Nem lesz 100 ezer forintos bérkompenzáció Magyarországon a reálbérek visszaesése miatt, ugyanakkor a legkisebb bérek 2024-es emelését a munkavállalók és a munkaadók javaslata szerint előre hoznák. Az államtitkár szerint azt a kormány támogathatja.
Bár még hivatalos bejelentés nincs, úgy tűnik, hogy a kormány elutasíthatja a munkáltatói és a munkavállalói érdekképviseleti szervezetek javaslatát a nettó 100 ezer forintos, adó- és járulékmentes bérkifizetésre. Az érdekképviseletek szerint arról van szó, hogy a közalkalmazottak, illetve az állami vállalatok dolgozói számára nem biztos, hogy ki tudnak fizetni egy hasonló mértékű bérkompenzációt.
Csaknem teljes foglalkoztatásról szóló munkaerőpiaci adatok érkeztek Magyarországról. Ez kifejezetten kedvező hír, ugyanakkor elemzők szerint azt is jelenti, hogy mindez hordoz néni kockázatot az infláció és a bérek terén.
Ma már nem a munkaerőhiány a legsúlyosabb problémája Magyarországnak, hanem az, hogy a gazdasági recesszió következtében eltűnt a kereslet. A vállalatok és a lakosság is igencsak óvatosan költ, így a következő hónapok az ipar és az építőipar számára is nehezek lesznek. Utóbbit a költségvetési kiadáscsökkentések is sújtják. A legjobban a szolgáltatószektor birkózik meg a problémákkal, de a vásárlóerő csökkenése itt is egyre súlyosabb helyzetet teremt. A változó helyzet – a munkaerőhiány háttérbe szorulása – következménye, hogy a tavaly megélénkülő ár-bér spirál eltűnhet. Az egyre kevesebb betöltetlen álláshely, a mérséklődő infláció, illetve a helyenkénti leépítések miatt a vállalatoknak idén nem kell másodszorra is bért emelniük, ahogy azt tavaly láttuk. A jövő év azonban még nyugtalanító helyzeteket teremthet.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében arról volt szó, hogy 16 éve nem látott szintet tört át az amerikai tízéves kötvényhozam, ami a kisebb amerikai bankok működését is veszélyeztetheti. A témáról Beke Károlyt, a Portfolio makroelemzőjét kérdeztük. A második részben a friss bérstatisztikával foglalkoztunk, amely ebben az esetben augusztust jelent. A reálbérek már csak minimális mértékben csökkentek és szeptemberben már jöhet a fordulat, de ez a hétköznapjainkat tekintve nem jelent komoly változást. Vendégünk volt Hornyák József, a Portfolio makrogazdasági elemzője.
Augusztusban már "csak" 1%-kal esett vissza a keresetek reálértéke Magyarországon a KSH friss adatai alapján, ami a legkisebb csökkenés közel egy éve. Szeptemberben pedig már fordulhatott a bérindex, és egy év után újra pozitív lehetett a reálbér. Ennek azonban még nem fognak örülni a dolgozók.
A Fidesz november 18-án tartja tisztújító kongresszusát, ahol várhatóan újra Orbán Viktor választják pártelnöknek. A két évvel ezelőtti esemény alapján könnyen lehet, hogy a miniszterelnök vadonatúj lépéseket jelent be.
Hónapok óta azt halljuk, hogy ősszel fellélegezhetnek a dolgozók, mert az éves infláció végre alacsonyabb lesz, mint a béremelkedési ütem. Az éves alapú indexek statisztikailag ugyan jól néznek ki, de a rossz hír az, hogy a munkavállalók ebből szinte semmit sem fognak érezni.
Nyugat-Európában nem látszanak veszélyei az ár-bér spirálnak, de Kelet-Európában nem lehet elhanyagolni ennek a nem kívánatos jelenségnek a veszélyét – mondta Laura Papi, az IMF európai igazgató-helyettese a Budapest Economic Forumon. Papi az európai növekedési kilátásokról is beszélt, amelyek az IMF szerint nem túl fényesek, de a zöld átállás hosszú távon támogathatja az európai növekedést. Rövid távon viszont komoly költségekkel jár majd. Emellett óvatosan kritizálta az európai kormányok fiskális politikáját, szerinte ugyanis azok nem hatékony támogatásokra fókuszálnak, miközben az emelkedő hozamkörnyezetben jobban oda kéne figyelniük a fiskális fegyelmezettségre.
Közép-, Kelet- és Délkelet-Európa (CESEE) növekedése felülmúlhatja az Európai Unió átlagát is, de a Wiener Institut für Internationale Wirtschaftsvergleiche (WiiW) bécsi közgazdasági intézet kutatása szerint Magyarország kivételt jelent majd. Hazánk Észtország és Litvánia mellett mindössze azon három ország közé tartozik, ahol zsugorodhat az éves GDP 2023-ban. A WiiW szakértői ráadásul strukturális problémákat látnak a magyar költségvetésben és konjunktúrában.
