Országos átlagban több mint 7%-kal csökkent a dolgozók keresetének vásárlóereje idén januárban, miután az infláció rekordmagasságba emelkedett, amit nem tud követni a bérek növekedése. A közszférában dolgozók a nagy vesztesek között vannak.
Vlagyimir Putyin elnök törekvése az orosz fegyveres erők bővítésére tovább növeli a munkaerőhiányt, mivel az ukrajnai háborúja több százezer munkavállalót vonz a hadseregbe a gazdaság más ágazataiból - írja a Bloomberg.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist keddi adása. A műsor első részében a januári átlagbér alakulásáról volt szó, amely bár éves összevetésben szépen nőtt, meg sem közelítette az áremelkedés mértékét, a magyarok így akkora reálbércsökkenést szenvedtek el, amit a 2008-as pénzügyi válság óta nem láttunk. Vendégünk volt Hornyák József, a Portfolio makrogazdasági elemzője. A műsor második részében a lakossági és vállalati hitelek állományáról volt szó, a pesszimista előrejelzések ellenére ugyanis a nem fizető hitelek (NPL) állománya egyáltalán nem ugrott meg 2022 végére. Erről Palkó Istvánt, a Portfolio pénzügyi diviziójának vezető elemzőjét kérdeztük. Az adás harmadik részében azzal foglalkoztunk, hogy egy új szolgáltatás révén bevételhez juthatnak nagyvállalatok, ha rugalmasak az energia-fogyasztás terén. Erről Nemes Tamást, az E.ON Hungária Csoport üzletfejlesztési szakreferensét kérdeztük.
Idén 16-17%-os lehet az átlagbérek növekedése az elemzők szerint, ugyanakkor az infláció ezt meghaladó mértékben, 18-19%-kal nőhet. Ennek alapján a reálbérek visszaesése várható. Ráadásul könnyen megeshet, hogy az infláció tartósan magas marad.
Idén januárban 16,1%-kal nőtt a bruttó átlagkereset, amelynek hatására a bruttó bérek 528 ezer forintra nőttek. A rekordmagas infláció miatt azonban a reálbérek 7,6%-kal zuhantak egy év alatt, ezért nem meglepő, hogy zuhan a fogyasztás. Utoljára a 2008-2009-es világgazdasági válság időszakában láthattunk ekkora visszaesést.
A vállalkozásoknál dolgozó munkavállalók 55 százaléka kapott év elején fizetésemelést, az emelés mértéke közel felüknél nem haladta meg a 10 százalékot. 17 százalék azok aránya, akik ebben az évben egyáltalán nem számítanak fizetésemelésre – derült ki a Trenkwalder február végén elvégzett munkaerőpiaci kutatásából.
Érdemben csökkent az üres álláshelyek száma a tavalyi év utolsó három hónapjában az első félévben látott rekordhoz képest. A munkaerőhiány még április és június között ért történelmi csúcsra, megközelítve a 100 ezer betöltetlen álláshelyet, a recesszió beköszöntével azonban az év végére már „csak” 83 ezer nyitott pozíció volt. Ez továbbra is feszes munkaerőpiacot jelez, ugyanakkor a munkanélküliség már emelkedett a mélyponthoz képest. A következő hónapokban várhatóan tovább csökkennek a nyitott pozíciók, miközben emelkedhet a munkanélküliség. A fordulatot a gazdasági növekedés beindulása hozhatja meg.
Jelentős mértékben csökken a kiskereskedelmi forgalom Magyarországon a KSH friss adatai szerint. Januárban akkora volt a zsugorodás, amekkorára egyetlen szakértő sem számított. A visszaesés a következő hónapokban is kitarthat a magas infláció miatt. Elemzők felhívják a figyelmet arra, hogy több bolt is bezárhat.
Hiába emelkednek jelentősen a bérek Magyarországon, az infláció ennél is gyorsabban növekszik. A bérek vásárlóereje tavaly decemberben már 5%-os visszaesést mutatott, így nem meglepő, hogy a kiskereskedelmi forgalom is zuhan. Elemzők szerint idén ráadásul lassabban nőhetnek a bérek, mint tavaly.
Történelmi magasságba emelkedő, közel 8 százalékos infláció mellett soha nem látott mértékben csökkentek a reálbérek Németországban tavaly. Az Európai Unió legnagyobb gazdasága mindeközben a valaha mért legsúlyosabb munkaerőhiánnyal küzd, a francia út - a nyugdíjkorhatár emelése - helyett azonban a kormány inkább a bevándorlók révén oldaná meg a strukturális gondokat.
Az inflációt akkor is fájdalmasnak érezhetjük, amikor csak 5-6%-kal nőnek az árak éves alapon. Amikor viszont 15%-os az áremelkedés éves átlagban, miközben az élelmiszerárak ennek többszörösével emelkednek, akkor bizony megélhetési válság zajlik a szemünk előtt. Az alacsonyabb jövedelműek fogyasztói kosarában olyan mértékben nőttek meg az élelmiszerekre fordított kiadások, hogy rengeteg dologról kellett lemondaniuk az elmúlt hónapokban. A magas jövedelműeket – akiknek az élelmiszerkiadása a kosaruk kisebb részét teszi ki – viszont kevésbé érinti az inflációs válság, mint az átlagembert. Van, akit 30-35%-os, és van, akit 20%-os infláció sújt jelenleg. És egy ideig még fent is marad a magas infláció.
