A korábban tervezett három helyett öt nullát vágnak le a venezuelai pénznem, a bolivár végéről a hiperinfláció miatt - jelentette be Nicolás Maduro venezuelai elnök helyi idő szerint szerdán. A lépés vélhetően azzal áll összefüggésben, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrevetítései szerint a dél-amerikai országban az infláció elérheti akár az egymillió százalékot az év végéig.
Arról mindenki hallott már, hogy a történelem során mennyire sokféle pénz értéktelenedett el, vagy éppen ment teljesen tönkre. Azt viszont kevesen értik, hogy ennek pontosan mi is volt az oka. Egy friss kutatás 600 évnyi adatot gyűjtött össze, hogy megválaszolja ezt a kérdést. Úgy találták, hogy a közvélekedéssel ellentétben egyáltalán nem az olyan újítások vezettek a pénzek elértéktelenedéséhez, mint például a fedezet nélküli fiat pénzrendszer bevezetése. Sokkal inkább a politika tehet az egészről. Hatalmasak az országok közötti különbségek, és ott ahol kevésbé volt kordában tartva a hatalom, jóval gyorsabban értéktelenedett el az emberek pénze.
Érdekes módon nem a pályakezdő fiataloknak a legfontosabb a plusz pénz, hanem a már középkorukban járó embereknek. Legalábbis erre jutott Angus Deaton, Nobel-díjas közgazdász egyik friss kutatásában, amiben a jóléti közgazdaságtant vette górcső alá. A különféle befolyásoló hatások kiszűrésével még az is kiderült, hogy általában a férfiak azok, akik jobban értékelik a magasabb jövedelmet.
Hatalmas kastélyok, menő luxusautók, magánrepülők - mindenkinek ez jut eszébe először, amikor arra gondol, hogy mire költik a pénzüket azok az emberek, akiknek akkora vagyonuk van, hogy már nem tudnak vele mit kezdeni. Pedig ez csak a jéghegy csúcsa: van, hogy emberek dollármilliókat költenek olyan dolgokra, amire nemhogy nincs semmi szükségük, de még csak semmilyen funkciójuk sincs. Megnéztünk tíz abszurd, haszontalan vagy csak simán iszonyatosan túlárazott dolgot, amit a szupergazdagok megvettek maguknak.
Miért nincs már fedezet a pénzünk mögött? Mi okozta az aranypénzrendszer végét? Ilyen kérdések sokakban felmerülnek, sőt még azt is fel szokták vetni, hogy az aranyalapú pénzrendszer talán jobb felállás volt a mainál. A dolog tisztázásához most végigkövetjük az arany történetét, és kiemelt figyelmet szentelünk a klasszikus aranystandard korszakának. Megvizsgáljuk, hogy miért is volt olyan különleges ez a globális pénzügyi rendszer, ahol szinte nem volt infláció és a rögzített árfolyamrendszer mellett gond nélkül áramolhatott a tőke. Rámutatunk, hogy az első világháborút követő időszak miért ingatta meg a bizalmat és tette tönkre az aranystandardot, illetve hogy ezután miként került a világon a legtöbb arany az Egyesült Államokba, ahol a leghosszabban ragaszkodtak ehhez a nemesfémhez.
Hamarosan újabb gazdaságtörténeti cikkekkel és elemzésekkel jelentkezünk a Portfolio Prof hasábjain, kövess minket a Facebookon!
Új pénz a semmiből teremtődik, amikor például hitelt veszünk fel, és a semmivé lesz, amikor azt visszafizetjük. Ezért nem a "pénzügyi háttérhatalom", de még csak nem is a jegybankunk a felelős, hanem döntően az olyan kereskedelmi bankjaink, mint például az OTP vagy a K&H. Mindnyájan találkozunk ezzel a hétköznapi jelenséggel, mégis szinte teljesen hiányzik a köztudatból, hogy miként működik a pénzünk. Az alábbi írásban ezért sorra vesszük a pénzteremtéssel kapcsolatos leggyakoribb félreértéseket, és szemléletesen bemutatjuk, hogyan születik a pénz.
Észak-Korea látszólag teljesen el van szigetelve a világtól, mégis irdatlan összegeket költ fegyverkezésre és atomfegyverek fejlesztésére, a lakosság pedig - bár éhezésben és nélkülözésben - mégis megél valahogy. Nem csoda, hiszen szabályosan maffiaállamot üzemeltetnek Kelet-Ázsia szívében. Összeszedtük, milyen nem adójellegű, külső forrásokból származnak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság bevételei.
Idén június végéig 280 ezer milliárd dollárra nőtt a világ összvagyona, melynek döntő része továbbra is a dollármilliomosok kezében van. A Credit Suisse Global Wealth Reportja szerint 5 éves távlatban a középosztálynak egyre nagyobb szerep jut a vagyonfelhalmozásban, különösen a feltörekvő gazdaságokban kapnak erőteljesebb szerepet. A friss tanulmányból kiderül az is, hogy a jelenlegi, egy felnőtt lakosra jutó átlagvagyont tekintve Magyarország a középmezőnyben helyezkedik el.
Egy hét múlva megkezdi az új 10 frankos bankjegy kibocsátását a svájci jegybank. Ezzel az 50 és 20 frankos bankjegy megújítása után újabb papírpénz újul meg.
Vannak jó tanácsok, vannak kiválóak, és vannak azok, amiket ezen a blogon találtunk. Egy blogon. Kell jobb forrás? Nyilván nem. Minden szava arany. Aki nem fogadja meg, az magára vessen. Az is, aki meg igen.
Közelít a 4000 milliárd forinthoz a hazai privátbanki szolgáltatóknál kezelt vagyon, ezzel az egy ügyfélre eső vagyon már majdnem eléri a 100 milliót. A Citigold ügyfeleinek köszönhetően az Erste Bank nőtt a legjobban kezelt vagyon és ügyfélszámla tekintetében. Mindeközben fokozódik a piaci koncentráció, az öt legnagyobb szolgáltató kezében van a piaci összvagyon 74%-a. Az idei féléves adatokban találunk azért olyat is, ami nem változott: a privátbanki szolgáltatók továbbra is a szabályozói és piaci környezettől tartanak a legjobban, miután a januárban életbe lépő MIFID 2. a teljes magyar befektetési piac eddigi működését felforgatja.
Tavaly 5% feletti növekedéssel 166,5 ezer milliárd dollárra nőtt a globális magánvagyon, a régiók közül az ázsiai és csendes-óceáni régió mutatta a legnagyobb éves növekedést 9,5%-kal. A BCG friss tanulmánya szerint 2021-re az ázsiai, csendes-óceáni és japán magánvagyon értéke az észak-amerikait is meghaladhatja. Mindeközben az offshore számlákon és helyeken tartott vagyon is növekedést mutatott, Svájc fokozatosan halványuló szerepét Hongkong és Szingapúr veszi át.
Hétfőn indul az általános iskolásoknak és középiskolásoknak szervezett Pénz7 rendezvénysorozat, amely az idén vállalkozói ismeretek oktatásával is bővül, a magyar fiatalok ugyanis kevésbé érdeklődnek a vállalkozóvá válás iránt az iskola befejezése után, mint a nyugat-európai társaik - mondta Lepsényi István, az NGM gazdaságfejlesztésért és -szabályozásért felelős államtitkára az MTI-nek.
Cikkünket folyamatosan frissítjük az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.
Centiken múlott az ütközés.
Nem volt pénz a megoldásra.
Régóta húzódik az ügy.
Teljesen feleslegesen vállalta a kockázatot Moszkva.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
Beindult a jogi csűrés csavarás.
