Azzal, hogy a magyar gazdaság az idei harmadik negyedévben 5%-kal nőtt a nyers adat szerint, két szempontból is abszolút kilóg a régiós mezőnyből: egyrészt ez gyorsulást jelent a második negyedévi 4,9% után, míg a többieknél jellemzően lassulás történt, másrészt maga a növekedés üteme is sokkal gyorsabb, mint a régiós országok eddig közzétett adatai.
Bár az elmúlt években több ezer milliárd forintnyi EU-pénz áramlott a gazdaságilag fejletlenebb 6 magyar régióba és Közép-Magyarországra, mégsem javult érdemben ezek relatív versenyképessége se 2016-ról 2019-re, se 2010-ről 2019-re – derült ki az Európai Bizottság most közzétett regionális versenyképességi indexéből. Ez összességében lehangoló eredmény, de van remény arra, hogy ez a 2021-2027-es uniós költségvetési ciklus forrásaival majd változni fog, mert még inkább csak a fejletlen régiókra koncentrálódnak majd a források és az eddiginél is átgondoltabb, a problémákat célzottabban kezelő fejlesztési stratégiát vár a magyar hatóságoktól az Európai Bizottság. A keretek kialakításáról egyébként a háttérben már el is indult a két fél közötti informális egyeztetés.
Gazdasági és társadalmi leszakadás fenyegeti a 96 térségfejlesztési régió közül 19-et Németországban - mutatta ki egy német felmérés.
Tíz éve nem fordult elő, hogy a régió minden bankszektora nyereséges lett volna, 2018-ban ez is megvalósult. Erős év volt a tavalyi nemcsak Közép- és Kelet-Európa, de Magyarország bankpiaca számára is, hazánk bankszektorának fordulata pedig az egyik legizgalmasabb sztori a régióban - derül ki a Raiffeisen friss régiós banki tanulmányából. Magyarország kivételével a hitelnövekedés lassulására számítanak Közép-Európában a nagybank elemzői.
Ausztria számára több területen is jelentős előrelépést hozott az európai uniós tagság - állapítja meg az a tanulmány, amelyet szerdán szemlézett az osztrák sajtó. A dokumentum összeállítására Sebastian Kurz osztrák kancellár Ausztria európai uniós csatlakozásának 25. évfordulója alkalmából adott megbízást.
Nagy nap lesz a szerdai, ugyanis érkeznek az első negyedéves GDP-adatok és a várakozások szerint a magyar gazdaság kifejezetten jól teljesíthet, főként ha a többi régiós országgal vetjük össze a hazai teljesítményt.
A térségi átlagnál jobban bíznak a digitalizációban a magyar cégek, 87 százalékuk egyértelműen növekedési lehetőséget lát az innovatív technológiák alkalmazásában, szemben a régiós átlag 83 százalékával - derül ki egy friss kutatásból.
Borsod-Abaúj-Zemplén megye cégeinek és önkormányzatainak fizették ki eddig a 2014-2020-as uniós ciklusban a legtöbb EU-támogatást (430 milliárd forintot) - emeli ki a hivatalos kormányzati pályázati adatbázis (FAIR) alapján Világgazdaság összesítése.
Egy érdekes grafikonra figyeltünk fel a Morgan Stanley elemzésében, amely a háztartási fogyasztás alakulását mutatja be a régióban. Hiába gondolhattuk azt, hogy a lakossági fogyasztás nagyot erősödött Magyarországon, még így is sereghajtók vagyunk.
Az ország egyes kisebb településein szinte már csak álom, hogy Budapestre költözzön egy lakos, még úgyis, ha van egy saját 200 négyzetméteres családi háza, amit eladna, hogy cserébe egy budapesti lakást vásároljon. Egyes régiókban ugyanis egy ekkora ház árából a fővárosban még egy 18 négyzetméteres minigarzonra is alig futja.
Mielőtt azt hinnénk, hogy minden ingatlantulajdonos ugyanolyan jól járt az elmúlt évek árnövekedésével, érdemes belegondolni, hogy egy vidéki kisvárosban végbemenő néhány százalékos éves árnövekedés az ingatlanoknál jócskán elmarad egy megyeszékhely, vagy akár a főváros legutóbbi éves 16 százalékos nominális áremelkedésétől. A másik oldalról viszont, ahogy jobban drágulnak a budapesti ingatlanok a többi régió ingatlanjaihoz képest, úgy kerülnek egyre könnyebb helyzetbe a fővárosi lakástulajdonosok. Egy 50 négyzetméteres lakás eladásával akár egy 400-500 négyzetméteres házba is költözhetnek, már ha feladják a városi életüket.
A közép-európai EU-gazdaságokban, köztük Magyarországon kialakult munkaerőhiány miatt "fogy a gőz" a térségi gazdaságokból - áll a Financial Times hétfői térségi elemzésében. A cikk szerint hazánkban a legnagyobb a munkaerőhiány az iparvállalatok körében.
