A július 24-28. közötti időszakra tervezett fejlesztés és a technikai átállás az alapvető – mobil és vezetékes telefon, illetve mobil és vezetékes internet, valamint TV – szolgáltatásokat nem érinti, csak az online és személyes ügyintézés szünetel - tájékoztatta a Portfolio-t a Vodafone. Mutatjuk a részleteket.
Már nem vonatkoznak a roaming és nemzetközi hívások díjának maximálására vonatkozó szabályok az Egyesült Királyságra, ami 2020.december 31-e óta nem az Európai Unió része, így harmadik országnak minősül. Ettől függetlenül a szolgáltatók dönthetnek úgy, hogy megtartják az eddigi feltételeket, a hatóság információi szerint azonban jelenleg nem készülnek változtatásra – derül ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) közleményéből.
A járvány átalakította a telefonhasználati szokásainkat és hatást gyakorolt arra is, hogy honnan és miként kommunikálunk. A mobilnet-használati adatok alapján belföldön Pest megyében, Balaton környékén és az országhatárhoz közeli megyékben nyaraltunk a legszívesebben. A magyarok többsége pedig Németországot, Ausztriát és Horvátországot választotta külföldi úticélul. A Telenor előfizetői összesen 59 millió gigabájt adatforgalmat bonyolítottak idén nyáron, ami 35 százalékos növekedés tavalyhoz képest. A hanghívások hossza 10 százalékkal nőtt – derült ki a Telenor 2019-20-as nyári forgalmakat összehasonlító riportjából.
A Brexitet követően a Magyar Telekomnál és a Vodafone-nál is az EU díjzónában marad az Egyesült Királyság, azaz sem a mobil, sem a vezetékes forgalmazás díja nem változik az EU-ból történő kilépéssel. A Telenornál a 2020. december 31-ig tartó átmeneti időszakban a mostanival azonos feltételekkel lehet telefonálni és mobilnetezni - közölték a szolgáltatók az MTI érdeklődésére pénteken.
Szerdától csökken az EU-országok közötti telefonhívások tarifája, május 15-től ugyanis maximálva lesz az EU-n belüli nemzetközi hívások és SMS-ek díja. Ennek köszönhetően a jövőben az uniós országok közötti telefonhívásokért percenként legfeljebb 19 eurocentet (+áfa), az SMS-ekért üzenetenként legfeljebb 6 eurocentet (+áfa) kell majd fizetni.
A brit kormány hétfői tájékoztatása szerint a Nagy-Britanniában, illetve az Európai Unióban bejegyzett légitársaságok elvesztenék a brit és az uniós célállomások közötti automatikus, előzetes engedélykérési kötelem nélküli járatüzemeltetési jogaikat, ha London és az EU között nem születik megállapodás a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a roamingdíj-mentes mobiltelefon-használat és a járművezetői jogosítvány elismerése is veszélybe kerülhet.
A brit kormány csütörtöki tájékoztatása szerint nem lenne garantálható a roamingdíj-mentes mobiltelefon-használat az EU-tagállamokba látogató brit állampolgárok számára, és járművezetői jogosítványaik érvényességét sem feltétlenül ismerik majd az uniós tagországok, ha nem sikerül megállapodásra jutni a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) feltételrendszeréről.
Újabb lépést tehet az Európai Unió a túlárazott távközlési szolgáltatásokkal szemben, hamarosan lesz felső korlátja a külföldre indított hívások és sms-ek árának.
A roamingdíjak eltörlése óta egyre többen és egyre gyakrabban használnak mobilnetet külföldön - derül ki az eNet jelentéséből. Roaming keretében közel 2 és félmillióan telefonáltak már, 1 millió 800 ezren SMS-eztek, közel 900 ezren pedig mobilnetet (is) használtak. A mobilnet esetében a válaszadók 37 százaléka a díjak eltörlése után csatlakozott új belépőként a mobilnetüket az EU-ban külföldön is használók táborához.
Június 15-e óta ugyanannyiért telefonálhatunk és netezhetünk az uniós országokban, mint Magyarországon. Olvasóink bele is vetették magukat a nagy ingyenességbe, a hét eleji körkérdésünkre válaszolók ötöde többet használja a mobilját külföldön, mint itthon. Persze nem árt észnél lenni, az országhatárok körül könnyű belefutni nagyobb roamingköltségekbe, ha olyan hálózatra csatlakozik a mobilunk, amin nem tudunk a hazai keretünk terhére mobilozni.
Június 15-e óta ugyanannyiért telefonálhatunk és netezhetünk az uniós országokban, mint Magyarországon. Sokan már ki is próbálták az ingyenes roamingot, házon belül meg is kérdeztük a kollégákat, mik az első tapasztalatok. A kép nagyon vegyes, volt olyan, aki hálózati tiltás miatt nem is tudott netezni, de olyan is volt, aki jóval többet használta a mobilját külföldön, mint itthon. Most az olvasóinkat kérdezzük, hogyan telefonáltak és neteztek az EU-ban. Ha neked is akadozott a net, vagy hasított és végigélőzted a nyaralást, esetleg a külföldi tartózkodás alatt elvből kikapcsolod a mobilod vagy épp ellenkezőleg, minden élményedet megosztod másokkal, írd meg a portfolio@portfolio.hu-ra. És persze szavazz!
A címben feltett, elsőre ostobának és provokatívnak tűnő kérdésre a válasz az, hogy IGEN. Az európai identitást nem Jean-Claude Juncker ünnepi beszéde vagy Donald Tusk szózatai fogják erősíteni, hanem az, ha az emberek a mindennapi életükben tapasztalják az egységes gazdasági térség előnyeit.
Mától végre gyomorgörcs nélkül lehet mobilozni külföldön, nem kell számolni a másodperceket, bájtokat, vagy túlárazott roamingcsomagokkal bajlódni, ügyfélszempontból ennek már évek óta így kellett volna lennie. Ami öröm a mobilozóknak, az kisebb katasztrófa a mobilcégeknek, számukra olyan időszak jön, amilyen még nem volt az unióban, kiszámíthatatlan, mi történik, ha hirtelen mindenki nyakló nélkül kezdi el használni a mobilját külföldön. Összegyűjtöttük, miért nem örülnek a szolgáltatók az új szabályozásnak.
Megszavazta az Európai Parlament csütörtökön a roamingdíjak jövőbeli nagykereskedelmi árairól szóló határozatot, és ezzel az utolsó akadály is elhárult az elől, hogy az állampolgárok júniustól a belföldi feltételekkel megegyezően telefonálhassak, küldhessek SMS-t és használhassák az adatkeretüket az Európai Unió területén.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Visszakapják az önkormányzatok a területeket.
Az ukrajnai háborúról, az EU-val ápolt viszonyról és a magyar gazdaságról is beszélt a kormányfő.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
