Roman Abramovics orosz oligarchát, a Chelsea FC távozó tulajdonosát, Vlagyimir Putyin elnök régi szövetségesét - több másik orosz üzletemberrel együtt - szankciókkal sújtották az Egyesült Királyság hatóságai. Ez egyben azt is jelenti, hogy az orosz üzletember a jelenlegi feltételek mellett nem adhat túl a tulajdonában lévő futball klubon.
Tegnap este aláírta Joe Biden a hónapok óta várt kormányrendeletet, amely a kriptovaluták szabályozását célozza. Az amerikai elnök rendelete konstruktívan közelíti meg a digitális eszközipar szabályozását, a bejelentett intézkedések többek között a fogyasztóvédelem, a versenyképesség, a pénzügyi stabilitás és a felelősségteljes innováció területeit érintik. Egyesek szerint ez a szabályozás vízválasztó a kriptovaluta-piac számára, a tegnap véletlenül közzétett nyilatkozat apropóján komoly rali bontakozott ki a bitcoinnál, ma azonban esnek a legjelentősebb coinok jegyzései.
A Mastercard, a Visa és az American Express is „felfüggeszti oroszországi tevékenységét” az Ukrajnában zajló orosz hadművelet miatt. A kártyás tiltás bár önmagában nem rengetne meg egy stabil pénzügyi rendszert, mivel a banki ügyfelek a bőrükön tapasztalják meg a fizetési tiltásokat, könnyen lehet, hogy a lépés komolyan hozzájárul az Oroszországban amúgy is felkorbácsolt pánikközeli hangulat további romlásához. Hiába készültek az oroszok évek óta erre, és oldották meg a belföldi kártyaforgalom zavartalanságát, nincs valódi alternatívájuk egy globális kártyás rendszerre. Az újabb és újabb szankciók, a nyugati cégek kivonulása, az összeomló devizapiac, a pénzváltók korlátozása és a háborús félelem összességében létrehozhatja a tökéletes pénzügyi vihart Oroszországban.
A Citigroup egy éve tervezi, hogy eladja orosz lakossági leánybankját, ám az orosz-ukrán háború miatt ez a terv dugába dőlhet, és az amerikai nagybanknak elképzelhető, hogy egyszerűen le kell írnia veszteségként az orosz leányt – írja a Financial Times.
Rengeteg elemzést olvasni arról, hogy milyen jövője lehet Ukrajnának az Oroszországgal való háború után. Bármi is lesz a konfliktus kimenetele, az is világos, hogy nemcsak Ukrajna, hanem Oroszország is példátlan helyzetbe került, hiszen a Nyugat egyik pillanatról a másikra gazdasági vasfüggönnyel próbálja leválasztani a világ pénzügyi vérkeringéséről, sorra vonulnak ki az országból a globális nagyvállalatok, és a Kreml sosem látott intézkedésekkel próbálja elkerülni a teljes gazdasági összeomlást. Mi várhat Oroszországra a háború után? Végiggondoltuk az 5 legvalószínűbb forgatókönyvet.
Megjelent hivatalosan is a tegnap kiszivárgott új EU-s szankciós csomag, mellyel az oroszokat és a fehéroroszokat sújtják, ám a kiszivárgott csomagban még nem volt benne több fontos szankció, például, hogy az oroszhoz hasonlóan a fehérorosz jegybankot is elvágják a külföldi tartalékaitól.
Erőfeszítéseink középpontjában a béke megteremtése áll, de legalább ennyi energiát kell fordítanunk a háború miatt kivetett szankciók gazdasági következményei is - mondta Orbán Viktor miniszterelnök a Facebookon közzétett videójában, amelyben arról is szólt, hogy diplomáciai nagyüzem van, utalva arra, hogy folyamatosan egyeztetnek az EU-ban az Oroszország elleni szankciókról. Hangsúlyozta, Magyarország nem vet ki szankciót az Oroszországból érkező gázra és olajra.
Az orosz-ukrán háború hatására rég nem látott mértékben drágultak az árupiaci termékek és nyersanyagok, mely tovább mélyíti az inflációs kockázatokat és a globális stagfláció esélyét az Equilor legfrissebb elemzése szerint. Magyarország búzatermése fedezi ugyan a hazai szükségleteket, Oroszország és Ukrajna azonban jelentős szereplő a nemzetközi árupiacon, így a gabona drágulása a hazai élelmiszerárakba is be fog épülni. Mindemellett az olaj és földgáz árának emelkedése is jelentős növekedési kockázatot jelent, a nyersanyagpiaci száguldásnak csak a háborús konfliktus enyhülése, rendezése szabhat gátat az elemzők szerint.
Több tényező együttes hatására szerdán tovább szakadt az Európában irányadó holland tőzsdei gázár és már csaknem felébe kerül, mint hétfő reggel a piaci pánik tetőpontján. Ezzel együtt még mindig extrém magas árszintekről és nagyon volatilis árfolyam mozgásról beszélhetünk. Közben az európai tőzsdéken fellélegzési ralit látunk, az euró is erősödik a dollárral szemben.
