Itt vannak a kormány 2024-es céljai
Az idei év gazdaságilag nehéz volt, de jövőre már a növekedés helyreállítása az első - erről beszélt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a kormány Facebook-oldalán pénteken közzétett videóban.
Az idei év gazdaságilag nehéz volt, de jövőre már a növekedés helyreállítása az első - erről beszélt Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a kormány Facebook-oldalán pénteken közzétett videóban.
Jövőre alacsonyabb ütemű béremelkedés várható Magyarországon, mint amilyen gyorsan idén nőttek a fizetések. Szerencsére azonban még így is jobban járnak a dolgozók 2024-ben, mert az infláció várhatóan sokkal alacsonyabb lesz. Ennek hatására az idén visszaeső reálbérek újra növekedési pályára kerülnek.
A várakozások szerint jövőre sokkal jobb lesz a gazdasági helyzet Magyarországon, de a jövőt sok bizonytalanság és kockázat övezi: arra voltunk kíváncsiak, melyek a legfőbb kockázatok, makroelemzőket kérdeztünk erről. A közgazdászok azonban figyelmeztetnek, hogy az infláció magas szinten ragadásának nagy a veszélye, akárcsak annak, hogy a reálgazdasági teljesítmény is csalódást okoz jövőre. Emellett kívülről is érhetik sokkok a magyar gazdaságot.
A vártnál nagyobb mértékben élénkülhet a fogyasztás, az EU-val történő kiegyezés után gyorsan lehívhatjuk a felszabaduló forrásokat, miközben a külső környezet is kedvezőbb lehet – csak néhány a több pozitív kockázat közül, amely a 2024-es évet övezi a magyar közgazdászok szerint. Ha az optimista szcenáriók válnak valóra, a magyar gazdaság növekedése nagyobb lehet a vártnál, az infláció gyorsabban csökkenhet, mint azt most gondoljuk.
A Magyar Nemzeti Bank a legfrissebb előrejelzésében visszafogta a jövő évre vonatkozó növekedési várakozásait. Értékelésében azt is jelezte, hogy várakozása szerint a lakossági fogyasztás az idei visszaesés után lassabban áll helyre. A jegybank az inflációs jelentésében külön részben magyarázza meg, hogy miért várja a háztartások költekezési szándékának visszafogott ütemű élénkülését.
A tárca várakozásai szerint decemberben már hét százaléknál is kisebbre szorítják az inflációt, jövőre pedig 5-6 százalékos lehet - mondta a Világgazdaságnak Tóth Tibor, a Pénzügyminisztérium makrogazdasági és nemzetközi ügyekért felelős államtitkára.
Az Európai Központi Bank (EKB) mai kamatdöntése előtt európai banki közgazdászokat kérdeztünk arról, hogy milyen kamatkilátásokra számítanak 2024-ben. Az elemzők véleménye megoszlott arról, hogy mennyit vághat jövőre a jegybank, de abban egyetértenek, hogy a piaci várakozások elszálltak a valóságtól. Emellett kérdeztük őket az inflációs és a növekedési kilátásokról is, valamint kíváncsiak voltunk arra, hogy az egymást érő válságok milyen tartós hatást okoztak a kontinens gazdaságának. Az elemzők azt is elárulták nekünk, hogy Európának több integrációra lenne szüksége ahhoz, hogy növekedésben felvehesse a versenyt az Egyesült Államokkal.
Nagy Márton csütörtöki nyilatkozata szerint a kormány három fontos ponton kíván áttörést elérni 2024-ben a gazdaság terén.
Japán gazdasága az eredetileg becsültnél gyorsabban zsugorodott a harmadik negyedévben a lakossági fogyasztás visszaesése miatt – írja a Reuters a felülvizsgálat adatok alapján.
Októberre megszépültek a nyárig szenvedő idegenforgalom számai Magyarországon. Míg a főszezonban a turisztikai szálláshelyek forgalma összességében kissé gyengébb volt, mint egy évvel korábban, szeptember-októberben egyértelmű javulás figyelhető meg az adatokban.
