régió

Örülhetnek a magyarok, hogy eddig ennyivel megúsztuk a vírusválságot

Örülhetnek a magyarok, hogy eddig ennyivel megúsztuk a vírusválságot

Több olyan adottsága is van a magyar gazdaságnak és társadalomnak, amelyek valamennyire segíthettek tompítani a koronavírus-válság első hullámának erősen negatív hatásait, miközben más uniós tagállamok sok régiója jóval nagyobb mértékben megszenvedték azokat – mutat rá egy most közzétett uniós elemzés. Ilyen adottság például az, hogy bár a külföldi turizmus fontos itthon, de azért a belföldi turizmus is lényegesen több régióban, ami már a nyári hónapokban segített tompítani valamelyest a durva hatásokat. Emellett a szélessávú internettel való lefedettség mértéke, és a távmunkában potenciálisan végezhető tevékenységek viszonylag magas aránya szintén tompított valamelyest a lezárások negatív gazdasági hatásain, igaz még ezekkel együtt is 6-20% közötti GDP-zuhanást szenvedhettek el a magyar régiók júniusig a kormányzati ellenintézkedések hatásától eltekintve. Közben a környékünkön sok lengyel, szlovák, horvát és román régió még ennél is jóval nagyobb zuhanást élt át. A gazdasági hatásokon túl az is fontos, hogy a járványnak fokozottan kitett 65 év feletti korosztály aránya a magyarországi régiókban jóval kisebb, mint például sok spanyol, vagy olasz régióban, amelyekben sajnos durván felfutott a halálozás. Számos érdekes, eddig nem látott ábrán mutatjuk be a vírusválság uniós statisztikai régiókra gyakorolt hatásait és ezek alapján összességében kicsit akár meg is nyugodhatnánk a magyar gazdaság kilátásait illetően - ha nem ütött volna be nagy erővel a járvány második hulláma.

Annyira a szegény magyar régiókba megy az EU-pénz, hogy toronymagasan Budapest nyer

Annyira a szegény magyar régiókba megy az EU-pénz, hogy toronymagasan Budapest nyer

Kereken 2000 milliárd forintnyi EU-pénzt nyertek el a 2014-2020-as ciklus forrásaiból a Budapesten megvalósuló projektek, ami a 7 évre jutó összes EU-támogatás 24%-a, így tehát messze a legfejlettebb város nyerte el a legtöbb pénzt az ország nagyvárosai közül - derül ki a Portfolio összesítéséből. Ez a felzárkóztatási politika logikájával szembemenő folyamatnak tűnik, de a 2000 milliárd forint jelentős része vidéken hasznosul, így nem annyira "nyerte szét" magát Budapest. Régiós szinten egyébként még kijön az, hogy a legszegényebb régiók kapják a legtöbb EU-pénzt, de megyei szinten már ennek csaknem az ellenkezője igaz. Ez arra utal, hogy a mostani támogatáspolitikai ciklus fő nyertesei Budapest mellett a fejletlenebb régiókban lévő viszonylag fejlett nagyvárosok, mint például Debrecen, Nyíregyháza és Miskolc, amelyek ügyesen vonzották magukhoz a nagy pénzeket.

Tönkreverte az egész régiót a magyar gazdaság

Tönkreverte az egész régiót a magyar gazdaság

Azzal, hogy a magyar gazdaság az idei harmadik negyedévben 5%-kal nőtt a nyers adat szerint, két szempontból is abszolút kilóg a régiós mezőnyből: egyrészt ez gyorsulást jelent a második negyedévi 4,9% után, míg a többieknél jellemzően lassulás történt, másrészt maga a növekedés üteme is sokkal gyorsabb, mint a régiós országok eddig közzétett adatai.

Hiába a rengeteg EU-s pénz? – Még mindig sínylődnek a magyar régiók

Hiába a rengeteg EU-s pénz? – Még mindig sínylődnek a magyar régiók

Bár az elmúlt években több ezer milliárd forintnyi EU-pénz áramlott a gazdaságilag fejletlenebb 6 magyar régióba és Közép-Magyarországra, mégsem javult érdemben ezek relatív versenyképessége se 2016-ról 2019-re, se 2010-ről 2019-re – derült ki az Európai Bizottság most közzétett regionális versenyképességi indexéből. Ez összességében lehangoló eredmény, de van remény arra, hogy ez a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus forrásaival majd változni fog, mert még inkább csak a fejletlen régiókra koncentrálódnak majd a források és az eddiginél is átgondoltabb, a problémákat célzottabban kezelő fejlesztési stratégiát vár a magyar hatóságoktól az Európai Bizottság. A keretek kialakításáról egyébként a háttérben már el is indult a két fél közötti informális egyeztetés.

10 éve nem történt ilyen - Mi leszünk a környék legnagyobb durranása?

