Új év, új szabályok – 2025-ben is újra kell kalkulálniuk mindent munkáltatóknak, munkavállalóknak egyaránt, amit a bérről, fizetésekről, cafetériáról, munkajogi előírásokról eddig tudtak. Számos változásról döntött ugyanis az elmúlt hetekben-hónapokban az Országgyűlés. Összegyűjtöttük azokat az újdonságokat, amelyek a legtöbb embert érintik.
Bérek, járadékok, adókedvezmények
A minimálbér 9%-kal, bruttó 290.800 forintra, azaz adókedvezmények nélkül nettó 193.382 forintra nő 2025 január 1-jével, a garantált bérminimum pedig 7%-kal bruttó 348.800 forintra, azaz nettó 231.952 forintra emelkedik.
A teljes munkaidőben foglalkoztatott minimálbéres munkavállalók hetibére 66.860, napibére 13.380, órabére 1.672 forint lesz.
A legkisebb bér emelkedése folytán nő minden olyan juttatás, ami ehhez az összeghez van kötve.
- A gyermekgondozási díj (gyed) maximum összege – amely legfeljebb a minimálbér kétszeresének 70%-a lehet – bruttó 407.137 forintra (nettó 305.340 forintra) emelkedik. Ugyanez lesz a nagyszülői gyed felső összeghatára is.
- A gyermekek otthongondozási díja (gyod) bruttó 290.812 forintra nő.
- A gyermekgondozási segély (gyes) összege ugyanakkor nem változik, marad 28.500 forint, amiből 10 százalék nyugdíjjárulékot levonnak, így az érintettek 25.650 forintot kapnak ténylegesen kézhez.
-
Az álláskeresési járadék, amelynek törvényi maximuma nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján hatályos kötelező legkisebb munkabér napi összegét 2025-ben bruttó 9.694 forint/nap lesz.
-
A táppénz egy napra a minimálbér kétszeresének 30-ad része, azaz 2025-ben 19.387 forint lesz. A megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása után igénybe vehető járulékkedvezményt a minimálbér kétszereséig, vagyis legfeljebb 581.624 forintig jár majd.
A családi adókedvezmény 2025. július 1-jétől egy gyermek esetében 15 ezer, két gyermek esetén 30 ezer, három vagy több gyermek esetén pedig gyermekenként 49 500 forintra emelkedik.
A kedvezményt, valamint a 25 év alatti fiatalok és az első házasok kedvezményét a külföldi magánszemélyek közül csak az EGT-államok és a Magyarországgal határos, nem EGT-államok állampolgárai vehetik igénybe január 1-jétől.
A legfrissebb HR trendekről szóló cikkeink itt elérhetőek. Kirúgás, harc a munkatársakkal, kiégés, kibírhatatlan kollégák, vagy éppen a Z generáció kihívásai? A munka világának változásait folyamatosan követjük.
Cafeteria: fókuszban a sport és a lakhatás
Számos változás érkezik a béren kívüli juttatások frontján is.
- Aktív Magyarok néven új zseb nyílik például a Széchenyi Pihenő Kártyán (SZÉP-kártya). Ide összesen évi 120 ezer forintot tölthetnek a munkáltatók.
- Adómentes lesz a vállalat által fenntartott sportolási célú létesítmények (céges fitnessterem) és az abban elhelyezett sporteszközök ingyenes vagy kedvezményes használata, de adómentesen biztosíthatnak állatkerti belépőt is a munkáltatók, évente a minimálbér értékéig.
- A lakáscélú költésekből is kiveszi majd részét a SZÉP-kártya: az év közben a kártyára utalt támogatás összegének 50%-a felhasználható ugyanis lakásfelújításra 2025-ben.
- Újdonság, hogy lakhatási támogatásként szintén kedvező, 28%-os adó mellett támogathatja a munkáltató a 35 évnél fiatalabb kollégákat évente legfeljebb 1,8 millió forint (havi 150 ezer forint) értékig. Az összeg felhasználható bérleti díj fizetésére vagy lakáscélú hitel törlesztésére.
