Ma meghirdetik a gyorsforgalmi úthálózat fejlesztésére és felújítására, valamint üzemeltetésére és fenntartására vonatkozó koncessziós közbeszerzési eljárást - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ.
Miközben átadta Közép-Európa legnagyobb naperőművét Kaposváron, azt jelentette be Palkovics László innovációs és technológia miniszter, hogy legkésőbb július végéig kiírják az uniós helyreállítási terv keretében azt a hatalmas, 159 milliárd forintos lakossági napelemes és fűtéskorszerűsítési pályázatot, ami 35 ezer háztartásnak 3-4 millió forintnyi ingyenpénzt jelent, hiszen 100%-os támogatás mellett tudják majd elvégezni a beruházásokat. Fontos, hogy ez a pályázat kizárólag az országos átlagjövedelem alatt élő családoknak szól majd, mert elsősorban az energiaszegénységnek leginkább kitett kört célozzák vele, akik sokszor szilárd tüzelőanyaggal fűtenek és ezért nagyon rossz a levegő is, de közben lesz még idén a lakosságnak másik uniós napelemes-megújuló energiás pályázat is. És a cégeknek is lesz majd új uniós forrás megújuló beruházásokra.
A kedd este Brüsszelnek elküldött magyar helyreállítási tervben nagyjából 280 milliárd forintot szánt a kormány a felsőoktatás-szakképzés támogatására, ami a negyede (23,5%-a) az április közepi 1191 milliárdos tervnek – derült ki az RTL szerda esti Híradójából, amelynek Palkovics László nyilatkozott. Ez megerősítette azt a tegnapi következtetésünket, hogy a magyar terv drasztikus átszabásának a felsőoktatás lett az egyik nagy vesztese, igaz amint azt az innovációs és technológiai miniszter is hangsúlyozta: más (tehát magyar költségvetési-adófizetői) forrásból meg fogják kapni az intézmények a megígért forrásokat.
Az Európai Bizottság három illetékese azt jelezte az Orbán Viktor kormányfő által vezetett háromtagú magyar delegációnak az április 23-i brüsszeli vacsorán, hogy az uniós helyreállítási alap igénybevételére kidolgozott magyar tervet (RRF) annyira rossznak tartják, hogy ebben a formában nem fogják támogatni és ha mégis ragaszkodna hozzá a magyar kormány, akkor negatív ajánlással fogják továbbküldeni az EU-s pénzügyminiszterekből álló Tanács elé – tudta meg a Népszava az emlékezetes vacsoráról.
Ha az Orbán-kormány továbbra sem hajlandó az egyeztetésre az uniós Helyreállítási Terv forrásainak elosztása során „és arra készül, hogy nem megfelelően költi el a forrásokat, élünk az uniós jog biztosította lehetőségünkkel, hivatalos panasszal élünk az Európai Bizottság felé, amely dönthet úgy, hogy a tervek átdolgozására és egyeztetésre kötelezi a kormányt” – vázolta vasárnapi Facebook-posztjában Karácsony Gergely. A főpolgármester mindezt annak kapcsán írta, hogy az Európa-nap alkalmából bemutatták a Magyar Önkormányzatok Szövetségének alternatív javaslatát a 6000 milliárdos keretösszeg javasolt elköltéséről, amelyből a kormány egyelőre csak a támogatási lábat kérné (2511 milliárd forint), a hitelkeretről (3384 milliárd forint) egyelőre lemondana.
Magyarország nem kívánja igénybe venni az Európai Unió helyreállítási alapjának (RRF) hitel lábát, csak a vissza nem térítendő támogatást vesszük fel. Az igen olcsó forrásokról való lemondás lehetséges okairól már írtunk, most a döntés árát próbáljuk számszerűsíteni. Bár nagyon sok peremfeltételtől függ, de hosszú távon az uniós hitelről való lemondás több százmilliárd forintnyi kamatkiadási többletet jelenthet. Cserébe persze nem köti majd meg a kormány kezét az Európai Bizottság.
