A helyreállítási alap hiteléből hamarosan érkezik 380 milliárd forintnyi euró, és az év végéig újabb döntést hozhat forrásokról az Európai Bizottság – mondta Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában.
A Kazahsztánt, Kirgizisztánt, Örményországot, Fehéroroszországot és Oroszországot tömörítő Eurázsiai Gazdasági Unió (EAEU) viszonylag sikeres geopolitikai projekt Moszkva számára, hiszen az oroszok vitathatatlanul az unió domináns szereplői. Viszont a szervezet még nagyon gyermekcipőben jár, ezért jelentős lemaradásban van gazdasági együttműködés és integráció terén a nagy rivális, az Európai Unió mögött – írta meg a The Diplomat.
Törökország jelentősen növelte az ukrajnai orosz katonai műveletekhez nélkülözhetetlen áruk exportját, ami aggodalmat kelt az Egyesült Államokban és szövetségeseiben. A kereskedelem megugrása, valamint az orosz hadsereg által használt 45 különböző hadiipari eszköz gyártásához szükséges alkatrész és alapanyag török exportjának növekedése aláássa a Moszkva katonai képességeinek korlátozására irányuló erőfeszítéseket, ami feszültségekhez vezethet a NATO-ban.
Már hétfőn este, vagy kedden a tagállamok elé bocsátja a 12. oroszellenes szankciós csomagot az Európai Bizottság, amelyről már szerdán a nagyköveti ülésen tárgyalnak is, de Magyarország elutasítja azt, hogy időnyomás alatt bólintson rá bármire – hangsúlyozta a mai brüsszeli külügyminiszteri tanácsülés utáni sajtótájékoztatón Szijjártó Péter.
Megugrott a kereskedelem 2023-ban Törökország és Oroszország között, ami egyre jobban aggasztja a nyugati országokat. Attól tartanak, hogy Ankara érzékeny technológiát is átad az oroszoknak. A bizalmatlanság feszültséget okoz a NATO-n belül – írja a Financial Times.
A magyar kormány már nyáron felvetette, hogy el kellene halasztani egy fontos oroszellenes szankció hatályba lépését a Mol pozsonyi finomítójánál, ami az orosz nyersolajból készült feldolgozott termékek csehországi exportját blokkoná december 5-től, és most a cseh miniszterelnök is beállt a szlovákok által is szorgalmazott javaslat támogatása mögé.
Főként az európai szankciók hatására az orosz polgári légi közlekedés az összeomlás szélére sodródott – áll az ukrán hírszerzés jelentésében, amelyben titkos, orosz minisztériumi dokumentumokra hivatkoznak.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke hétfőn diplomáciai látogatásra érkezik Budapestre, hogy enyhítse az Európai Unió és Magyarország között a jogállamisági kérdések miatt növekvő feszültséget, és megállapodást kössön Orbán Viktor miniszterelnökkel. A lépés közvetlenül a december 14-15-re tervezett, kulcsfontosságú uniós csúcs előtt történik, ahol Ukrajna esetében a magyar kormány vétózásra készül a csatlakozás és a további támogatások kérdésében.
Athén megtiltotta a külföldi és görög tisztségviselőknek és kormánytagoknak, hogy részt vegyenek olyan rendezvényeken, amelyeket Tajvan szervez – írja a Nikkei Asia. A lépés célja, hogy a szorult gazdasági helyzetben lévő ország ne haragítsa magára Kínát.
Amikor Lengyelország kormánya bejelentette szeptemberben, hogy leállítják az Ukrajnának biztosított fegyverszállítmányokat, jogosan lehetett azt gondolni, hogy mindössze egyfajta választás előtti „izmozást” látunk, nem fogja ténylegesen nullára vágni a megtámadott ország katonai támogatását az egyik legszorosabb szövetségese. Aztán jött az október és nagyon úgy néz ki, hogy a PiS megbukott, az időhúzás ellenére továbbra is az a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a „nyugatos” Donald Tusk által vezetett koalíció fog hatalomra kerülni. Ha Tusk azt tervezi, hogy villámgyorsan visszaáll az Ukrajnát támogató nyugati szövetség élére, nem lesz könnyű dolga: folyamatosan romlik a kapcsolat Lengyelország és Ukrajna közt, a lengyel lakosság pedig már olyan akciókat szervez, amelyek tovább rontják a repedező barátságos viszont Kijev és Varsó közt. Amikor e sorok íródnak, épp lengyel kamionosok százai blokkolják az Ukrajna és Lengyelország közti határátkelőket, ez pedig kezd egyre komolyabb diplomáciai, gazdasági és humanitárius problémává alakulni. Lehet, hogy a lengyel-ukrán viszony már sosem lesz a régi.
