Azok után, hogy februárban indulása óta a leggyengébb értékesítési hónapot zárta a szuperállampapír, márciusban is gyengén kezdett: a friss adatok szerint múlt héten összesen 44,5 milliárdot jegyeztek le a papírból, ami az eddig mért második leggyengébb hét. Az értékpapíradatok alapján azonban továbbra is az állampapírok az egyetlenek, amelyek érdemi megtakarítást tudnak bevonzani a lakosságtól.
Nagyon úgy tűnik, hogy – bár sokan ezzel hitegetnek – a kriptodevizák sem immunisak a tőzsdei mozgásokra, Ezt bizonyítja, hogy a piaci eladási hullám hatására 21 milliárd dollárt vesztettek a kriptodevizák is – írja a MarketWatch.
A múlt pénteki, eleve történelmi mélypontot jelentő 0,76%-hoz képest ma reggelre 0,39%-ra, azaz csaknem felére zuhant a 10 éves amerikai államkötvény hozama, a 30 éves pedig 1,2%-ról 0,7%-ra, ami jól mutatja, hogy milyen pánikszerű tőkemenekítés zajlik ezekben az órákban a biztonságosnak hitt eszközökbe. Az olajár a szaúdiak árháborúja miatt gyakorlatilag összeomlott ma reggelre (-30%), a részvényindexek pedig szabadesésben járnak.
Szinte már a földből nőnek ki az újabb és újabb dollármilliomosok a világon – ezt bizonyítja a Knight Frank frissen publikált elemzése, amely szerint csak tavaly több mint 31 ezer olyan gazdag „született”, akinek vagyona legalább 30 millió dollár. A legtöbben nem nagy meglepetésre Észak-Amerikában élnek, ami viszont érdekesebb, hogy Ázsia 5 éven belül felzárkózhat Európára, a legnagyobb milliomos-növekedést produkáló országok között pedig ott lehet Románia is.
Bár a várt 175 ezernél sokkal több, 273 ezer főnyi új álláshely jött létre februárban a nem-mezőgazdasági szektorokban az Egyesült Államokban és a megelőző kéthavi adatot is összesen 85 ezerrel felfelé módosították, mindez nem hatotta meg a befektetőket, akik a jelek szerint csak a koronavírus várható gazdasági pusztító hatásával törődnek.
Legfrissebb elemzésében a Goldman Sachs az amerikai vállalati profitok esésével és további tőzsdei lejtmenettel számol.
Évek óta nem látott esés zajlott az elmúlt két napban a világ tőzsdéin, a befektetők elkezdték beárazni a globális járványt okozó koronavírus negatív hatásait. Összegyűjtöttük, mi történt a tőkepiacokon az elmúlt két napban.
Az utóbbi években rekord sebességbe kapcsolt a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási elveket szem előtt tartó ESG a befektetésekben, az ESG-piac kétszámjegyű hozammal való bővülése a legdinamikusabban növekvő területté vált az alapkezelői piacon. Különösen nagy a jó ESG-ratinggel bíró részvények iránti kereslet Európában, sőt, egyre nagyobb szerepet kap ez a szemlélet a vállalti kötvénypiacon is.
A defenzív részvényeknél és a tech szektorban is lufi alakult ki a részvénypiacon, aminek a kipukkanására figyelmeztet a JP Morgan.
Még a Goldman Sachs elemzőinek ingerküszöbét is megütötte, hogy milyen magas az amerikai háztartások vagyona a jövedelmükhöz képest. Az amerikaiak megtakarításai a rendelkezésre álló jövedelmüknek 7,7%-át tette ki a tavalyi negyedik negyedévben – írja a Goldman elemzésére hivatkozva a MarketWatch.
Több mint 10%-os éves növekedéssel 2,7 millió olyan ember él már a világon, akinek vagyona 5 és 30 millió dollár közé esik – derül ki a Wealth-X egy friss tanulmányából. Amellett, hogy egyre többen vannak, egyre több pénz is van a kezükben: tavaly év végén ez 26,6 ezermilliárd dollárt tett ki. Lenti cikkünkben a tanulmányból szemezgettük ki az érdekesebb információkat ezekről a meglehetősen vagyonos emberekről. Kiderül többek között, hol élnek, és az is, honnan van ennyi pénzük.
A kitűnő részvénypiaci teljesítményt valamelyest beárnyékolta tavaly a szuperállampapír megjelenése a magyar alapkezelők számára. A CIB Alapkezelő szakemberei szerint az a befektető, aki júniusban nem váltott MÁP+-ra, hanem részvényalapban maradt, jelentős többlethozamra tudott szert tenni. Az eseményen szó volt az idei piaci kilátásokról és legfontosabb kockázatokról, ezek között kiemelt figyelmet kap most a befektetők körében is a koronavírus, amely jelentősen átrajzolhatja az idei évi gazdasági várakozásokat. A szakemberek kitértek arra is, hogy idén is a részvényekkel lehet majd a legtöbbet keresni, de el kell felejteni a kétszámjegyű hozamokat.
Míg két napja 900 dollár felett is járt, ma a 700 dollárt is megközelítette az amerikai elektromos autógyártó Tesla részvényárfolyama az amerikai részvénypiacon, azaz 20% körüli zuhanásban járt az elmúlt hónapok sztárpapírja. Ez a korrekció érthető a pánikszerű shortzáró hullám kifulladásával, miközben egyébként összességében optimista a hangulat a vezető amerikai tőzsdéken a koronavírus kordában tartásával kapcsolatos bizakodás miatt. Mindez azzal együtt van így, hogy a WHO cáfolta, hogy megtalálták volna a vírus ellenszerét és a kínai elnök is arról beszélt, kritikus fázisban jár a járvány. Közben persze a halálozási rátában van némi javulás, ami mégiscsak ad okot a bizakodásra.
Ismét adják az olajpapírokat a befektetők, melyek közül a Mol sem kivétel. Még az ág is húzza az olajcégeket, mert minden fontosabb értékvezérlő rosszul alakul, esik az olaj, gyengék a finomítói és petrolkémiai marzsok, ráadásul a PKN Orlen is csalódást keltő gyorsjelentést tett közzé. Azonban kisebb felpattanás jöhet a Mol árfolyamában, mert fontos támaszhoz érkezett a jegyzés.
Egyik vezető amerikai részvényindex sem változott zárásig 0,1%-nál nagyobb mértékben a keddi záróértékekhez képest, azaz a hétfői nagy esés és a keddi enyhe emelkedés után szerdán stabilizálódtak a piacok.
Mindhárom vezető amerikai részvénypiaci index veszített értékéből a pénteki kereskedésben, a kínai vírus körüli hírek tartják lázban a befektetőket továbbra is.
Lefelé fordultak a pénteki történelmi csúcs után az amerikai indexek, miután az USA-ban is megjelent a koronavírus.
Fontos szintet készül letörni a Mol árfolyama, amelyet követően véleményünk szerint begyorsulhat az esés. További rossz előjel, hogy az átlagosnál jóval nagyobb a forgalom, ráadásul fundamentális okai is vannak a gyenge teljesítménynek.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Ez a szövetség célja a döntéssel.
A magyar piacon a Gránit Bank tőzsdére lépése szolgáltatja a legnagyobb izgalmakat.
A végső jegyzési árhoz képest már több mint 4 százalékkal van magasabban az árfolyam.
Rengeteg magyart is érinthet a lépés.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