Azzal, hogy a kormány egyelőre lemondott az uniós helyreállítási programból járó bő 9 milliárd eurónyi hitelről, és csak a 6 milliárd eurónyi vissza nem térítendő támogatást kéri, lényegében egy teljesen új Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet (HET) kell készítenie, hogy a kisebb összegbe is beleférjenek az elképzelések, amelyek egyúttal továbbra is megfelelnek az uniós elvárásoknak – rajzolódik ki friss sajtóinformációkból. Fontos tudni, hogy mivel 2022-ben úgyis hozzá kell nyúlni minden tagállam helyreállítási tervéhez, ezért például akkor, vagy akár 2023-ban is lehet még élni a most elengedett hitel (egy részének) lehetőségével.
Szakértői szinten logikus, de meglepő volt, politikai szinten viszont már hónapok óta érlelődött a hétvége nagy híre, miszerint egyelőre nem kéri a magyar kormány az uniós helyreállítási program 9 milliárd eurónyi hitelét, a nagy döntés mögött pedig legalább 6 fontos szempont húzódott meg – rajzolódik ki azokból a beszélgetésekből, amelyeket a Portfolio két brüsszeli és két budapesti megbízható forrással folytatott. Az alábbiakban ezeket a szempontokat mutatjuk be összerendezve.
Közzétette a kormány azt a 432 oldalas programtervet, amely részletesen bemutatja, hogy mely 68 beruházásra/reformra tervezi elkölteni a kormány az uniós helyreállítási program közel 5900 milliárdos keretét. Az anyag egyik legfőbb érdekessége az, hogy a kötelező 37%-os minimummal szemben a teljes keret 51%-át tervezi klímavédelmi célokkal összefüggő intézkedésekre fordítani a kormány és a digitalizációnál a 20%-os kötelező minimummal szemben 21%-os arányt vállal. A másik legfőbb érdekesség pedig az, hogy a 9 fejlesztési cél közül kizárólag a fenntartható, zöld közlekedési célnál számol azzal, hogy az EU helyreállítási programjának hitel „lábából” is felhasznál pénzeket, amelynek maximális elméleti kerete egyébként 3144 milliárd forint lehet.
Új, eddig széles körben nem publikált grafikonokat mutatott a Magyar Közgazdasági Társaság szerdai fejlesztéspolitikai konferenciáján tartott előadásában Dányi Gábor, a Miniszterelnökség európai uniós fejlesztések koordinációjáért felelős helyettes államtitkára, amelyekből kiderült, hogy a magyar kormány mely fejlesztési programokra a pénzek hány százalékát szánja. Az ábrák alapján látszik, hogy míg a „normál” 7 éves EU-s pénzeknél (MFF) négy, a helyreállítási és ellenállóképességi (RRF) pénzeknél három kiemelt fejlesztéspolitikai célban gondolkodik a kormány és az is kiderült, hogy az Operatív Programokat egy kivételével már mind kiküldték egyeztetésre az Európai Bizottságnak. Szerdán este egyébként megjelent a hivatalos társadalmi egyeztetési felületen a teljes, 432 oldalas Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv legfrissebb tervezete is.
Közeleg az április 30-i határidő, amíg le kell adnia a magyar kormánynak az Európai Bizottság felé azt az átfogó anyagot, hogy mire szeretné elkölteni a vírusválság miatt létrehozott helyreállítási és ellenálló képességi eszközből (RRF) a hazánknak járó mintegy 5900 milliárd forintot. A kormány december elején egy vázlatos tervet hozott nyilvánosságra, és közben egyeztetést folytatott a háttérben az Európai Bizottsággal a részletekről, aztán néhány hete rögzítette a Magyar Közlönyben azt a 9 átfogó célt, amelyre el akarja költeni a pénzt. Mindezzel párhuzamosan zajlik egy társadalmi egyeztetés is a hivatalos pályázati felületen, ami azután vált teljessé, hogy a minap már mind a 9 célterület anyagait közzétették. Érdemes tehát összefoglalni a legfrissebb tudnivalókat, felhasználási szabályokat és dátumokat azután, hogy a napokban kutatói javaslatokat is publikáltunk az ország ellenállóképességének javításához.