Sorra fordulnak a nyugati nagyvállalatok Oroszországtól, egymás után jelentik be, hogy átmenetileg felfüggesztik vagy végleg megszüntetik egyes tevékenységeiket, de akár ottani cégeikből is kiszállnak, vezető nyugati politikusok pedig sorra mondanak le az orosz cégek igazgatóságaiból. Többek között nagy pénzintézetek, tech cégek, autógyártók és szórakoztatóipari vállalatok léptek. Fontos hangsúlyozni, hogy nyilvánvalóan Ukrajna iránti szimpátiacselekvésről és gesztusokról is szó van, de ez üzleti racionalitás és kényszer is egyben, ugyanis ha az ellátási zavarok miatt nincs alkatrész, vagy a szankciók miatt nem tudnak elszámolni a cégek, akkor a gyártás és az értékesítés is problémássá válik. Összegyűjtöttük, hogy hogyan és mit léptek a nyugati nagyvállalatok az ukrajnai háború és az Oroszországgal szembeni szankciók kapcsán.
„Az Orosz Föderáció biztonsága és az ipar működésének folyamatossága érdekében” bizonyos árupiaci termékek és nyersanyagok exportjának és importjának betiltásáról írt alá elnöki rendeletet kedd este Vlagyimir Putyin. Az érintett termékek, illetve a tilalommal érintett országok körét, tehát a lényeges részleteket két napon belül dolgozza ki a kabinet.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter kedden Tallinban, a három balti országban tett villámlátogatásának utolsó állomásán tárgyalt: diplomáciai körútjának célja az volt, hogy biztosítsa a három egykori szovjet tagköztársaságot, jelenlegi EU- és NATO-tagokat arról, hogy a NATO szavatolja biztonságukat a kiszélesedő orosz-ukrán háború közepette.
Az Európai Bizottság javaslatot terjesztett elő, hogy Oroszország ukrajnai háborújára válaszul már jóval 2030 előtt függetlenítse Európát az orosz fosszilis tüzelőanyagoktól. A terv számos intézkedést vázol az emelkedő európai energiaárakra történő reagálástól az európai gázkészletek mielőbbi feltöltéséig - közölte Frans Timmermans európai zöld megállapodásért felelős uniós biztos Strasbourgban kedden. A javaslatból az is kiderül: az árakat kivételes körülmények esetén szabályozni is lehet, ideiglenes árkorlátozás is szerepelhet a lépések között.
Az elmúlt hónapokban meredeken emelkedtek a mezőgazdasági terményárak, a folyamat azonban csak most gyorsul, és nyárra a korábban vártnál is jóval magasabbak lehetnek az árak. Erre számít a Goldman Sachs, az elemzőház megemelte a gabonaárakra vonatkozó előrejelzését.
A német iparvállalatok szövetsége (BDI) elutasítja azt a követelést, hogy terjesszék ki az orosz energiaszektorra az Ukrajna elleni háború miatt bevezetett szankciókat.
Az ügyre rálátó források szerint a Biden-kormányzat már kedden bejelentheti, hogy betiltják az Egyesült Államokba irányuló orosz energiaimportot - közölte a Bloomberg. A Reuters később már azt közölte, hogy Joe Biden amerikai elnök magyar idő szerint 16:45-kor "csak" az orosz olajtermékekre vonatkozó szankciót fogja bejelteni. Az értesülésekre durva áremelkedés bontakozott ki az olaj piacán.
Az Európai Bizottság új szankciós csomagot készített elő Oroszországnak és Fehéroroszországnak az Ukrajna elleni megszállás miatt, melyben újabb oligarchákat, politikusokat és három fehérorosz bankot is szankcionálnak. Utóbbiakat kizárhatják a SWIFT nemzetközi bankközi üzenetküldő hálózatából - értesült a Reuters három forrásától.
Az orosz-ukrán háború, valamint a nyugati államok arra adott Oroszország elleni szankciósorozata nyomán néhány nap alatt nagyot változtak a magyar gazdaság kilátásai is. Az elemzők és a piaci szereplők is elkezdték elővenni a pesszimista forgatókönyveket a 2022-es évre: az eddig tervezettnél alacsonyabb GDP-növekedés, tartósan magasabb infláció, magasabb kamatok, gyengébb forintárfolyam, elszálló energiaárak. Összességében ez egy olyan mix, ami akár a költségvetés ambiciózus 4,9%-os hiánycélját is könnyen szétfeszítheti. Kérdés, hogy a romló folyamatokat látva meddig tarthat ki a fiskális politika "stratégiai nyugalma", az idei büdzsé ugyanis nincs nagy tartalékokkal elkényeztetve és a mozgástér is folyamatosan szűkül. Főleg a kedd reggel megjelent friss államháztartási helyzetkép fényében.
Az olaj sokkal több bevételt hoz Oroszország számára, mint a gáz: 2021-ben csaknem háromszoros volt a különbség az olajból és a gázból származó exportbevételek között. Vagyis ha csökkenteni szeretnénk Vlagyimir Putyin orosz elnök bevételi forrásait, akkor az olaj jobb célpont, mint a gáz.
Az Európai Bizottság azt tervezi, hogy véget vet az unió orosz gáztól való függőségének. A cél, hogy a gázimport-szükséglet idén közel 80 százalékkal csökkenjen - szivárgott ki a kritikus fontosságú EU-csúcstalálkozó előtt a friss terv. Az EU vezetői mindezekről már most csütörtökön és pénteken egyeztethetnek.
Érkezik a lopásbiztos megoldás.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Több mint 50-et számoltak fel.
Ennek nem fognak örülni Kijevben.
Most nem lennénk a bérlők helyében, de valós alternatíva venni?
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
