Sokkal kedvezőbb gazdasági környezetben működnek a magyar bankok külföldi tulajdonosai, mint két-három évvel ezelőtt. A konjunktúra hatása azonban egyelőre féloldalasan jelentkezik a hitelintézetek eredményében, és ez óvatosságra inti a bankrészvényekbe fektetőket.
Lengyelországban nő a nemzetközi befektetői aktivitás a bővülő lakáspiacon, amelyet a kormányzat által kiírt szociális- és gazdaságélénkítő programok is pozitívan befolyásolnak. Csehországban hasonló irányok rajzolódnak ki: a gazdaság mellett az ingatlanpiac is növekedést mutat. Romániára elsősorban a magáncélú beruházások élénkülése jellemző, amire az első lakásvásárlást támogató állami program is komoly hatással van. Szlovákia erős gazdasági helyzetére támaszkodva, állami támogatású kölcsönökkel és progresszív adóztatással próbálja támogatni a piacot - összegzi a régiós lakáspiacok trendjeit a Duna House elemzése.
Növekvő árak, felfutó fejlesztések, egyre több eladott lakás. Ezzel lehetne jellemezni a régiós lakáspiacokat, a folyamat során azonban még jelentősek a különbségek az országok között, ki előbbre, ki hátrébb tart a felívelésben.
Mely bankoknak van a legtöbb bedőlt hitelük Magyarországon? Hogy állnak a régióban az egyes bankcsoportok? Hol tart ebben Magyarország Szlovákiához vagy Horvátországhoz képest? Mely hitelek törlesztésével csúszott meg leginkább a magyar lakosság? Többek között ezekre a kérdésekre is választ ad az alábbi 10 ábra.
"Isten velünk van" - jellemezte egy piaci megfigyelő a Reutersnek a magyar jelzáloghitelesek helyzetét. A tavaly novemberben elindított forintosításnak köszönhetően ugyanis már nem kell, hogy fájjon a fejük a mostani frankerősödés miatt. Más országok frankhitelesei nem ilyen szerencsések: különösen a lengyeleknek és az osztrákoknak fáj a svájci jegybank lépése. Lengyelországban megnőtt egy devizahiteles csomag esélye.
Köztudott, hogy a rendszerváltozás után Nyugat-Dunántúl az ország egyik legfejlettebb régiójává lépett elő. Arról azonban viszonylag keveset hallani, hogy vajon a régió egésze tudott a fejlődés útjára lépni, vagy csak bizonyos részei? A rendszerváltozás utáni új folyamatok által elindított dinamikus fejlődés csak a régió meghatározott részeire terjedt ki, vagy az egészére? A közvélekedés az egész területet fejlettnek tekinti, így azonban szemünk elől rejtve maradnak az elmaradottabb térségek. Nyugat-Dunántúl fejlődési pályájának rövid összegzése után ezeket a területeket, a fejlettségi perifériákat igyekeznek a régión belül meghatározni, a periférikus helyzet kialakulását és fennmaradását bemutatni, majd a perifériák lemaradásának okaira is megpróbálnak rávilágítani a szerzők, Etl Krisztián geográfus és Tóth István János közgazdász.
A magyar mellett a cseh és a lengyel beszerzési menedzser indexek novemberi értékei is kedvező fejleményekről árulkodnak a feldolgozóiparban, noha az eurózónás BMI értéke elmaradt a várakozásoktól.
Valószínűleg megtorpant a magyar és a többi közép-európai EU-gazdaság növekedési lendülete a harmadik negyedévben - jósolták az előzetes növekedési becslések pénteki ismertetése előtt londoni pénzügyi elemzők.
A régiós logisztikai piacot a kettősség jellemzi. A húzóerőnek Lengyelország és Csehország számít, de Románia és Magyarország ipari ingatlanpiaca is az élénkülés jeleit mutatja.
Vegyes képet festenek a régiós beszerzési menedzser indexek értékei: a lengyeleknél - bár hajszálnyival kedvezőbben látják a folyamatokat az augusztusiakhoz képest - továbbra is 50 pont alatt áll a mutató, míg ugyanez a cseheknél ismét javulni tudott.
Nagy kérdés, a devizahiteles csomag mennyire veti majd vissza a magyar bankok hitelezését, hiszen tőkéjük mintegy harmadát elviszi. A hitel/betét arány a csomag miatt közvetlenül is tovább eshet, amely egyébként a válság elején mért 150% feletti szintről 110% közelébe csökkent mára a magyar bankrendszerben. Mutatjuk, ezzel hol állunk a régió országaihoz képest.