Tíz éve nem fordult elő, hogy a régió minden bankszektora nyereséges lett volna, 2018-ban ez is megvalósult. Erős év volt a tavalyi nemcsak Közép- és Kelet-Európa, de Magyarország bankpiaca számára is, hazánk bankszektorának fordulata pedig az egyik legizgalmasabb sztori a régióban - derül ki a Raiffeisen friss régiós banki tanulmányából. Magyarország kivételével a hitelnövekedés lassulására számítanak Közép-Európában a nagybank elemzői.

Nagyot nyert Ausztria az EU-val a tagság 25 éve alatt

Ausztria számára több területen is jelentős előrelépést hozott az európai uniós tagság - állapítja meg az a tanulmány, amelyet szerdán szemlézett az osztrák sajtó. A dokumentum összeállítására Sebastian Kurz osztrák kancellár Ausztria európai uniós csatlakozásának 25. évfordulója alkalmából adott megbízást.

Magyarország mindenkit lepipálhat

Magyarország mindenkit lepipálhat

Nagy nap lesz a szerdai, ugyanis érkeznek az első negyedéves GDP-adatok és a várakozások szerint a magyar gazdaság kifejezetten jól teljesíthet, főként ha a többi régiós országgal vetjük össze a hazai teljesítményt.

Digitalizáció: Magyarország kitűnik a régióból

A térségi átlagnál jobban bíznak a digitalizációban a magyar cégek, 87 százalékuk egyértelműen növekedési lehetőséget lát az innovatív technológiák alkalmazásában, szemben a régiós átlag 83 százalékával - derül ki egy friss kutatásból.

Ömlik a magyar megyékbe az EU-pénz

Borsod-Abaúj-Zemplén megye cégeinek és önkormányzatainak fizették ki eddig a 2014-2020-as uniós ciklusban a legtöbb EU-támogatást (430 milliárd forintot) - emeli ki a hivatalos kormányzati pályázati adatbázis (FAIR) alapján Világgazdaság összesítése.

Már csak álom maradhat, hogy Pestre költözz

Az ország egyes kisebb településein szinte már csak álom, hogy Budapestre költözzön egy lakos, még úgyis, ha van egy saját 200 négyzetméteres családi háza, amit eladna, hogy cserébe egy budapesti lakást vásároljon. Egyes régiókban ugyanis egy ekkora ház árából a fővárosban még egy 18 négyzetméteres minigarzonra is alig futja.

A fővárosi lakásból egy vidéki villába: sokaknak jól jött a lakásárak emelkedése

A fővárosi lakásból egy vidéki villába: sokaknak jól jött a lakásárak emelkedése

Mielőtt azt hinnénk, hogy minden ingatlantulajdonos ugyanolyan jól járt az elmúlt évek árnövekedésével, érdemes belegondolni, hogy egy vidéki kisvárosban végbemenő néhány százalékos éves árnövekedés az ingatlanoknál jócskán elmarad egy megyeszékhely, vagy akár a főváros legutóbbi éves 16 százalékos nominális áremelkedésétől. A másik oldalról viszont, ahogy jobban drágulnak a budapesti ingatlanok a többi régió ingatlanjaihoz képest, úgy kerülnek egyre könnyebb helyzetbe a fővárosi lakástulajdonosok. Egy 50 négyzetméteres lakás eladásával akár egy 400-500 négyzetméteres házba is költözhetnek, már ha feladják a városi életüket.

Magyarország van a legnagyobb bajban az egész régióban

A közép-európai EU-gazdaságokban, köztük Magyarországon kialakult munkaerőhiány miatt "fogy a gőz" a térségi gazdaságokból - áll a Financial Times hétfői térségi elemzésében. A cikk szerint hazánkban a legnagyobb a munkaerőhiány az iparvállalatok körében.

Így osztotta fel egymás között 7 nagybank Magyarországot és a szomszédait

Így osztotta fel egymás között 7 nagybank Magyarországot és a szomszédait

Kivonulások, csalási botrányok, összeolvadások és példátlan sikerek követték egymást az elmúlt évtizedben a közép- és kelet-európai régió bankpiacán. Megnéztük, a régiónk 7 legnagyobb nemzetközi szereplője közül ki, hol került ki győztesen a válság és a kilábalás bonyolult folyamatából 2008 óta. Két érdekesség: a régióban Magyarország lett mára a legkevésbé koncentrált bankpiac, és Románia mellett nálunk lett a legalacsonyabb a hitelpenetráció is.

Mintha nem is ugyanabban az országban élnénk: Nyugatról rá sem ismerni a keleti régiókra

Magyarországon egyre égetőbb a munkaerőhiány, de az egyes régiókat eltérő mértékben sújtja a probléma. Közép-Magyarországon és a Dunántúl fejlettebb területein gyakorlatilag már nem lehet dolgozókat találni, miközben az északi régiókban még elméletileg könnyebben bevonhatnának munkaerőt a vállalatok. Igaz, a képzettségi problémák valószínűleg itt a leginkább meghatározóak, miközben a gazdasági teljesítményben is érdemi területi különbségek láthatóak.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Szép csendben nagy változás jön a Szép-kártyáknál!
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.