A japán vállalatok az elmúlt három évtized legnagyobb béremelését ajánlották fel a munkavállalókkal folytatott idei tárgyalások során az ország legnagyobb szakszervezeti csoportja szerint - írja a Reuters. Ez a lépés várhatóan fellendíti a lassú fogyasztói keresletet, mivel a szakszervezetek által márciusban bejelentett béremelések most már a kis- és középvállalkozásokra (kkv-k) is kiterjednek.
Egy EU kezdeményezés miatt a magyar kormányzatnak szoros ütemterv szerint ki kell dolgoznia egy cselekvési tervet, amelynek része egy nyugdíjreform is. A tervet nyilvánosan meg kell vitatni, majd törvénybe iktatni. Az utolsó nyilvános nyugdíjtanulmány MNB műhelytanulmányként 2016-ban jelent meg, amely az azóta bekövetkezett változások miatt szükségképpen felfrissítésre vár. Addig is érdemesnek láttam egy észszerű nyugdíjreform-csomagot felvázolni, amely a jelenlegi rendszert hatékonyabbá és méltányosabbá tenné. Öt részre osztjuk az anyagot. Az I–III. részben a mai helyzetet körvonalazom, a IV. és az V. részben az egyszerűbb és a bonyolultabb reformok irányait mutatom be. Itt csak azt említem meg, hogy vissza kellene térni a 2008 és 2010 közti Költségvetési Tanács gyakorlatához, amelynek Titkárságán kiváló szakemberek serege dolgozott a nyugdíjreformhoz hasonló kérdéseken. A megvalósíthatóság politikai feltételeivel nem foglalkozom. (V. rész)
Egy EU kezdeményezés miatt a magyar kormányzatnak szoros ütemterv szerint ki kell dolgoznia egy cselekvési tervet, amelynek része egy nyugdíjreform is. A tervet nyilvánosan meg kell vitatni, majd törvénybe iktatni. Az utolsó nyilvános nyugdíjtanulmány MNB műhelytanulmányként 2016-ban jelent meg, amely az azóta bekövetkezett változások miatt szükségképpen felfrissítésre vár. Addig is érdemesnek láttam egy észszerű nyugdíjreform-csomagot felvázolni, amely a jelenlegi rendszert hatékonyabbá és méltányosabbá tenné. Öt részre osztjuk az anyagot. Az I–III. részben a mai helyzetet körvonalazom, a IV. és az V. részben az egyszerűbb és a bonyolultabb reformok irányait mutatom be. Itt csak azt említem meg, hogy vissza kellene térni a 2008 és 2010 közti Költségvetési Tanács gyakorlatához, amelynek Titkárságán kiváló szakemberek serege dolgozott a nyugdíjreformhoz hasonló kérdéseken. A megvalósíthatóság politikai feltételeivel nem foglalkozom. (III. rész)
A minimálbérről szóló idei megállapodás tartalmaz egy kitételt, amely szerint év közben újra összeül a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, hogy tárgyaljanak a legkisebb bérekről. Az alábbiakban a szakszervezeti oldal megbízásából készült elemzést közöljük.
Egy EU kezdeményezés miatt a magyar kormányzatnak szoros ütemterv szerint ki kell dolgoznia egy cselekvési tervet, amelynek része egy nyugdíjreform is. A tervet nyilvánosan meg kell vitatni, majd törvénybe iktatni. Az utolsó nyilvános nyugdíjtanulmány MNB műhelytanulmányként 2016-ban jelent meg, amely az azóta bekövetkezett változások miatt szükségképpen felfrissítésre vár. Addig is érdemesnek láttam egy észszerű nyugdíjreform-csomagot felvázolni, amely a jelenlegi rendszert hatékonyabbá és méltányosabbá tenné. Öt részre osztjuk az anyagot. Az I–III. részben a mai helyzetet körvonalazom, a IV. és az V. részben az egyszerűbb és a bonyolultabb reformok irányait mutatom be. Itt csak azt említem meg, hogy vissza kellene térni a 2008 és 2010 közti Költségvetési Tanács gyakorlatához, amelynek Titkárságán kiváló szakemberek serege dolgozott a nyugdíjreformhoz hasonló kérdéseken. A megvalósíthatóság politikai feltételeivel nem foglalkozom. (II. rész)
A GDP lassulása ellenére a hazai foglalkoztatás növekedett az elmúlt negyedévekben, azaz megváltozott a GDP és a foglalkoztatás közötti kapcsolat előjele - írják inflációs jelentésükben a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdászai. Bár a munkakereslet továbbra is jelentős, különböző ágazatokban, vállalati méretkategóriákban eltérő reakciókat figyelhetünk meg. A munkaerőpiac válságállósága egész Európában megfigyelhető jelenség, és több lehetséges okra vezethető vissza.
