Miközben idei legnagyobb egynapi esését szenvedték el szerdán az amerikai vezető tőzsdeindexek számos aggodalom együttes hatásaként, aközben a forint és más régiós devizák mérsékelt erősödést produkáltak. Az okok itt is többfélék lehetnek.
Felminősítette az eurózóna részvénypiacát a JP Morgan, az amerikai részvényeket pedig leminősítette, ami nagy változás azután, hogy már régóta az amerikai tőzsdéket favorizálta. Az eurózóna részvénypiacát jelenleg felülsúlyozásra ajánlja, az amerikai részvényekkel kapcsolatban pedig semleges a megítélése.
A pénteki kereskedés második felében felfelé kapaszkodtak az irányadó európai részvényindexek, a magyar tőzsde is emelkedéssel zárta a hét utolsó napját. Az OTP ismét fontos szint felett zárt, miután a bankpapír ismét a 12 800 forintos szint felett tudott bezárni.
Csak nyugtalanságot, nem pedig pánikot okozott az amerikai részvénypiaci befektetők körében az a ma közzétett jelentés, miszerint Donald Trump amerikai elnök a jelek szerint törvénysértő módon, idegen hatalom segítségével próbált beavatkozni a 2020-as elnökválasztásba. A három vezető részvényindex ma kis csökkenéssel zárt, igaz ebben egy, a Huaweit érintő médiaértesülésnek is lehet szerepe. Közben a dollárindex idei csúcsközelbe kapaszkodott, a WTI olajár pedig kicsit csökkent ma.
Indiai részvényeket kell venni, még azzal együtt is, hogy az indiai gazdasági növekedés hatéves mélyponton van – véli a 669 milliárd dollárnyi eszközt kezelő Aberdeen Standard Investments alapkezelője. Az ok, hogy India a legkevésbé érintett a globális kereskedelmi háborúban.
Augusztus elején már úgy tűnt, hogy nagyobb szakadás jöhet a világ tőzsdéin, azonban a jelentős kockázatok ellenére az elmúlt hetekben egyre magasabbra kapaszkodtak a világ tőzsdéi, a vezető amerikai részvényindexek pedig újra közel állnak történelmi csúcsukhoz. Profi befektetőket kérdeztünk, meddig tarthat még a rali, és mit várnak az év hátralévő részében.
Bár az amerikai állampapír hozamgörbe még erősebb recessziós jeleket küldött ma, mint az elmúlt hetekben, a részvényindexek mégis emelkedni tudtak a szerdai kereskedésben. Ebben szerepe lehetett annak a meglátásnak, hogy az amerikai olajkereslet erős, azaz egyelőre még nem kopogtat a recesszió.
Miután Jerome Powell Fed-elnök ma délutáni parlamenti bizottsági meghallgatásán kilátásba helyezte a közeli kamatvágást, az este közzétett legutóbbi kamatdöntési jegyzőkönyv üzenete is ráerősített erre a kilátásra: 17-ből 8 jegybankár ugyanis már idén szükségességét látta a tíz éve első kamatvágásnak a világgazdaság gyengélkedése és annak az amerikai gazdaságra várhatóan beszűrődő kedvezőtlen hatásai miatt. Ezen jelekre a dollár gyengült, a vezető amerikai részvényindexek pedig emelkedtek, az S&P 500 például átmenetileg a 3000 pontos szintet is átvitte felfelé.
A legtöbb befektető elgondolkodik azon, hogy ha a globális gazdaság gyengül, akkor mégis mi hajtotta a világ tőzsdéit az év első felében? A Societe Generale kvantitatív csapatának vezetője szerint a válasz: 77 nagy tőzsdei cég. De mi lesz, ha ők is kiesnek?
Új történelmi csúcsra kapaszkodott napközben és történelmi zárócsúcsot is produkált az amerikai S&P500 részvényindex a csütörtöki kereskedésben, azaz Donald Trump Iránnal kapcsolatos kijelentése csak rövid ideig tartó ijedtséget váltott ki a befektetőknél. Maga az iráni-amerikai feszültség azonban az olaj piacán tartós szárnyalást váltott ki: a drónlelövés hatására 6%-kal szárnyalt a feketearany árfolyama, míg a sárga nemesfém továbbra is 5 éves csúcsa közelében áll.
Miután szombat hajnalban kiderült, az Egyesült Államok nem vet ki importvámot Mexikóval szemben, a piacok a hétfői kereskedésben megkönnyebbültek. Azonban Trump újra megfenyegette Kínát.