A magyar kormány a jövőre magasabb inflációs szintet vár, mint a jegybank. Két tényező, a kamatpálya és a bérek alakulása, határozza majd meg ezt a várható inflációt – mondta Nagy Márton, gazdaságfejlesztési miniszter az Inforádió Aréna című műsorában. A minimálbér és garantált bérminimum emelése már ismert, és a miniszter szerint egy összességében 10-12 százalékos béremelkedés esetén az infláció az 5-6 százalékos sávba kerülhet. A politikus arról is beszélt, hogy év végéig lezárhatják a ferihegyi reptér akvizícióját. Bejelentette, hogy az ipari áramárat is csökkenthetik.
Lassuló ütemben ugyan, de az előző tizenöt hónaphoz hasonlóan novemberben is csökkent a brit feldolgozószektor aktivitása a pénteken ismertetett átfogó havi mérőszámok alapján.
Az előző év azonos időszakához képest 0,3%-kal csökkent (szezonálisan igazítva), míg az idei második negyedévhez viszonyítva 0,9%-kal nőtt a GDP - erősítették meg a KSH részletes adatai a korábbi becslést. Az ipar, az építőipar, illetve a mezőgazdaság jól teljesített, de a visszaeső belső kereslet miatt a szolgáltatások továbbra is gyengélkednek. Az idei első három negyedévben 1,2%-kal csökkent a GDP, így az már biztos, hogy 2023 egészében visszaesik a magyar gazdaság.
Az EU-n belül Magyarországon nőttek a második legnagyobb mértékben (17%-kal) a bérek 2023 második negyedében éves szinten, ugyanakkor a rekordnak számító magyarországi infláció miatt a hazai reálbérek az ötödik legnagyobb mértékben (3,7%-kal) estek vissza április és június között – derül ki az Európai Bizottság uniós bérek alakulásáról szóló idei éves jelentéséből. Az elemzés külön kitért a minimálbér vásárlóerejére is: eszerint a minimálbért alkalmazó 21 tagállam közül Magyarországon csökkent a második legnagyobb mértékben (10,5%-kal) az előírt minimális kereset reálértéke 2022 elejétől kezdve.
2023 első felében is folytatódott a bezárási hullám a vendéglátóiparban, átlagosan napi 5,3 étterem, büfé, cukrászda vagy szórakozóhely húzta le a rolót az elmúlt fél évben - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból.
Mindössze fél év alatt 4500 boltra került lakat Magyarországon. Ilyen drasztikus bezárási hullámot még sosem láttunk. Az inflációs válság nemcsak a lakosságnak, de a boltoknak is kritikus időszakot jelent. A bezárási hullám kifejezetten rossz hír: a verseny csökkenése végül magasabb árszinthez vezethet.
A Goldman Sachs előrejelzése szerint az európai részvények 2024-ben emelkedni fognak a háztartások növekvő költekezése és a recessziós kockázat csökkenése miatt - jelentette a Bloomberg.
Mindeddig az volt a kerékkötője a minimálbéregyezségnek, hogy nem ismertük a harmadik negyedéves GDP-adatokat. Kedden délelőtt azonban kedvező számok láttak napvilágot a magyar gazdaság teljesítményéről, így a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának csütörtöki találkozóján megszülethet az egyezség.
Idén a kétszámjegyű béremelkedés ellenére is 1,6 százalékkal csökken a bérek vásárlóereje, miután az infláció meghaladja a keresetek növekedési ütemét. A következő években ugyanakkor a feszes munkaerőpiaci kondíciók és az újrainduló gazdasági növekedés miatt kétszámjegyű béremelkedés és a reálbérek újbóli növekedése valószínűsíthető - derült ki az Egyensúly Intézet friss elemzéséből.
Ha magas az infláció, akkor gyakran szembesülnek a cégvezetők a munkatársak fizetésemelésre vontakozó igényeivel, különösen az év vége felé. Hogyan érdemes kérni, és mit ajánlhat fel az a cég, amelyik már nem tud kigazdálkodni egy újabb 10-15%-os bérfejlesztést?
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