Kivonulások, csalási botrányok, összeolvadások és példátlan sikerek követték egymást az elmúlt évtizedben a közép- és kelet-európai régió bankpiacán. Megnéztük, a régiónk 7 legnagyobb nemzetközi szereplője közül ki, hol került ki győztesen a válság és a kilábalás bonyolult folyamatából 2008 óta. Két érdekesség: a régióban Magyarország lett mára a legkevésbé koncentrált bankpiac, és Románia mellett nálunk lett a legalacsonyabb a hitelpenetráció is.
Magyarországon egyre égetőbb a munkaerőhiány, de az egyes régiókat eltérő mértékben sújtja a probléma. Közép-Magyarországon és a Dunántúl fejlettebb területein gyakorlatilag már nem lehet dolgozókat találni, miközben az északi régiókban még elméletileg könnyebben bevonhatnának munkaerőt a vállalatok. Igaz, a képzettségi problémák valószínűleg itt a leginkább meghatározóak, miközben a gazdasági teljesítményben is érdemi területi különbségek láthatóak.
Az elmúlt 10 évben két olyan megyénk is volt, amelynek egyáltalán nem sikerült felzárkózást mutatnia az Európai Unióhoz. Ennél is szomorúbb, hogy erős összefüggés látszik a fejlettség és a fejlődés között: minél gazdagabb egy megye, annál nagyobb valószínűséggel tud növekedni, miközben a szegényebb régiók konvergenciája gyakran nagyítóval sem látszik.
Egyre sürgetőbb az áfakulcs körüli bizonytalanság rendezése, hamarosan ugyanis leállhatnak a lakásépítések, hiszen egy 2018 második felében a semmiből indított projektet már a 2019 év végi határidő előtt nem nagyon lehet majd befejezni. Bár a szabályozás jelenleg egyértelmű a határidőt illetően, a piac azonban bízik a hosszabbításban. Az áfakulcs sorsa szempontjából fontos lehet, hogy milyen lakáspolitikai célokat kíván figyelembe venni az erről való döntésnél a vezetés, vagyis szeretné-e, hogy továbbra is legyenek elérhető áron új lakások, illetve szintén fontosnak tartja-e a lakásállomány új lakások révén történő megújulását. Szintén érdekes kérdés, hogy miként alakulhatnak az állami bevételek az áfakulcs visszaemelése esetén.
2014 óta a régiós országok mindegyikében növekvő tendenciát mutat a kiadott lakásépítési engedélyek és a felépült lakások száma is. A felépült lakások számát az előző évben építési engedélyt kapott lakások számához viszonyítva elmondható, hogy Ausztriában és Csehországban 2017-ben nagyságrendileg az egy évvel korábban engedélyezett lakások számának megfelelő új állomány jött létre. Lengyelország és Szlovákia a 2016-ban engedélyezett lakásépítéseinek 75-85 százalékát, Románia 66 százalékát, Magyarország pedig csupán 46 százalékát tudta megvalósítani - olvasható az MNB legújabb Lakáspiaci Jelentésében. Ha pedig nem derül ki hamarosan, hogy meghosszabbítják-e a lakásáfát 2020-ban, ismét visszaesés jöhet az új lakások piacán.
A cégvezetők közel 40 százaléka szerint az üzleti életben gyakori jelenség a vállalati visszaélés. Magyarországon minden ötödik válaszadó úgy véli, iparágában elterjedt gyakorlat a vesztegetés, ami felülmúlja mind a régiós országok, mind a fejlődő piacok átlagát - állapítja meg az EY legfrissebb globális felmérése.
Habár a válságból való kilábalás hosszúra nyúlt, és Magyarország valóban nem lehet büszke régiós összevetésben a 2008 óta felmutatott teljesítményére, az utóbbi öt év összességében már nem mondhatóak gyengének. A magyar gazdaság teljesítménye a 2000-es évek első felében megegyezett a régióéval (Csehország, Lengyelország, Szlovákia, Románia), viszont 2006 és 2012 között mélyen alulmúlta a versenytársakat. A 2017-es GDP-adatok alapján azt láthatjuk, hogy az elmúlt öt év átlagában újra megközelítettük a régió átlagos teljesítményét. A régiós becsült növekedési potenciálok alapján úgy látszik, hogy van még tennivaló, ha szeretnénk tartani a lépést a következő években.
Nagyjából mindenkinek van sejtése arról, hogy a kelet-európai régió országai közül melyek a fejlettebb és melyek a kevésbé fejlett gazdaságú országok. Csehország például rendre vezeti a régiós egy főre jutó GDP listáját, míg például Bulgária a környék országai közül többnyire a sereghajtókhoz tartozik. A lakásárak azonban sokszor késleltetve követik a gazdaság teljesítményének változását, ezért mindig vannak időszakok, amikor alul vagy túlértékeltté válik az adott ország lakáspiaca. A JP Morgan az Eurostat adatain alapulva nézte meg a régiós lakásárak elmúlt években bekövetkezett változását.
Nagy a pánik még mindig a demokraták körében.
Európai békemissziónak nevezte akciótervét a magyar kormányfő.
Gyakorlati, jól bevált módszerek.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