A 2023-as év legnagyobb makrogazdasági kockázata a gázár lesz, ami akkor sem biztos, hogy visszaáll a korábbi szintre, ha vége lesz a háborúnak, de ahogy az utóbbi napok árcsökkenése mutatja, az árkonszolidáció anélkül is lehetséges, ha nincs béke. Ehhez a bizonytalansághoz jön hozzá a két számjegyű infláció, a reálbércsökkenés és az erősen megkérdőjelezhető kormányzati növekedési modell. Az OXO Technologies podcastjában Oszkó Péter vendége Madár István, a Portfolio vezető elemzője volt, aki nyögvenyelős, de menedzselhető évet jövendölt.
Novemberben csökkent a béremelkedés üteme Magyarországon az előző hónapokhoz képest, ez azonban kizárólag a költségvetési szféra fékezésének tudható be. A versenyszférában továbbra is gyorsan nőnek a keresetek, ráadásul a rendszeres bérek növekedése átlépte a lélektani 20%-ot, ami az ár-bér spirál elszabadulásán keresztül már tervezhetetlen árazási és bérezési folyamatokat jelent a nemzetgazdaságban. Az évtizedek óta nem látott infláció miatt a reálbérek nemzetgazdasági átlagban zuhannak, a költségvetési szektor dolgozói sokkal rosszabb helyzetben vannak, mint a versenyszférában.
Olyan gyenge kiskereskedelmi adat érkezett, ami a romlásra számító makroelemzőket is meglepte. Az év első felének egyszeri transzferei kifutottak, már csak a növekvő infláció és a csökkenő reálbérek maradtak velünk. A novemberi kiskereskedelmi számok a szakértők szerint megerősítik, hogy Magyarország technikai recesszióban lehet. Mindeközben a csökkenő volumenek és az üzleteket sújtó terhek miatt további bolcsődökre számítanak.
Megjelent a Portfolio Checklist január 5-i adása. A mai műsor első részében a magyar bérdinamikáról volt szó, a Központi Statisztikai Hivatal friss adatai ugyanis aggasztó folyamatokat mutatnak a hazai fizetések terén. A témával kapcsolatban Hornyák József, a Portfolio makrogazdasági elemzője volt a Checklist vendége. Az adás második részében a kolumbiai kormány és a dél-amerikai országban aktív gerillaszervezetek közötti konfliktusról és a potenciális rendezési folyamatról beszéltünk Kiss Csabával, a Portfolio Globál rovatának elemzőjével.
Októberben tovább nőtt az átlagkereset Magyarországon, azonban még ez sem volt elég ahhoz, hogy a vágtató inflációt kompenzálja. Az elmúlt hónapokban egyre világosabbá vált, hogy az ország belépett az ár-bér siprál és az extrém infláció időszakéba, a friss adatok pedig arról árulkodnak, hogy a helyzet egyre súlyosabbá válik. A bérek és az árak növekedése egymást erősítő folyamattá vált.
Jelentősen eltér egymástól a kormányzat és a jegybank reálbérekre vonatkozó előrejelzése. Míg a kormányzat minimális növekedést vár, addig a jegybank jelentős visszaesést. Makroközgazdászok szerint az utóbbi forgatóköynv valósulhat meg egy érdekes csavarral.
Jövőre nagy árat fizetnek a dolgozók a vágtató infláció miatt. A munkavállalók döntő többségének ugyanis csökkenni fog a reálbére, miután a pénzromlás üteme 2023-ban még az ideit is meg fogja haladni. Az infláció nemcsak a szegények adója lesz, hanem szinte mindenkié. A nagy kérdés már csak az, hogy sikerül-e letörni a magas inflációt vagy tovább száguldunk a tervezhetetlenség sztrádáján: az idei volt ugyanis az ár-bér spirál szárba szökkenésének az éve, ezért a következő esztendő a bizonytalanság és a kiszámíthatatlanság éve lesz.
Az idei gyors növekedés után jövőre sokkal borúsabbak a magyar gazdaság kilátásai az éves átlagos GDP-növekedést tekintve. Igazából azonban a magyar gazdaság már ezekben a hónapokban recesszióba kerülhet, vagyis a 2022-es kedvező számok még az első félév kiugró teljesítményével függenek össze. A jövő év első fele is nehéz lehet még, ezt követően azonban megindulhat a kilábalás, ha nem súlyosbodik az energiaválság, illetve Magyarország és az EU közötti vita nyugvópontra jut. A gazdasági helyzetet rendkívüli bizonytalanságok övezik, amelyek miatt éves átlagban a szerény GDP-növekedéstől a kisebb visszaesésig bármi elképzelhető jövőre. Kockázatok sajnos inkább negatív irányban vannak, miután extrém infláció, magas kamatkörnyezet és költségvetési szigor jellemzi majd az évet.
Az 1997-ben megválasztott lengyel kormány több reformot is végrehajtott, ezeknek egyike volt az 1999-es oktatási reform. A reformnak három célja volt: növelni az iskolázottságot a lakosság körében, mindenkinek egyforma esélyeket biztosítani az oktatásban, és javítani az oktatás minőségét. Az új lengyel oktatási rendszer legfőbb sajátossága az volt, hogy a korábbi nyolc évfolyamos általános iskolát felváltotta egy hatéves általános iskola és egy hároméves – alsó középfokú szintnek megfelelő – alsó gimnázium. Korábban többkutatás is megmutatta már, hogy a reform pozitív hatással volt a lengyel diákok PISA-eredményeire, illetve csökkentette az iskolák közötti tesztpontszámbeli különbségeket. Most, hogy elég idő eltelt már a refom óta, meg lehetett vizsgálni a reform hosszú távú hatásait is. Nemrégiben publikálteredményeink azt mutatják, hogy az elhelyezkedési esélyekre és a bérekre is jó hatással volt az új iskolarendszer, különösen a fiatalabbak, pályakezdők körében.