Svájcot gyakran éri kritika amiatt, hogy nem szállít fegyvereket Ukrajnába. A semleges európai ország törvényhozását többször megjárták olyan javaslatok, melyek ezen változtattak volna. A Frankfurter Allgemeine szerint Bern végül trükkös módon kerülte meg saját alkotmányát.
Egyre több jel utal arra, hogy a Paks II. bővítési projekt helyett az üzemidő-hosszabbítás irányába mozdul el a magyar kormány: sorra születnek a meglévő erőművi blokkok élettartamának kitolásához kapcsolódó döntések. Iparági szereplők, diplomaták és magyar kormányzati forrásaink is egyre szkeptikusabban beszélnek az új atomerőmű megépítésének lehetőségéről. Bár látszólag mind a Roszatom, mind az Orbán-kormány elkötelezett a beruházás mellett, a háttérben az a kép rajzolódik ki, hogy egyre hányatottabb sorsú a beruházás. Van, aki szerint az orosz és magyar fél is örülhet, ha a másik bedobja a törülközőt, míg komolyan érdeklődnek az amerikai és a francia nukleáris iparban a magyar atomenergia iránt. Eközben viszont az Európai Bizottságnál is problémás helyzetbe kerülhet a magyar kormány, mégis biztosíthatja a hazai energiaellátás biztonságát. Összegeztük a Paks II. beruházást fenyegető legjelentősebb kockázatokat.
A török külpolitikai törekvésekkel foglalkozó cikksorozatunk hatodik, záró fejezete Ankara legkomolyabb regionális riválisával, Iránnal foglalkozik. A két nagyhatalom évek óta viaskodik az iszlám világ fölötti hegemónia megszerzéséért, a nyílt konfliktust azonban nagyon úgy tűnik, hogy igyekeznek elkerülni. Lássuk, milyen területeken jelent fenyegetést Teherán Erdogan számára, és mégis hogyan tudnak ilyen feszült helyzetben is több területen együttműködni?
Többtucatnyi orosz tulajdonú ingatlant zároltak a cseh hatóságok, miután az Ukrajna elleni katonai támadás miatt a prágai kormány szerdán a nemzeti szankciós listára helyezte a külföldön lévő orosz vagyont kezelő moszkvai állami céget.
A Politico birtokába jutott dokumentumok szerint Brüsszel újabb szankciók kivetését fontolgatja Oroszország ellen, az orosz gyémántokat célzó javaslatokkal, az olajtranzakciókra vonatkozó szigorúbb jelentéstételi követelményekkel és bizonyos importkorlátozásokkal. Az Európai Bizottság 11. szankciócsomagja óta a szankciók kijátszását próbálja megakadályozni az államszövetség, és olyan intézkedésekre összpontosít, amelyek elkerülik, hogy az EU-t jobban károsítsák, mint Oroszországot. Kérdés azonban, hogy a szankciókat egyre jobban ellenző Magyarország megszavazza-e a javaslatot.
Jake Sullivan amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó a Fehér Házban tartott sajtótájékoztatót. Ezen elmondta, hogy Kína nem szállított fegyvereket Oroszországnak az Ukrajna elleni háborúban, de néhány részlet ellentmond ennek a kijelentésnek.
Az elmúlt hetekben kifejezetten boldogak lehettek a hazai autósok, egyre alacsonyabb árakkal lehet ugyanis találkozni a magyar benzinkutakon, a benzin hazai jegyzése például már a lélektanilag fontos 600 forintos literenkénti ár alatt jár. Az üzemanyagárak alakulását számos tényező befolyásolja, a legfontosabb viszont egyértelműen az olajár nemzetközi változása - adódik tehát a kérdés, hogy mi történt az elmúlt hetekben az olajpiacon, ami a magyar benzinár eséséhez vezetett, és ami talán ennél is fontosabb: mir elehet számítani a következő hetekben és hónapokban?
Josep Borrell az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője ma jelentette be, hogy az utolsó simításokat végzik az Oroszországra kiszabott szankciók 12. csomagján - Írja a Reuters.
Nyugati tisztviselők információi és orosz exportadatok szerint Moszkva teljes egészében kijátssza az orosz olajra vonatkozó árplafont. Mára egyetlen hordónyi orosz olajat sem értékesítenek a 60 dolláros limit alatt – számolt be a Financial Times.