Statisztikai botrány: a KSH visszautasítja a manipulációra vonatkozó vádakat

Súlyos szakmai aggályokat fogalmazott meg a magyar szegénységi statisztikák kapcsán két kutató, Tátrai Annamária (ELTE) és Gábos András (Tárki). A Válaszonline által ismertetett vizsgálatuk szerint a KSH 2017 óta olyan jövedelmi szegénységi adatokat közöl, amelyek statisztikai szempontból erősen kétségesek. 

Szerda este a cikkre válaszul kiadott közleményében a KSH viszont visszautasította a vádakat.

Tátrai és Gábos állítása leegyszerűsítve az, hogy az általuk készített hisztogramok azt mutatják, hogy kiugróan sok ember jövedelme „éppen” a szegénységi küszöb fölé került.

Szerintük ennek természetes módon nulla a valószínűsége.

Úgy vélik, hogy az Eurostat adatai alapján 2018-tól a jövedelmek eloszlása Magyarországon torz képet mutat, amit a kutatók más uniós országokban nem tapasztaltak.

A kutatók szerint nem csupán egyes években, hanem rendszeresen megjelenik ez a torzítás, és az érintett jövedelmi sávok rendre politikailag érzékeny zónában, a szegénységi küszöb közvetlen környékén helyezkednek el. Ráadásul a KSH adataiban az egyfős háztartások 14 százaléka pontosan ugyanazt a jövedelmet mutatja tízmilliomod pontossággal, ami statisztikailag értelmezhetetlen. A cikkben megszólalt Németh Zsolt, a KSH korábbi elnökhelyettese is, aki megerősítette:

szerinte ilyen adateloszlás természetes módon nem jöhet létre, a torzulások súlyos szakmai hibára vagy manipulációra utalnak.

További gyanút kelt a kutatók szerint, hogy a KSH kutatószobájában az Eurostat által is visszaigazolt, toronyformájú görbéket sem engedték kivinni, miközben ezek nyilvános uniós adatbázisokból is előállíthatók. A kutatók szerint a KSH az első jelzések (már 2017-ben) ellenére sem vizsgálta ki vagy javította ki a problémás mintázatokat.

A Válaszonline szerint a bizalom megrendült: a magyar szegénységi mutatók a nemzetközi összehasonlításban is használhatatlanná váltak, az UNICEF emiatt ki is hagyta Magyarországot 2023-as jelentéséből.

Cáfol a statisztikai hivatal

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) elhivatott a felhasználók objektív és transzparens tájékoztatása mellett. A hivatal által közölt statisztikai adatok mind nemzetközi, mind hazai viszonylatban transzparens módon összevethetők, így alkalmasak arra, hogy független igazodási pontként szolgáljanak

– írták szerda esti közleményükben.

A hivatal szerint a KSH működésében szakmailag független, hiteles és az adatainak feldolgozásában a nemzetközi standardoknak megfelelően jár el.

„Ezen hazai és nemzetközi sztenderdek mentén végzi el az EU-SILC felmérést is (vagyis a jövedelmi és szegénységi kutatást – a szerk.), amelynek eredményeit az Eurostat minden évben validálja és ezt követően a saját adatbázisában publikálja” – tették hozzá.

Közölték, hogy ezzel együtt a KSH jelenleg az EU más tagállamaihoz hasonlóan a népszámlálási adatok alapján – 5 évre visszamenő – revíziót hajt végre.

„A statisztikai adatok gyűjtése és feldolgozása szigorú szakmai és etikai szabályok szerint történik. A KSH minden adatsorát megfelelő szakmai felügyelet alatt dolgozza fel, és minden esetben átláthatóan és pontosan kommunikálja az eredményeket” – közölték reakciójukban.

A szándékos manipuláció vádját határozottan visszautasítja a KSH. A rosszindulatú interpretációt, a hangulatkeltést, az intézmény hírnevének rontását jogilag vizsgálhatja a hivatal

– zárul a közleményük.

Címlapkép: Központi Statisztikai Hivatal (KSH) épülete a fõváros II. kerületében, a Keleti Károly utcában. A KSH egy szakmailag önálló, de a kormány felügyelete alá tartozó országos szervezet, melynek legfõbb feladatköre az egyes gazdasági és társadalmi adatok gyûjtése, feldolgozása és közzététele. Az elõtérben, háttal Nepomuki Szent János, a mártíromságot szenvedett szent szobra Markolt Sebestyén alkotása (2011) a Bimbó út és a Keleti Károly utca találkozásánál lévõ kis téren. A fotó forrása: MTI Fotó/Róka László