A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a KBC Asset Management írását olvashatják:
Nehéz évet zárt 2022-ben az európai alapkezelői piac, a befektetési alapok nettó vagyona 12,5%-kal, 19,1 ezermilliárd euróra csökkent tavaly, és a 2021-es rekord értékesítési számok után 273 milliárd eurónyi tőke távozott a szektorból. Mindez elsősorban a részvény- és kötvénypiacok gyenge teljesítményének tudható be. Az Efama friss jelentése több érdekes számot is kiemel: lassan eltűnnek a kis vagyont kezelő alapok Európában, a lakosság befektetési alapok iránti kereslete visszaesett, mindeközben az egyre élénkebb verseny miatt csökkenek az alapok költségei is.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az OTP Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Raiffeisen Alapkezelő írását olvashatják:
Június 30-ig hosszabbította meg a betéti kamatstopot a kormány, és ugyanígy június végéig van érvényben az a kikötés is, amely szerint tilos a jegybanki diszkontkötvények korlátozás nélküli átruházása. Egyelőre nincs szó arról, hogy ezeket az intézkedéseket meghosszabbítanák, ami azt jelenti, hogy július 1-től ismét elérhető lehet a hazai intézményi szereplőknek és a legalább 20 millió forintot elhelyező lakossági ügyfeleknek a 16% körüli jegybanki kamatszint.
A német rövid lejáratú kötvényhozamok pénteken új háromhavi csúcsot értek el, április közepe óta a legjelentősebb emelkedéssel, mivel a Federal Reserve és az Európai Központi Bank (EKB) jelezte, hogy a szigorítási ciklusnak még nincs vége.
Váratlanul érte az alapkezelőket is a kormány múlt héten bejelentett rendeletcsomagja: augusztus 1-től az értékpapíralapok eszközeinek legfeljebb 5 százalékát lehet befektetni forintban denominált állampapírtól eltérő hitelviszonyt megtestesítő értékpapírba (néhány kivétellel), valamint a likvid befektetések egyötödét diszkont kincstárjegybe kell elhelyezni. A lépés várhatóan hatalmas összegeket terel az állampapír-befektetések irányába, valamint egyértelműen versenyhátrányt okoz a befektetési alapok számára. A várható hatásokról, következményekről és a szabályozói hiányosságokról Bánhalmi Gábort, a K&H alapok kezelőjének vezető stratégáját, illetve Móricz Dánielt, a Hold Alapkezelő és Elek Pétert, a Dialóg Alapkezelő befektetési igazgatóját kérdeztük.
A viszonylag nyugodt április után a májusi hónap sem tartogatott magában nagy veszélyeket, a befektetések piacát az amerikai hírek és a mesterséges intelligencia mozgatta leginkább. Az európai piac azonban még nincs teljesen biztonságban, egyre nő ugyanis annak az esélye, hogy a kontinens gazdasága recesszióba süllyed. A magyar piacon az MNB kamatcsökkentése volt a legjelentősebb esemény, kérdés azonban, hogy a jegybank hogyan fog hozzáállni a későbbi intézkedésekhez. A modellportfólióban tovább csökkent a pénzpiaci eszközök aránya, az alapkezelők az előző hónapokhoz hasonlóan inkább a kötvényeket részesítették előnyben.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Erste Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Accorde Alapkezelő írását olvashatják:
Június elején, talán már a hónap első napján (azaz jövő csütörtökön) becsődölhet az Egyesült Államok az amerikai pénzügyminiszter, Janet Yellen szerint, ha addig nincs megállapodás, azaz az adósságplafont nem emelik meg eddig. Az esetleges államcsőd csupán technikai jellegű lenne, hiszen az amerikai kormány bőven tudná magát finanszírozni a piacokról, de az adósságszabályok ezt nem engedik neki. Az esetleges államcsőd technikai volta persze nem mentené meg a világot a beláthatatlanul súlyos következményektől. A piac aggodalma ehhez képest visszafogott, ami azzal magyarázható, hogy a megállapodást szinte biztosan tető alá hozzák határidő előtt. Az adósságplafonnal kapcsolatos vitának viszont már így is voltak költségei az ország számára, és a mai eseményeket látva a jövő nem túl megnyugtató.
A magas hozamok, illetve a bankcsődök eredményeképp az utóbbi hónapokban több százmilliárd dollárnyi friss pénz áramlott amerikai pénzpiaci alapokba, az általuk kezelt vagyon megközelítette az 5400 milliárd dollárt – számol be a hírről a Financial Times.
Az EKB alelnöke szerint egyre nagyobb kockázatot jelent az árnyékbankrendszer, és ennek a kockázatnak a kezelésére az EU jelenlegi szabályozása nem elegendő – számol be a hírről a Financial Times.
A tavalyi évben látványosan átrendeződött a kockázatitőke piaca, a magas kamatok mellett és tartósan kiszámíthatatlan pénzpiaci környezetben felértékelődött a tőke szerepe. A Széchenyi Alapoknál az elnök-vezérigazgatói tisztséget új szakember tölti be Deme Géza személyében, akivel továbbra is a nagyobb - például tőzsdére lépés környéki, sikeres - vállalatokban keresik a befektetési lehetőséget, de olyan új területek felé is nyitnának, mint a filmfinanszírozás, amitől kivételes megtérülést várnak, és hosszú távon, még akár stúdió építésbe is beszállnának. Interjú.
Bár lassuló ütemben, de áprilisban is növekedett a befektetési alapokban kezelt vagyon, így elérte a 10 245 milliárd forintot. A BAMOSZ statisztikái szerint továbbra is a kötvényalapok, azon belül pedig a rövid lejáratú kötvényekbe fektetők dominálnak, a frissen beáramló pénzek jelentős hányadát ez a kategória tudta megszerezni.
Az MNB 300 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki a Primus Trust Bizalmi Vagyonkezelő Zrt.-re annak jogosulatlan pénzkölcsönnyújtási tevékenysége miatt. A társaság éveken át nyújtott üzletszerűen, az arra vonatkozó engedély hiányában jelentős összegű kölcsönöket, noha a pénzpiac ismerete – a jogszerű és illegális tevékenység megkülönböztetése – üzletszerű bizalmi vagyonkezelői volta okán fokozottan elvárható tőle - áll az MNB közleményében.
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a Diófa Alapkezelő írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban a KBC Asset Management írását olvashatják:
A "Portfólió-ajánlók" sorozatunk keretében minden hónapban arról kérdezzük a hazai alapkezelőket, hogyan állítanának össze egy közepes kockázatvállalású, középtávra szóló, fiktív modellportfóliót. Az alábbiakban az Aegon Alapkezelő írását olvashatják:
Újabb mérföldkőhöz érkeztek a befektetési alapok, a kezelt vagyon márciusban ugyanis átlépte a 10 ezer milliárd forintot. Továbbra is a kötvényalapok a legnépszerűbbek, csak a múlt hónapban 175 milliárd volt az ide beáramló friss tőke. A részvénypiaci helyzet javulásának köszönhetően pedig már nemcsak a frissen beáramló pénzek, hanem az árfolyamnyereség is hozzá tudott járulni az összvagyon növekedéséhez.
Híreink a háborúról percről percre.
Áramkimaradásokról és lezárt repterekről jöttek hírek.
Még mindig takarítják a Credit Suisse miatti romokat.
Orbók Ilona luxusipari szakértővel beszélgettünk.
Alapvetően jó világ jöhet.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