Közép-Európában a lakások átlagára Magyarországon a legalacsonyabb, a négyzetméterenkénti ár csupán 917 euró, míg a legmagasabb Csehországban, ahol egy négyzetméterért 1186 eurót kell fizetni, derül ki a Deloitte elemzéséből.
A közép-kelet-európai régió ingatlanpiacait a kontinens többi részéhez hasonlóan a polarizáltság jellemzi. Egyes országok kifelé tartanak a gödörből, míg mások még csak közelítenek az aljához. Magyarország a régiós összehasonlításban jól áll, a piac kezd éledezni, míg ez nem mondható el például Horvátországról.
Jellemzően azokban az országban sínylette meg legjobban a lakáspiac a 2008 végén beköszöntött válságot, ahol korábban árbuborék képződött, illetve ahol jelentősen visszaesett a hitelkereslet. Ugyanakkor a régió egyes országaiban - ahogy Magyarországon is - már látszanak pozitív jelek a kereslet alakulásában - derül ki az OTP Jelzálogbank régiós felméréséből, amely azon kelet-közép-európai országok ingatlanpiacainak 2008 és 2013 közötti alakulását vizsgálta, amelyekben az OTP Csoport aktív szereplőként van jelen a pénzügyi piacon.
Sokan tekintik rossz befektetési lehetőségnek a magyar főváros ingatlanpiacát, s vásárolnának inkább külföldön lakást. Ugyanakkor Budapest lakásárai a nemzetközi porondon kimondottan alacsonynak számítanak. Míg itt 20 millió forintból kényelmes otthont vásárolhatunk magunknak, Londonban, Párizsban erről még csak nem is álmodhatunk. Az elérhető lakások tekintetében hazánk fővárosa a régiós összehasonlításban is kiemelkedik.
Az elmúlt másfél évben nem teljesítettek fényesen a régió részvénypiacai, Magyarország pedig még ebben a táborban is a leszakadók között volt, közel olyan mértékű esést szenvedtünk el, mint az ukrán konfliktushelyzet miatt tűz alá került orosz piac. Mutatószámokon alapuló vizsgálódásunk alapján a magyar részvénypiac a jelenlegi szinteken sem tekinthető igazán vonzónak, inkább csak semlegesnek, így ebből a szempontból nem indokolt a felzárkózás. Vannak persze érvek, melyek a magyar tőzsde mellett szólhatnak (a befektetők jelentősen alulsúlyozták az utóbbi időszakban a hazai eszközöket, a fejlődő piacok hosszabb távú kilátásai kedvezőek, jelentős mértékű elhalasztott belföldi kereslet), a tartós fellendüléshez azonban a kiszámíthatóság, a belpolitikai bizonytalanság csökkenése kellene. Az 5 éves CDS-felárakat tekintve Magyarország jelenleg is az egyik legkockázatosabb ország a régióban.
A közép-kelet európai régió összes irodaterület bérbeadásának mértéke több mint 1,4 millió négyzetméternyi tranzakcióval, minden korábbi rekordot megdöntött 2013-ban. A Cushman & Wakefield Pozsony, Budapest, Prága és Varsó irodapiacait vizsgálta, ahol a teljes állomány megközelíti a 12 millió négyzetmétert. Az újonnan átadott területek mértéke meglehetősen visszafogott, csupán 436 000 négyzetméter.
A régió bankszektorának összességében törékeny fellendülésével párhuzamosan egyre nagyobb szakadék tátong az egyes országok bankszektorai között. A jól teljesítő bankszektorokban javul a pénzintézetek eszközeinek minősége, ezzel szemben a leszakadóknál, köztük Magyarországon is, még magasabb lett a nem teljesítő hitelek aránya - írja a Fitch friss régiós banki elemzésében.
Szolid növekedést vár idén az IMF szenior munkatársa a közép-kelet-délkelet-európai országokban annak ellenére, hogy a fontos kereskedelmi partnernek számító nyugat-európai országok gazdasága kezd talpra állni -írja a Reuters.
A lett gazdaság tovább húz (+4,2% év/év), az észt (+0,4% év/év) és a litván (2,2% év/év) viszont belassult - ezt mutatják a harmadik negyedéves GDP-adatok. A statisztikai hivatalok közlése szerint a szolgáltató szektor segíti a növekedést.
Lissák Domonkos cikke.
Ezen a környéken nem igazán szoktak rakétázni.
Megszületett a megállapodás.
Mutatjuk a legfontosabb információkat.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