Nem csoda, hogy két számjegyű visszaesést mutat a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon, hiszen a fizetések reálértéke a 2008-2009-es világgazdasági válság óta nem esett akkorát, mint most.
A magyar gazdaság és a költségvetés eddigi idei teljesítményét és a kitűzött célokat együttesen nézve egyre nagyobb feszültség kezd kirajzolódni. A növekedési cél eléréséhez költségvetési áldozat kellene, de a költségvetési célért pedig talán a növekedést kellene beáldozni. Azonban nem csak belső, de külső tényezőket is figyelembe kell venni és ha így teszünk, akkor csak egy józan út marad: a költségvetési fegyelem.
A lakosság jövedelmi helyzete hónapról hónapra romlik, egyre kevesebbet tudnak félretenni, így az olyan „szükségtelen” kiadásokról lesznek kénytelenek lemondani, mint az utazás, a rekreáció és a szórakozás. Ez nagyban befolyásolja majd a hazai turisztikai szektort is. Hogy tisztább képet kapjunk a helyzet súlyosságáról, megkérdeztük az embereket ők miből nyaralnak idén, és mennyi pénzt szánnak rá. Ha van 5 perced, és segítenéd a munkánkat, töltsd ki a Pénzcentrum nagy utazási felmérését. Köszönjük!
A béremelkedési ütem minden várakozást meghalad Magyarországon, a keresetek emelkedése azonban így is elmarad az inflációtól.
Hamarosan jelentősen eshet az infláció Magyarországon, amelyre a jelenlegi 20% feletti áremelkedést látva már nagyon nagy szükség van. A fogyasztói árindex az idén eddig alig csökkent, de az egyéb ármutatókból már egyértelműen látszik, hogy a dezinflációs folyamat elindult. Az áremelkedési ütem csökkenése hamarosan megjelenik a hivatalos inflácós mutatóban, a fogyasztói árindexben is, és év végére akár egy számjegyűvé is válhat az infláció. A 20% feletti horrorisztikus drágulásnak tehát szinte biztosan vége, de ez nem jelenti azt, hogy biztosan elérjük az árstabilitást, sőt, ezzel kapcsolatban jelentős kockázatok vannak.
Ma még sokaknak talán nehezen tűnik elképzelhetőnek, hogy a kormány célja az egy számjegyű inflációról év végéig teljesüljön, hiszen márciusban 25% felett volt az áremelkedés mértéke idehaza. Pedig a cél könnyebben teljesíthető, mint gondolnánk, hiszen az év hátralevő hónapjaiban a két számjegyű év végi inflációhoz hónapról hónapra jelentős drágulásra lenne szükség. S bár az egy számjegű infláció jól hangzik a mai helyzethez képest, valójában ez még nem eredmény: ahhoz, hogy az árstabilitás helyreálljon Magyarországon, már komolyabb erőfeszítésekre lenne szükség. Ma még nem látszik, hogy az árstabilitás helyreállása mikor valósulhat meg, de ami nagyobb baj, hogy még az ezzel kapcsolatos szándék sem tűnik egyértelműnek.