Egy nagy, 14 milliárdos forintos dél-pesti kerékpáros és zöld fejlesztést jelentett be az EU-s Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz keretének terhére a Miniszterelnökség Budapest és az agglomeráció fejlesztéséért helyettes államtitkára a Facebookon.
Miután kedden elfogadta az Európai Parlament plenáris ülése, csütörtökön délután az Európai Tanács is jóváhagyta a végleges formáját az uniós helyreállítási alap legnagyobb programjának, és ezzel uniós oldalról megnyílt az út a pénzek nyári első kifizetése előtt. Mivel a végső tárgyalások során 10%-ról 13%-ra sikerült feltornászni az idei évben esedékes első előleg kiutalásának mértékét, így ez a magyar reform- és beruházási programból kiindulva mintegy 750 milliárd forint lesz, amit várhatóan júliusban utal majd át az Európai Bizottság. A minap vázolt több lépcsős magyar gazdaság újraindítási terv nyári fázisának bizonyára ez lesz az egyik fő finanszírozási csatornája, a gyakorlatban pedig majd nagy egyetemfejlesztési, illetve energiagazdálkodási és digitalizációs programok elindulásáról fogunk hallani.
A Budapestnek járó regionális fejlesztési (ERFA) keret nem 25, hanem 60 milliárd forintot takar, amelyen felül az új uniós Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszközből (RRF) 745 milliárd, a közlekedésfejlesztési programból (MIOP) pedig további több, mint 500 milliárd forint jut majd a fővárosnak és térségének a következő 7 évben – hangsúlyozta egy Facebook-posztban az eddig ismeretlen számokat Schneller Domonkos, Budapest és a fővárosi agglomeráció fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára.
Az Európai Parlament azt szeretné, ha a legnagyobb uniós helyreállítási alap (RRF) legalább 40%-át a klímavédelemre fordítanák a tagállamok, de nem zárta ki teljesen földgáz infrastrukturális projektek támogathatóságát a csomagból - derült ki az EP szakbizottságainak hétfői szavazásából, amit a Bruxinfo foglalt össze. A 40% kissé több, mint amit az Európai Tanács és a Bizottság szeretne és külön érdekes az EP álláspontjában, hogy a tervezett 10% helyett 20%-ra emelnék az előlegek folyósíthatóságának mértékét, ha majd egyszer felállna az alap és jövő nyár-ősz körül megindulhatnának a pénzek belőle a jogállamisági normákat elfogadó tagállamok felé. A hétfői EP-s szakbizottsági szavazás után az EP plenárisa még a héten megadhatja a tárgyalási mandátumot a Tanáccsal folytatandó tárgyalásokra.
Hetek óta nem lehetett pontosan tudni, hogy a tagállamok szintjén végül mekkora támogatási összegekben állapodtak meg az EU-csúcson a vezetők annál az eszköznél, ami a koronavírus miatti helyreállítási alap legnagyobb tétele, de most a német parlament egyik dokumentumában felbukkant a számsor. Amellett, hogy ezt bemutatjuk, rögtön megvizsgáljuk azt is, hogy ez mit jelent az egyes országok gazdasági méretéhez, fejlettségi szintjéhez képest és azt is tisztázzuk, hogy mik a szabályok a pénz elosztása terén. Az biztos, hogy a magyar kormány háza táján sürgősen ki kell találni, hogy mire költsük ezt a hatalmas pénztömeget, igaz számos megkötés már eleve meghatározza az irányokat.
Az EKB továbbra is óvatos maradhat.
Kiterjeszthetik az alkalmazását.
A Reuters értesülései szerint.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