Csendesen indult a nap az európai tőzsdéken csütörtökön az EKB kamatdöntésére várva, majd a kamatdöntést követően sem alakult ki határozott irány. A vezető nyugat-európai indexek stagnálnak a záráshoz közeledve vagy kismértékű csökkenést mutatnak.
A vezető amerikai részvényindexek 1,5% körüli esést, a vezető olajfajták pedig 5% körüli zuhanást mutattak pénteken leginkább arra a hírre, hogy Donald Trump amerikai elnök minden mexikói importtermékre fokozatosan emelkedő vámot jelentett be a következő hónapokra, ami szakértők szerint hirtelen lassulást válthat ki az amerikai gazdaságban és akár recesszióhoz is vezethet Mexikóban. Az olajárak meredek esése túlkínálati aggodalmakkal is összefügg. Közben az amerikai államkötvény piacon felerősödtek a Fed kamatvágásával kapcsolatos várakozások, így jelentősen süllyedtek a hozamok.
Eséssel indult a nap a tengerentúli tőzsdéken. A hangulatot elsősorban az befolyásolta, hogy a kínai pártlapban megjelent írás szerint az amerikai szankciókra válaszul Kína készen áll az elsősorban elektronikai eszközök gyártásához használt alapanyagokat felhasználva ellencsapást mérni. A növekedési kilátások romlásával kapcsolatos félelmek erősödése és a kereskedelmi háborús aggodalmak fokozódása egész nap nyomás alá helyezte az árfolyamokat.
A kereskedelmi háborúskodás közelmúltbeli fellángolása ellenére még mindig nagy esély van arra, hogy a 10 éve tartó globális növekedési ciklus egy darabig még kitarthat - mondta Forián-Szabó Gergely, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója. A magyar gazdaságban jelenlévő inflációs és túlfűtöttségi kockázatokat a lanyhuló külső kereslet jó eséllyel enyhítheti. Ha azonban a kereskedelmi csaták rendeződnek és Európa is magához tér, az MNB-nek nehéz lesz fenntartania a laza monetáris kondíciókat. Ebben az esetben nagy kihívást jelenthet majd a jegybank számára, hogy a lehető legkisebb szükséges szigorítást hajtsa végre, úgy, hogy közben ne induljon meg túlzottan a forint elleni spekuláció. Márpedig a forint gyengülése tovább növeli az inflációs nyomást, ezért is fontos, hogy ne gyengüljön túlzott mértékben az árfolyam. Az MNB-t ennek a kihívásnak a leküzdésében segítheti az Európai Központi Bank extrém laza monetáris politikája és Magyarország elmúlt években jelentős mértékben csökkent sérülékenysége is.
Egyelőre nagyon úgy tűnik, hogy péntek hajnaltól hatályba lép 200 milliárd dollárnyi kínai importtermékre a 10-ről 25%-ra emelt amerikai vámtarifa és ez, illetve az Európai Bizottság EU-s növekedési előrejelzésének vágása az európai után az amerikai részvénypiaci befektetők idegeit is igencsak borzolta. Egyre durvább mínuszba süllyedtek a keddi esti kereskedésben a vezető amerikai részvényindexek, és zárásra sem volt igazi felpattanás, így ebben a borongós nemzetközi környezetben a forint sem tudott érdemben erősödni.
A legtöbb befektető első gondolata az amerikai részvénypiac új történelmi csúcsa kapcsán ugyanaz, mint az enyém: na, erről lemaradtam, most már késő beszállni! Ez az első érzelmi, zsigeri reakció. De valóban így van-e, valóban rosszabbul járunk-e, ha nem egy sima kereskedési napon, hanem egy új történelmi csúcs elérésekor lépünk a tőzsdére? Lássuk a számokat!
A magyar tőzsde a húsvéti ünnepek alatt zárva tart, az amerikai részvénypiacok azonban kinyitottak hétfőn és lefelé vették az irányt.
Három éve nem látott olyan rossz gyorsjelentési szezont Amerika, amilyen a most következő lesz - véli egy neves elemző, aki erről a CNBC műsorában beszélt.
A Brexittel és a kínai-amerikai kereskedelmi tárgyalásokkal kapcsolatos hírek Európában alig mozgatták meg a befektetők fantáziáját, új impulzusok hiányában pedig csupán viszonylag szerény mértékű elmozdulásokat láthattunk Nyugat-Európában és a magyar tőzsdén. A BUX végül erősödéssel zárta a napot, Nyugat-Európában felemásan teljesítettek az indexek, a tengerentúlon viszont a délelőtti gyengülés szolid emelkedésbe váltott, ami ki is tartott zárásig.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
