Az EKB elnöke nem személyesen volt jelen a konferencián, hanem egy videóban mondta el beszédét. Christine Lagarde kihangsúlyozta: Lámfalussy Sándor az euró atyjaként biztosítani akarta, hogy az Európai Központi Bank megfelelő hatáskörrel és hatalommal rendelkezzen ahhoz, hogy megakadályozza azt a forgatókönyvet, amelyben az inflációs várakozások beágyazódnak a gazdaságba.
Ma már láthatjuk az általa végzett munka bizonyítékát, hiszen a fejlett gazdaságok egy generáció óta nem látott inflációs sokkból lábalnak ki
- mondta az EKB elnöke.
Matolcsy György jegybankelnök még január közepén adta át Christine Lagarde-nak az MNB Lámfalussy-díját az EKB elnökének hivatalában. Lagarde díja még a 2024-es év kitüntetését jelenti, hiszen a Lámfalussy-konferenciát és a díjátadót az ősszel elhalasztották, miután fokozódtak a diplomáciai feszültségek az EU intézményei és Magyarország között. A Lámfalussy-díj célja, hogy elismerje azon nemzetközileg is kiemelkedő szakmai teljesítményeket, amelyek befolyással vannak a nemzetközi monetáris politikára.
Lagarde előadásában kiemelte: a jegybanki függetlenség lehetővé tette a központi bankok számára, hogy nehéz, gyakran kihívásokkal teli, de szükséges monetáris politikai döntéseket hozzanak az infláció elleni küzdelemben. Tanulmányokra hivatkozva kihangsúlyozta:
pozitív kapcsolat áll fenn a központi bankok függetlenségének mértéke és az alacsonyabb, kevésbé volatilis infláció között.
Ugyanakkor az EKB elnöke megjegyezte, hogy
a központi bankok de facto függetlenségét a világ számos részén megkérdőjelezik.
Idézett egy, 180 központi bankot vizsgáló tanulmányt, amely szerint a 2010-es években egy átlagos évben körülbelül a központi bankok 10%-a volt kitéve politikai nyomásnak, még azok a központi bankok is, amelyek de jure nagyfokú függetlenséggel rendelkeznek.
Egy másik tanulmány szerint
2018 és 2020 között a globális GDP 75%-át képviselő államok központi bankjainak csaknem felénél romlott a központi bankok de facto függetlensége.
Lagarde aláhúzta: vannak arra utaló bizonyítékok, hogy a központi banki döntésekre gyakorolt politikai befolyás is jelentősen hozzájárulhat a makrogazdasági volatilitáshoz. A politikai nyomás ugyanis hatással van például az árfolyamok, a kötvényhozamok és a kockázati prémium szintjére. A geopolitikai feszültségek is azzal fenyegetnek, hogy a globális gazdaságot érő sokkok gyakoriságának növekedésével felerősítik a volatilitást. Ezt a jelenséget már láthattuk, többek között Európában is 2022 elején Ukrajna Oroszország általi megtámadásánál, jegyezte meg az EKB elnöke.
Lagarde összességében kihangsúlyozta: a megnövekedett volatilitással jellemezhető környezet megnehezítheti az árstabilitás fenntartásának feladatát. Ez aggodalmakat kelthet azzal kapcsolatban, hogy a független központi bankok nem teljesítik megbízatásukat, ami alááshatja a társadalmi konszenzust, és egyfajta ördögi körként tovább erősítheti a gazdaság volatilitását.
Címlapkép forrása: EU
