Az elmúlt 10 évben két olyan megyénk is volt, amelynek egyáltalán nem sikerült felzárkózást mutatnia az Európai Unióhoz. Ennél is szomorúbb, hogy erős összefüggés látszik a fejlettség és a fejlődés között: minél gazdagabb egy megye, annál nagyobb valószínűséggel tud növekedni, miközben a szegényebb régiók konvergenciája gyakran nagyítóval sem látszik.
Egyre sürgetőbb az áfakulcs körüli bizonytalanság rendezése, hamarosan ugyanis leállhatnak a lakásépítések, hiszen egy 2018 második felében a semmiből indított projektet már a 2019 év végi határidő előtt nem nagyon lehet majd befejezni. Bár a szabályozás jelenleg egyértelmű a határidőt illetően, a piac azonban bízik a hosszabbításban. Az áfakulcs sorsa szempontjából fontos lehet, hogy milyen lakáspolitikai célokat kíván figyelembe venni az erről való döntésnél a vezetés, vagyis szeretné-e, hogy továbbra is legyenek elérhető áron új lakások, illetve szintén fontosnak tartja-e a lakásállomány új lakások révén történő megújulását. Szintén érdekes kérdés, hogy miként alakulhatnak az állami bevételek az áfakulcs visszaemelése esetén.
2014 óta a régiós országok mindegyikében növekvő tendenciát mutat a kiadott lakásépítési engedélyek és a felépült lakások száma is. A felépült lakások számát az előző évben építési engedélyt kapott lakások számához viszonyítva elmondható, hogy Ausztriában és Csehországban 2017-ben nagyságrendileg az egy évvel korábban engedélyezett lakások számának megfelelő új állomány jött létre. Lengyelország és Szlovákia a 2016-ban engedélyezett lakásépítéseinek 75-85 százalékát, Románia 66 százalékát, Magyarország pedig csupán 46 százalékát tudta megvalósítani - olvasható az MNB legújabb Lakáspiaci Jelentésében. Ha pedig nem derül ki hamarosan, hogy meghosszabbítják-e a lakásáfát 2020-ban, ismét visszaesés jöhet az új lakások piacán.
A cégvezetők közel 40 százaléka szerint az üzleti életben gyakori jelenség a vállalati visszaélés. Magyarországon minden ötödik válaszadó úgy véli, iparágában elterjedt gyakorlat a vesztegetés, ami felülmúlja mind a régiós országok, mind a fejlődő piacok átlagát - állapítja meg az EY legfrissebb globális felmérése.
Habár a válságból való kilábalás hosszúra nyúlt, és Magyarország valóban nem lehet büszke régiós összevetésben a 2008 óta felmutatott teljesítményére, az utóbbi öt év összességében már nem mondhatóak gyengének. A magyar gazdaság teljesítménye a 2000-es évek első felében megegyezett a régióéval (Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Románia), viszont 2006 és 2012 között mélyen alulmúlta a versenytársakat. A 2017-es GDP-adatok alapján azt láthatjuk, hogy az elmúlt öt év átlagában újra megközelítettük a régió átlagos teljesítményét. A régiós becsült növekedési potenciálok alapján úgy látszik, hogy van még tennivaló, ha szeretnénk tartani a lépést a következő években.
Nagyjából mindenkinek van sejtése arról, hogy a kelet-európai régió országai közül melyek a fejlettebb és melyek a kevésbé fejlett gazdaságú országok. Csehország például rendre vezeti a régiós egy főre jutó GDP listáját, míg például Bulgária a környék országai közül többnyire a sereghajtókhoz tartozik. A lakásárak azonban sokszor késleltetve követik a gazdaság teljesítményének változását, ezért mindig vannak időszakok, amikor alul vagy túlértékeltté válik az adott ország lakáspiaca. A JP Morgan az Eurostat adatain alapulva nézte meg a régiós lakásárak elmúlt években bekövetkezett változását.
Már a Bloomberg is foglalkozik a Közép- és Kelet-Európa kereskedelmi ingatlanpiacán jellemző nagyon kedvező növekedési kilátásokkal. A régió ugyanis a nemzetközi befektetők aktív érdeklődésére tarthat számot, és az eddigi jelentős növekedése a jövőben is tovább folytatódhat.
Csökkentek a foglalkoztatottság regionális különbségei a legutóbbi népszámlás óta a KSH mikrocenzusa szerint. A foglalkoztatottság általánosságban bővült a 2011-et követő öt évben, ami együtt járt a szakadék csökkenésével is. Ugyanakkor sok esetben nem piaci tendenciával, hanem a közfoglalkoztatással magyarázható lemaradó régiók felülteljesítése, miközben kedvező fejlemény, hogy az elsődleges munkaerőpiac javulása az egész országra kierjedt. Közfoglalkoztatás nélkül azonban egyáltalán nem látható a térségek közötti különbség mérséklődése, ami megerősíti a regionális GDP-adatok alapján látható tendenciákat.