A rekordmagasságba emelkedő infláció miatt zuhan a fizetések vásárlóereje Magyarországon. A KSH friss adatai alapján ennek hatására nagymértékben csökken a kiskereskedelmi forgalom. Márciusban már nagyobb volt az élelmiszerforgalom visszaesése éves alapon, mint a 2008-2009-es válság időszakában.
Európa-bajnok 25%-os infláció és nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő 18%-os irányadó kamat mellett erősödött forintunk a 430-as eurócsúcshoz képest. A stabilizálódó forintárfolyamnak azonban irtózatos ára van, 2023-ban a GDP több mint 4%-át költhetjük kamatfizetésre, ami az oktatásra fordított költségvetési kiadásokhoz mérhető összeg.
Márciusban jelentős mértékben csökkent a kereskedelmi szálláshelyek vendégforgalma, miután a lakosságot egyre súlyosabban érinti az infláció, így számos kiadásukat kell visszafogniuk.
A magyar dolgozók 34 százalékát másodállásra kényszerítik a növekvő megélhetési költségek - idézi az RTL Híradója a Randstad munkaerő-toborzó cég legutóbbi felmérését.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist szerdai adása. Az első részben arról volt szó, hogy miközben eddig főként csak pletykaszinten beszéltünk arról, hogy a magyar kormány kiszorítaná a külföldi kiskereskedelmi láncokat a piacról, a héten ez a téma szóba került az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságában is, amely új szintre emeli ezt a kérdést. Vendégünk volt Szabó Dániel, a Portfolio uniós ügyekkel foglalkozó elemzője. A második részben a februári kereseti statisztikákkal foglalkoztunk, amelyet ma tett közzé a KSH. Ennek érdekessége, hogy a 2022-es fegyverpénz bázishatása miatt most erősen lelassult a növekedés. Ettől a hatástól megtisztítva ugyan látszik, hogy nem tört meg a lendület, de az erőteljes reálbércsökkenés továbbra is rontja a magyarok életszínvonalát. Erről Hornyák Józsefet, lapunk makroelemzőjét kérdeztük.
Az idén az első negyedévben 1779 forint volt a fizikai munkát végző szak- és betanított munkások átlagos bruttó órabére, ez a szint 18,7 százalékkal haladja meg az előző év hasonló időszakában tapasztalt 1499 forintos értéket - közölte a Trenkwalder és a Moore Hungary közös közleményben hétfőn az MTI-vel. Hamrák Viktor, a Trenkwalder szolgáltatási igazgatója kiemelte, hogy év elején a munkáltatók többsége számottevő béremelést hajtott végre a fizikai dolgozók körében, azonban még ez is 5-6 százalékos reálbércsökkenést jelent. Hamrák úgy véli, elképzelhető, hogy az év közepén a cégek újabb béremelésekre kényszerülnek.
Rosszul alakultak tavaly a lengyel cipő- és ruházati kiskereskedő CCC értékesítési számai, de vezérigazgatója idén kétszámjegyű forgalomnövekedésre és javuló árrésekre számít, arra hivatkozva, hogy az infláció enyhülése nagyobb vásárlóerőt eredményezhet.
Ebben az írásban a váratlan infláció magyar nyugdíjrendszerre gyakorolt hatását négy dimenzióban vizsgáljuk: 1. A szegényebbeket most jobban sújtja az infláció, mint a gazdagabbakat. 2. A nyugdíjak inflációt követő éves emelése nem védi meg a nyugdíjasokat a nyugdíjak évközi reálértékvesztésétől. 3. A nyugdíjba vonulás jó időzítése túlzottan érzékeny az infláció előrebecslésére. 4. A nagy induló nyugdíjak főszabályhoz képesti csökkentése (degressziója) egyre erősödik.
A Gázai övezet déli részét támadja a zsidó állam.
A zivatarok kíséretében alakulhatnak ki.
A vezérigazgató már utalt erre egy hétvégi interjújában.
Érdemes mielőbb oltatni.
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
