Áttörés a demencia elleni harcban: egy vakcinamellékhatás lehet a kulcs

Egy új, több mint 280 ezer idős felnőttet vizsgáló walesi tanulmány szerint

azok, akik megkapták a herpesz (övsömör) elleni védőoltást, 20%-kal kisebb eséllyel lettek demensek hét éven belül, mint azok, akik nem jutottak hozzá az oltáshoz.

A kutatók egy különleges helyzetet használtak ki: 2013-ban Walesben csak azok a 79 évesek kapták meg a vakcinát, akik akkor léptek ebbe a korba, míg a 80 évesek már kimaradtak a programból. A két csoport összehasonlítása kvázi-kontrollált kísérletet eredményezett, amely jelentős különbséget mutatott – főként a nőknél.

A tanulmány egyik vezetője, Pascal Geldsetzer, a Stanford Egyetem orvosi karának professzora szerint az adatok minden szögből vizsgálva ugyanarra a következtetésre vezettek. A vakcina valószínűleg az idegrendszert érintő vírusfertőzések kockázatának csökkentésével fejti ki védőhatását.

A pontos mechanizmus azonban még nem ismert, és a tudósok hangsúlyozzák: az ok-okozati összefüggés igazolásához további vizsgálatok szükségesek.

A mostani kutatási eredmények egyre bővülő bizonyítékbázishoz csatlakoznak, amely szerint a herpesz elleni oltás (legyen az élővírusos vagy fehérjealapú) szerepet játszhat a demencia megelőzésében. Tavaly egy másik, a Nature Medicine folyóiratban megjelent tanulmány is hasonló eredményre jutott. Eközben az Egyesült Királyságban a vakcinaprogram 2023-as kiterjesztése újabb természetes kísérleti környezetet teremt, amelyet a GSK és más kutatócsoportok már vizsgálnak.

Az Alzheimer-kór és más demenciás megbetegedések elleni küzdelem évtizedek óta patthelyzetbe került, különösen a megelőzés terén, ezért az immunológiai megközelítések új reményt jelenthetnek. Maxime Taquet oxfordi kutató szerint az eltérés a férfiak és nők eredményei között az eltérő immunválaszból fakadhat.

Ha a vakcina valóban képes bizonyos immunválasz aktiválására, akkor az a jövőben akár célzott prevenciós stratégiák alapja is lehet.

Becslések szerint jelenleg mintegy 250 ezer ember él Magyarországon demencia diagnózissal – ezek túlnyomó többségében (nagyjából háromnegyed részben) Alzheimer-kórról van szó. Ha azonban hozzávesszük az érintettek családtagjait is, akkor a betegség közvetlen vagy közvetett módon akár egymillió magyar életét is befolyásolhatja – vagyis nagyjából minden tizedikét.

A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images