Tavaly 3,6 millió forintra nőtt az egy főre jutó bruttó hazai termék (GDP) az egy évvel korábbi 3,49-ről, ami 3,5%-os emelkedés. Az ország egyes területeit azonban eltérő mértékű növekedés jellemezte, és továbbra is óriási különbségeket láthatunk a megyék között. Budapest relatív előnye az ország egészéhez képest tavaly is tovább csökkent. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az országot jellemző polarizáció sokkal kisebb lenne. A fejletlenebb megyékben ugyanis a növekedés nem élénkült annyira, hogy azok érdemben közelítsenek az országos átlaghoz.
Londoni pénzügyi elemzők szerint Közép- és Kelet-Európa gazdaságai a csaknem tíz éve nem látott ütemű harmadik negyedévi növekedés ellenére még kevés jelét mutatják a túlfűtöttségnek, de ha a költségvetési és a monetáris politikát a közeljövőben nem vonják feszesebbre, az már a makrogazdasági egyensúlytalanságok halmozódásának kockázatával járna.
Magyarországon egy év alatt 10%-kal nőtt a vásárlóerő a GfK tanulmánya szerint, ezzel azonban továbbra is csak a 30. helyen van az európai rangsorban.
A hét magyarországi régióból a kelet-magyarországi van kitéve leginkább a globalizáció negatív hatásainak, de további négy régió lakosai sem lehetnek nyugodtak - derül ki egy minap közzétett térképről.
A válság évei alatt szinte mindvégig felülmúlta a régiós bankok teljesítménye az eurózóna bankjaiét, ennek ellenére jelentősen csökkent a külföldi befektetők részesedése, nem csak Magyarországon. Az osztrák bankok három fekete bárány (Szlovénia, Ukrajna és Magyarország) kivételével jól jártak régiós szerepvállalásukkal az elmúlt 14 évben. A Raiffeisen Bank International legfrissebb régiós banki elemzéséből csemegéztünk.
Ma tette közzé az Eurostat az egy főre jutó GDP-adatokat. Ebből képet nyerhetünk, hogy miként alakulnak a fejlettségbeli különbségek az Európai Unióban. Felteszünk pár érdekes kérdést, lássuk, tudod-e rá a választ!
A magyar bankok leszerepeltek a régiós digitalizációs versenyben: nyolc országból egyedül az utóbbi években folyamatosan bankválsággal sújtott szlovén bankok kerültek mögénk a Deloitte digitális banki rangsorában. A látlelet kész, a gyógyszert remélhetőleg mér szedik a magyar bankok.
Érdekes folyamatokat látunk a kötvénypiacon az utóbbi napokban: Donald Trump győzelme után intenzíven emelkedni kezdtek az amerikai hozamok, ez pedig a feltörekvő kötvényekre is negatív hatással van. Így például a magyar tízéves állampapírok referenciahozama november eleje óta már negyven bázisponttal ugrott meg.
Idén mindössze 2%-os, jövőre pedig csak 2,5%-os átlagos magyar GDP-növekedés várható, azaz elmarad a nagy fellendülés - olvasható ki a Nemzetközi Valutaalap által ma közzétett jelentésből. Ez alkalmat ad a régiós összevetésre is, így kiderül, hogy az EU-hoz 2004 után csatlakozott 11 ország között ezek az adatok hátulról harmadik helyre elegendők. A pesszimista IMF-es hozzáállás nemcsak a gazdasági növekedési előrejelzésükre igaz, hanem az adósságráta becslésükre is, hiszen idénre egyáltalán nem számítanak a GDP-arányos adósság lefaragására, jövőre pedig csak hajszálnyit mehet lejjebb a mutatónk szerintük. Érdekes az is, hogy míg idehaza a lakossági fogyasztás érdemi gyorsulására sokan számítanak jövőre, addig az IMF szerint 2017-ben ennek növekedési üteme is a régió egyik leglassabbja lehet.
Mind a hét magyarországi régióban 78 év alatt volt a születéskor várható átlagos élettartam 2014-ben, azaz 4-6 évvel rövidebb életre számíthattak a magyarok annál, mint ami az EU-átlag volt - derült ki az Eurostat néhány hete frissített nagy adatbázisából. A tengerparti térségekben élőknél sajnos gyakran 6-10 évvel rövidebb életre számíthatnak a magyarok.
Négy hónap magyar GDP-jének megfelelő összeget, 32 milliárd eurónyi profitot bukhatnak el 2018 végéig Európa bankjai a Goldman Sachs szerint a Brexit miatt. A britek mellett a németek is nagy vesztesek lehetnek, a mi régiónk bankpiaca azonban ellenálló. A befektetési bank friss elemzésében foglalta össze a bankszektorra gyakorolt várható következményeket.
Az exit pollok alapján.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Emellett kiemelte, hogy országa nem a fegyverek tesztpályája.
Izrael még októberben hajtott végre széleskörű támadást az ország ellen.
A stájerországi tartományi választásokon.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