- Adómentesen, értékhatár korlátozás nélkül adható cafeteria a diákhitel törlesztése és előtörlesztése is 2025-ben.
A SZÉP-kártyán keresztül évente kifizethető összeg tehát az Aktív magyarok zseb révén a korábbi 450 ezer forintról 570 ezerre nő.
Ha ehhez hozzáadjuk még a fiatalok lakhatási támogatását, akkor évi 2 millió 370 ezer forintot, vagyis közel 200 ezer forintnyi cafeteria landolhat az alkalmazottaknál.
Továbbá körülbelül 20 százalékkal emelkedik a cégautóadó 2025-ben, és hatályba lép az inflációkövető valorizációs szabály is.
Lenullázhatjuk a nyugdíjszámlánkat
2025-ben átmenetileg, 1 éves időtartamban három alkalommal és adómentesen lakáscélokra felhasználhatóvá válik az egyéni nyugdíj-megtakarítási számlákon felhalmozott összeg.
Az eredetileg az időskor biztonságának megteremtésére felhalmozott összegek önerőből történő ingatlan (lakás, ház, telek) vásárlására, házépítésre, -bővítésre, külső-belső korszerűsítésre, de korábbi lakáscélú hitelek rendes (havi), valamint elő- és végtörlesztésére is fordíthatóak.
Változik a bírságolási gyakorlat is
2025 nyarától új mulasztási bírságra kell felkészülniük a munkáltatóknak. Az új szabályozás célja, hogy az adóhatóság hatékonyabban tudja ellenőrizni és szankcionálni, amikor a foglalkoztatási adatok bejelentése vagy bevallása elmarad.
- Ha egy adózó nem teljesíti a foglalkoztatottakra vagy társas vállalkozókra vonatkozó bevallási kötelezettségét, 15 napos határidőt kap a pótlásra, ha ebből is kicsúszik, munkavállalónként százezer forint mulasztási bírsággal sújtják.
- Nem szabnak ki bírságot, illetve nem adnak ki figyelmeztetést azonban akkor, ha az adózó felszámolás, végelszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt áll, és bevallási vagy bejelentési kötelezettséget már nem tudja jogszerűen teljesíteni.
- 2025-től megteremtődik annak a lehetősége is, hogy az adóhatóság az adóigazgatási eljárásban személyes meghallgatásra idézett személynek elektronikus hírközlő hálózaton keresztül adjon szót. Az elektronikus kapcsolattartás lehetősége (illetve kötelezettsége) kiterjed a munkáltatói jövedelemletiltások esetére is.
- Az adóhivatal eszköztára bővül az ún. adategyeztetési eljárással. Ez akkor indul, ha az adózó által nyújtott adatok és az adóhatáságé nem fedik egymást.
- Természetes személyek esetében a mulasztási bírság maximuma 400 ezer forintra változik, nem természetes személyek esetében 1 millió forintra.
- A foglalkoztatottak bejelentésének elmulasztása, a számla- és nyugtakibocsátási, valamint iratmegőrzési kötelezettség megszegése estén a kiszabható mulasztási bírság maximális értéke 2 millió forint.
Csökken a munkaerőpiacra lépők utáni kedvezmény
A szociális hozzájárulási adó (szocho) alapját a munkáltató a 2025. január 1-jétől létesített jogviszonyok esetében a korábbi 2 év helyett már csak 1 évig csökkentheti legfeljebb a minimálbér összegével. Az ezt követő 6 hónapban már csak az előzőekben megállapított kedvezmény 50 százalékával.
A módosítás érinti a szakirányú és a duális oktatás adókedvezményét is: a munkáltató a 2024. december 31-ét követően induló képzések esetében legfeljebb 12 hónapig érvényesítheti ezt azok tekintetében, akik a szakirányú oktatást saját foglalkoztatónál teljesítik, és legkésőbb a kurzus befejezését követő 2. vizsgaidőszakban szakmai vizsgát tesznek.
A címlapkép illusztráció. Címlapkép forrása: Getty Images
