Megugrott a Mol vezetőinek javadalmazása

Hernádi Zsolt elnök-vezérigazgató teljes javadalmazása

Hernádi Zsolt teljes javadalmazása a Mol igazgatójaként 1,2 milliárd forint volt a 2024-es év után, aminek 18 százaléka fix, 82 százaléka pedig változó, a teljesítményhez kötött javadalmazásként került kifizetésre, az alábbiak szerint:

• alapbérként 210,6 millió forintra volt jogosult,
• amihez 1,1 millió forint béren kívüli juttatást utaltak a vezetőnek,
• a rövid távú ösztönzőként elkönyvelt, a teljesítményhez kötött javadalmazáshoz tartozó részvénytulajdonosi (MRP) program keretein belül járó 309,5 millió forint értékű részvény-és készpénzcsomag volt,
• emellett hosszú távú ösztönzőként mintegy 684,1 millió forint értékű részvényhez jutott Hernádi Zsolt.

Ráadásul igazgatósági elnöki tagságáért is jelentős összeghez, közel 95,9 millió forinthoz jutott a vezető, így ha az igazgatóként és az igazgatósági tagként megítélt jövedelmét összeadjuk, akkor

1,3 milliárd forintot keresett tavaly Hernádi Zsolt.

Ez jelentős növekményt jelent az egy évvel korábbi 1,081 milliárd forinthoz képest.

Molnár József vezérigazgató teljes javadalmazása

Molnár József javadalmazása a társaság igazgatójaként 967,8 millió forint volt a tavalyi évben, ennek 15 százaléka fix, 85 százaléka pedig változó tétel volt - részletesebben így nézett ki a kifizetés:

• alapbérként 145,8 millió forintot kapott a vezető,
• ehhez 1,2 millió forint béren kívüli juttatás járt,
• a rövid távú ösztönzők 428,5 millió forintot tettek ki
• hosszú távú ösztönzőként pedig mintegy 392,2 millió forint értékű részvényhez jutott Molnár József.

Ha a fentiekhez hozzátesszük az igazgatósági tagságáért megállapított 75 millió forintot, akkor kiderül,

hogy összesen 1,04 milliárd forint javadalmazáshoz jutott Molnár.

Világi Oszkár vezérigazgató-helyettes teljes javadalmazása

Világi Oszkár teljes javadalmazása a Mollal munkaviszonyban álló igazgatóként 598,3 millió forint volt, ez 28% fix és 72% változó, a teljesítményhez kötött javadalmazásként oszlik meg:

• alapbérként 141 millió forintra volt jogosult,
• amihez 961 ezer forint béren kívüli juttatást utaltak Világinak,
• a rövid távú ösztöntők mértéke 156,4 millió forintot tett ki
• a hosszú távú ösztönző rendszer elemeként pedig mintegy 273,2 millió forinthoz jutott a vezető.

Igazgatósági tagságáért 78,8 millió forinthoz jutott Világi, míg a Slovnaft elnök-vezérigazgatói pozíciójért 99,6 millió forinttal honorálták a vezetőt, így ha összeadjuk a megítélt jövedelmeket, akkor elmondható,

hogy 776,6 millió forintot keresett tavaly Világi Oszkár.

Simola József pénzügyi vezérigazgató helyettes teljes javadalmazása

Simola József javadalmazása a társaság igazgatójaként 363,6 millió forint volt a tavalyi évben, ennek 21 százaléka fix, 79 százaléka pedig változó tétel volt - részletesebben így nézett ki a kifizetés:

• alapbérként 76,8 millió forintot kapott a vezető,
• ehhez 1,1 millió forint béren kívüli juttatás járt,
• rövid és hosszú távú ösztönzőként pedig mintegy 285,7 millió forint értékű részvényhez jutott Simola József.

Bacsa Györgynek, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatójának teljes javadalmazása

Bacsa György teljes javadalmazása a Mollal munkaviszonyban álló igazgatóként 334 millió forint volt, ez 23% fix és 77% változó, a teljesítményhez kötött javadalmazásként oszlik meg:

• alapbérként 76,8 millió forintra volt jogosult,
• amihez 1,1 millió forint béren kívüli juttatást utaltak Bacsának,
• a rövid és hosszú távú ösztönző rendszer elemeként pedig összesen mintegy 256,1 millió forint értékű készpénz-és részvénycsomaghoz jutott a vezető.

Igazgatósági tagságáért 95,9 millió forinthoz jutott Bacsa, így ha összeadjuk a megítélt jövedelmeket, akkor elmondható,

hogy 430 millió forintot keresett tavaly Bacsa György.

Nagy ugrás

Összességében elmondható, hogy nagyot ugrott a Mol vezetőinek javadalmazása az előző évek kifizetéseihez képest.

A 2024-es évet követően 3,91 milliárd forint volt az öt vezető teljes javadalmazása, ami az egy évvel korábbi 2,44 milliárd forinthoz képest 60,4 százalékos növekedést jelent.

A 2022 utáni kifizetések 1,58 milliárd forintot, az egy évvel azelőttiek pedig 1,13 milliárd forintot tettek ki.