A költségvetési hiánycél idei elvétése miatt a Fitch szerint bizonytalanná vált a jövő évi büdzsé deficitcélja. A hitelminősítő friss elemzése alapján Magyarország idén recesszióba csúszik, míg korábban stagnálásra számítottak.
Érthető, hogy így összeomlottak a költségvetés áfabevételei Magyarországon, hiszen a lakosság pénze elinflálódott, mindenki rosszabbul él, tehát alig tudnak az emberek vásárolni - hangzik el sokszor a gazdasági értékelés. A válasz azonban túl kényelmes: valójában az áfabevétel látványosan elmarad attól, ami a gazdasági folyamatokból következne. Sőt, ma valójában ahány adatra ránézünk, annyifélét mondhatunk a háztartások vásárlásairól. A magyar gazdasági folyamatok egyik legnagyobb rejtélye, hogy sehogyan nem áll össze, mi történik a lakosság fogyasztásával.
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 48 százaléka elégedetlen a fizetésével; 62 százalékuk érzékel idén romlást anyagi helyzetében, illetve több mint felük érzik úgy, hogy tavalyhoz képest beszűkültek a munkaerőpiaci lehetőségeik – derült ki a Trenkwalder szeptember végén lefolytatott munkaerőpiaci kutatásából.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az VIG Alapkezelő (korábban Aegon Alapkezelő) írását olvashatják:
Gyenge vagy erős a forint? Attól függ, honnan nézzük. Ha onnan, hogy volt már 430 is, akkor a mostani árfolyam viszonylag barátságosnak tűnik. Ha viszont onnan, hogy hosszú ideig a világ 10 legmagasabb kamattartalmú devizái között volt a forint, és a régiós kamatszint kétszerese védi még most is a hazai devizát, akkor egészen más a helyzet. A következő időszak nagy kérdése az lesz, hogy a döntéshozók miként kezelik a magyar gazdaság problémáit és csökkentik a kamatot kezelhető szintre úgy, hogy a forint is viszonylag stabil marad.
Ugyan a kormány részvétele nélkül, de szerda délelőtt 11 órakor újra tárgyalóasztalhoz ülnek a munkáltatók és a munkavállalók képviselői, mivel az év elején 16 százalékkal megemelt minimálbér és a 14 százalékkal feljebb tornázott garantált bérminimum sokat veszített a reálértékéből. A jegybank legfrissebb várakozása szerint az idei átlagos áremelkedési ütem 17,9 százalék lehet, magasabb, mint amennyivel nőttek a legkisebb bérek.
A háború és a szankciók miatt felértékelődött a kiszámíthatóság, egyre nagyobb fontossággal bír a stabilitás, ezért az ellenállóképesség erősítésére lehetőség az Európai árfolyam-mechanizmus rendszerébe való belépés Varga Mihály szerint – áll a Pénzügyminisztérium közleményében. Ennek célja, hogy az euró bevezetésére való felkészülés jegyében csökkentse az árfolyam-ingadozást.
Az OECD-n belül Magyarországon a legalacsonyabb az általános és középiskolai tanárok, valamint intézményvezetők átlagkeresete a felsőfokú végzettségűek fizetéséhez viszonyítva – olvasható ki az OECD idei oktatási jelentéséből. A tavalyi adatokon alapuló felmérésből az is kiderül, hogy az OECD-n belül Magyarországon leghosszabb az az időszak (42 év), amíg a középiskolai tanárok bére a kezdő keresetről eléri a karrier csúcsán megszerezhető legmagasabb fizetést.
Az EU-n belül Magyarországon nőttek a legnagyobb mértékben a munkaerőköltségek 2023 második negyedében az előző év azonos időszakához képest. A mutató egyik összetevőjénél, a béreknél is Magyarországon volt kimutatható a legnagyobb mértékű emelkedés, ami nem is csoda, hiszen az infláció mértéke is nálunk volt a legmagasabb az EU tagországai között a vizsgált időszakban. Ennek hatására pedig nem meglepő, hogy a reálkeresetek nagymértékben csökkennek.
Az Állami Számvevőszék elnöke, Windisch László, a Közgazdász-vándorgyűlésen tartott beszédében érintette a gazdaság aktuális kérdéseit, különös tekintettel az inflációra és az Állami Számvevőszék szerepére a jövőbeni gazdasági fejleményekben. Az elnök szerint a magas nyomású gazdaság helyett más irányba kellene lépéseket tenni, javítani kellene a termelékenységet és a GNI-hoz hasonló mutatókat is figyelni kell a GDP-fókusz helyett. A jegybanki veszteségtérítés ügyében szerinte még hosszú szakmai vitákra lesz szükség.