcsavaros kiképzőgépeket kezdte el használni a légtér védelme érdekében.
Berlin megszállását és Németország örökkévaló felosztását helyezte kilátásba Vlagyimir Szolovjov orosz véleményvezér a legnépszerűbb állami hírcsatorna, a Rosszija 1 egyik beszélgetős műsorában.
Az orosz védelmi minisztérium ma rendelettervezetet tett közzé, melyben önhatalmúlag kiszélesítik felségvizeiket a Balti-tengeren, lényegében olyan területek fölötti fennhatóságot deklarálva, melyek NATO-tagállamokhoz tartoznak. A Reuters szerint az orosz tervezet nemrég nyom nélkül eltűnt a védelmi minisztérium weboldaláról.
Ismét lecsaptak az orosz Lancet drónok, ezúttal egy erőteljesen átalakított, Buk-M1 légvédelmi rakétarendszer volt a célpont. A veszteség azért is jelentős, mert ez a típust – amelyet „FrankenSAM”-nek becéznek – úgy alakították át, hogy amerikai RIM-7 „Sea Sparrow”-okat is képes legyen útnak indítani.
Miután tavaly Ukrajna és a NATO is gúnyt űzött Oroszországból, amiért csak egyetlen harckocsi, egy második világháborús T-34/85-ös vonult fel a május 9-ei győzelmi napi parádén, úgy néz ki, ismét bejátszotta ezt az orosz vezetés: ugyanaz a szovjet páncélos vezette az ünnepi menetoszlopot, de ezen kívül egyetlen egy tank sem szerepelt a menetben. Ez persze nem jelenti azt, hogy a T-34-es volt az egyetlen harcjármű az ünnepségen: láthattunk a menetben egyebek mellett páncélozott szállító harcjárműveket, ballisztikus rakétaindítókat és légvédelmi rendszereket is, de tank nem volt több.
Japán és Oroszország kapcsolata az elmúlt években nem alakult túl jól, amely jelentős részben a történelmi ellentétek megoldatlanságán alapul. A két hatalom a japán szigetvilág északi részén került összetűzésbe, a területi kérdéseket pedig a második világháború óta nem sikerült megnyugtatóan rendezni, ezért jogi szempontból gyakorlatilag itt még egyáltalán nem fejeződött be a konfliktus. Voltak próbálkozások a helyzet rendezésére, ám a jelenlegi geopolitikai szituáció egyáltalán nem tűnik kedvezőnek a konstruktív párbeszédre, mivel a felek álláspontja egyre inkább távolodni látszik. Pedig a lezárás akár követendő példát is állíthatna szerte a világon.
Kína sikeresen felbocsátotta pénteken Csang'o nevű holdszondáját, amely a tervek szerint először nyer mintákat a Földet kísérő égitest túlsó, eddig nem kutatott, rejtett oldaláról.
Ukránpárti források arról számoltak be, hogy az ukrán légierő Jak-52-es légcsavaros kiképzőgépeket kezdett használni a légtere védelme érdekében.
Feng Yujun, kínai Oroszország-szakértő szerint Moszkva elkerülhetetlen vereséget szenvedett Ukrajnában, ami mélyreható globális következményekkel járhat - jelentette a The Economist.
Az European Pravda szerint Oroszország újabb területekkel akarja bővíteni a saját területét, mégpedig a „kvázi függetlenként működő” Abházia bekebelezésével.
Felszólította Oroszország Németországot arra, hogy ismerje el Leningrád (mai Szentpétervár) második világháború alatti ostromát az orosz / szovjet lakosság ellen elkövetett népirtásként – írja a TASzSz hírügynökség.
Az orosz védelmi minisztérium ma közzétett egy felvételt, amelyen Grad rakéta-sorozatvető láthatóak, amelyek ukrán állásokat vesznek célba Kupjanszk irányában - számolt be a Reuters.
Az orosz-ukrán háborúval kapcsolatban állandóan felmerül, hogy Oroszország egyszerűen túl nagy és túl népes ahhoz, hogy egy anyagháborút elveszítsen. Az kétségtelen, hogy Moszkva – minden számítás szerint – ellenőrzi a legtöbb területet a világon, viszont a lakosságszám tekintetében még éppen befér az első tízbe. A jövőben viszont ez is megváltozhat, a vezetés pedig már belátta, hogy tennie kell valamit a születésszámok felpörgetéséért.
Megdöntötte a világrekordot az űrrepülések összesített időtartamában Oleg Kononyenko, a Roszkozmosz orosz állami űripari vállalat űrhajósa vasárnap a Nemzetközi Űrállomáson.
A nyugat-ukrajnai Lviv megye lett az első ukrán régió, amely teljesen eltüntette a Szovjetunió örökségének nyomait – írja a The Kyiv Independent.
Amikor valaki modern orosz kézifegyverekre gondol, általában a legendás Kalasnyikov gépkarabély valamely variánsa jut eszébe, pedig Moszkva az elmúlt ötven évben számtalan olyan fegyvert állított hivatalosan szolgálatba, amelyek kifejezetten újszerűnek számítanak arzenáljában. Az Ukrajnai harcokban ugyanakkor ezek közül alig-alig láttunk néhányat. Összeszedtünk néhány olyan fegyvert, amit a Kreml nem igazán akar a frontra küldeni, és azt is elmondjuk, miért.
Az amerikai JDAM-kitek mintájára az oroszok is irányított szárnyas bombákat építenek a régi, nem irányított légibombáikból, jött pár fotó, amely közelről megmutatja, hogy néz majd ki az „ortodox JDAM” néven is emlegetett upgrade.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az orosz terv három részre osztaná a megtámadott országot.
Az Oresnyik bevetése kapcsán szólalt meg az ukrán elnök.
Több száz embert küldhettek el.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