Az egy évvel korábbihoz képest egyébként az alapbérekben csak mérsékelt változások voltak megfigyelhetők, az összességében látható nagy ugrás elsősorban a rövid és hosszú távú ösztönzőprogramok által biztosított részvényeknek betudható.

Az OMV-nek jelenleg még csak a 2023 riportja érhető el, de ez alapján Alfred Stern, az igazgatóság elnöke már akkor is bruttó 1,6 milliárd forintot vihetett haza. A román leányvállalatnál, az OMV Petromnál már van tavalyi jelentés is: Christina Verchere, igazgatósági elnök 723 millió forintnak megfelelő összeggel lett gazdagabb tavaly.

Ha pedig olyan óriásvállalatokat vizsgálunk, mint a brit BP, ott egész más léptékkel találkozunk: Murray Auchincloss cégvezér 2,5 milliárd forintnak megfelelő összeggel lett vagyonosabb tavaly, a Shell ügyvezetőjének, Wael Sawannak pedig 9%-kal nőtt tavaly a fizetése, elérve a 4,1 milliárd forintnak megfelelő összeget.

Magyarországon 2019-ben fogadták el a törvényt, amely a kapcsolódó EU direktíva alapján előírja a nyilvánosan működő részvénytársaságoknak, hogy a törvényben meghatározott igazgatókra vonatkozóan javadalmazási politikát készítsenek és tegyenek közzé, amely transzparensen megismerhetővé teszi a fizetéseiket és a foglalkoztatásukra irányuló szabályrendszert. Emellett évente javadalmazási jelentést is kell publikálniuk, amely tartalmazza a legutóbbi üzleti évben az említett igazgatók részére megítélt vagy megállapított összes kifizetést. 

A jelentés célja a nagyobb transzparencia megteremtése a részvényesek felé, de ez is, hogy a javadalmazási rendszerek a kiemelkedő eredményeket jutalmazzák és ösztönözzék, illetve, hogy felsővezetés és a részvényesek érdekei jobban összhangban kerüljenek. 

A tavalyi évhez képest Hernádi és Molnár esetében sem történt alapbér emelés, de jól látszik, hogy felsővezetői szinten nem is a rendszeres bér, hanem a hosszú távú és rövidtávú ösztönzők mozgatják a teljes éves javadalmazást. A topmenedzserek javadalmazása ugyanis struktúrájában eltér az átlagos munkavállalók bérezésétől: míg az alkalmazottak, még jó pozíciókban is alapvetően a havi rendszeres juttatásaikra támaszkodnak, és az időnként kapott bónuszok inkább csak kiegészítést jelentenek, a topvezetők esetében a havi alapbér a teljes csomagban csupán egy elem, amelyet legalább akkora arányban, ha nem még nagyobb jelentőséggel egészítenek ki az ösztönzők, amelyek rövid- és hosszútávúak is lehetnek, és jelentősen függnek az adott vállalat, valamint a vezető által irányított terület eredményességétől, a kitűzött célok teljesülésétől.

A kulcsemberek határozzák meg a vállalat stratégiáját

Szabó Vilmos, a Korn Ferry International tanácsadó cég ügyvezető partnere szerint egy vállalat hosszú távú sikerét és stratégiáját alapvetően az a néhány kulcsember határozza meg, akik a legfelső vezetésben dolgoznak. Az ő javadalmazásuk nem csupán a munkájukkal járó felelősséget tükrözi, hanem a vállalat regionális és nemzetközi szerepét, illetve esetenként a nemzetgazdasági jelentőségét is.

„Mivel ezek a cégek bár Magyarországon működnek, valójában nemzetközi vállalatok, vezetőik is a globális munkaerőpiacon versenyeznek. Ezért a versenyképes juttatási csomagok elengedhetetlenek ahhoz, hogy a legjobb vezetőket, szakembereket meg tudják tartani – különben könnyen előfordulhat, hogy ezek a vezetők máshol, például egy olyan versenytársnál folytatják karrierjüket, mint az OMV” – mondta a Portfolio-nak a szakértő.

Egy kiemelt jelentőségű cég topmenedzsmentjének fizetése tehát a nemzetközi munkaerőpiacon mérendő, és ha megvizsgáljuk a régiós és európai cégek vezetőinek javadalmazását, már valóban nem olyan kiugróak ezek az értékek.

Marasztaló összegek

Ezek a jelentős juttatások ugyanakkor nem csupán a már elvégzett munka jutalmát és a felelősség elismerését jelentik, hanem egyben a vezetők megtartását is szolgálják. Minél nagyobb, összetettebb, és minél inkább több országra kiterjedő tevékenységet végez egy szervezet, annál kevesebb a komoly elvárásrendszernek megfelelő, ilyen topmenedzseri pozíciókra szóba jöhető vezetők köre. Éppen ezért a nemzetközi vállalatoknál stratégiai cél is egyben, hogy a jó vezetőket megszerezzék és megtartsák, utánpótlásukról gondoskodjanak, elvesztésük ugyanis komoly károkat tud okozni, és bizonytalanságot szül, mivel az utódok megtalálása és integrálása nem egyszerű feladat.

Címlapkép forrása: Portfolio

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