A háztartások jövedelmeik mintegy 20 százalékát titkolják el - olvasható a 2019-es konvergneciaprogram egyik keretes írásában. Az alacsony és a magas jövedelműek arányaiban több pénzt titkolnak el, mint a középréteg. Az is kiderült, hogy az ország mely területein titkolnak el több jövedelmet.
Kijött az Institutional Investors "Rich List"-ja, amin a legjobban kereső hedge fundosokat rangsorolják. A lista szerint az első kilenc helyezett komoly pénzeket tehetett zsebre tavaly annak ellenére, hogy nem volt egy jó év a fedezeti alapok számára.
4 milliárd 194 millió 319 ezer 530 forint!!! Ennyi pénzt nyert az utolsó mázlista szerencsejátékos az ötöslottó sorsoláson. Magyarországon a matematikai megtérülést figyelmen kívül hagyva nagyon sokan rendszeresen lottóznak vagy költenek egyéb szerencsejátékra, időről időre pedig nyernek Fortunával. Mások pusztán hatalmas vagyont örökölnek vagy tehetségük szinte egyik napról a másikra válik sokmilliós üzleti értékké. A mesebeli jövő ígérete azonban sajnos nem mindig társul jó pénzügyi döntésekkel. Mire érdemes megtakarítási szempontból figyelnie annak, aki rövid idő alatt hatalmas vagyonhoz jut? - erről kérdeztük villáminterjúnkban a Generali Alapkezelő vezérigazgatóját, Konkoly Miklóst.
Az amerikai háztartások legfelső 1%-ába tartozók tavaly az utolsó negyedévben kétezermilliárd dolláros vagyont vesztettek - írja a Bloomberg a Federal Reserve adataira hivatkozva.
Eljött az idő, hogy egyszer s mindenkorra tisztázzunk egy nagyon alapvető, de megannyi félreértést szülő kérdést: mi is tulajdonképpen a pénz? A válasz sajnos nem annyira egyszerű, sőt, elsőre furcsán hangzik majd, amit mondunk. A pénz nem más, mint egy tartozást kifejező eszköz. Ráadásul egyből három fajtája is van: a számlapénz, a készpénz és a jegybanki számlapénz. Az elsőt kereskedelmi banki pénznek, az utóbbi kettőt pedig jegybankpénznek is lehet nevezni. Mindhárom a gazdaságban fennálló tartozásokat, illetve követeléseket fejez ki: a bankunk például számlapénzben jegyzi a velünk szembeni adósságát, amit jegybankpénzzel egyenlíthet ki. A hitelpénzrendszerünk ezen különös természete sajnos nagyon sok összeesküvés-elméletet és butaságot szült a közbeszédben, amiket ideje végre tisztáznunk.
Az emberek előbb kezdtek el hitelezni egymásnak, minthogy pénzt fogadtak volna el a javak ellentételezéseként - erre a következtetésre jutott egy neves amerikai antropológus, David Graeber híressé vált könyvében, amellyel szembemegy az eddig általánosan elfogadott pénztörténettel. Kritikusai szerint nem kellően meggyőzőek a történelmi anekdotái ahhoz, hogy felülírjuk miatta a főáramú gazdaságtörténetet, ugyanakkor kutatásai mindenképpen érdekesek a téma szempontjából. Ha igaz, amit állít, akkor a modern hitelpénz valójában nem más, mint a lehető legősibb formája a pénznek.
Kőkori Anna egyszer csak rádöbbent, hogy miként lehetne barlanglakó Balázzsal a legegyszerűbben kereskedni: pénzre van szükség a cserebere helyett. Oké, nem pont így született meg a pénz a történelem során, de mégsem teljesen értelmetlen a példa. A pénzt nem tudjuk kik, mikor és hol találták ki, de azért mégsem fedi teljes homály az eredetét. Nagyon valószínű, hogy az egyre növekvő gazdasági aktivitás mellett, az emberek rájöttek, hogy a javaknak kettős szerepük lehet. Egy, amire önmagukban jók, és egy másik, amit a kereskedelemben tölthetnek be. Ezután még további évezredeket kellett várni, hogy Lüdiában elkezdjenek olyan pénzérméket verni, amelyek mintájára aztán elterjedhettek a későbbi történelmünket hosszan domináló ezüst és aranypénzek. Újabb nagy ugrást a reprezentatív pénzek hoztak, amelyek eleinte még szorosan kötődtek a közkedvelt nemesfémekhez. Végül majd csak a 20. században szakított végleg az arannyal a pénz, ezzel új pénzügyi korszakba léptetve az emberiséget. Az alábbi cikkben a pénz sokezer éves történetét meséljük el közérthetően, egészen a kagylóktól a kriptopénzekig.
A pénz egy megkerülhetetlen eszköz az életünkben, de e kiemelt szerepe ellenére mégis óriási homály fedi a vele kapcsolatos tényeket. Ezen most egy cikksorozattal kívánunk változtatni, először azt mutatva be, hogy tulajdonképpen mire is jó a pénz. Nem, nem csak arra, hogy elköltsük. A közgazdaságtudomány három alapvető funkciót azonosított a pénzek kapcsán: lehet velük fizetni, képesek értéket mérni és lehetővé teszik az értékőrzést. Az alábbiakban most elmeséljük, mire is jó valójában ez a különleges eszköz, amit mindenki nap mint nap használ.
Karácsony után, miközben az ember már mozogni sem bír az elfogyasztott beiglitől, ami csak a fojtás a töltött káposztán és rántott pontyon, az agyműködés hirtelen felgyorsul. Ez az állapot a bölcsője az újévi fogadalmak jelentős részének. Amennyiben úgy érzed, a pénzügyek terén újratervezésre van szükséged, akkor ez a videó neked szól.
A legtöbb befektetési, kereskedési hiba a területtel kapcsolatos téves gondolkodásból, nem megfelelő hozzáállásból fakad. A következő videóban, a leggyakoribb hibákból gyűjtöttünk össze egy csokorra valót.
Érdekes eredményeket hozott a legújabb reprezentatív kutatás eredménye: jóval kevesebben küzdenek napi megélhetési gondokkal, ám a többletjövedelmet csak kevesen teszik félre a "nehezebb napokra". A kedvező környezet, a reálbérek jelentős növekedése mellett a lakosság kevésbé lett előrelátó a pénzügyeket illetően. A magyar családok pénzügyi ismeretei továbbra is hiányosak, ezért az iskolarendszeren belül megvalósítható pénzügyi-gazdasági ismeretátadás kiemelkedő jelentőséggel bír.
Egy év alatt 1400 milliárd dollárral 8900 milliárdra nőtt a dollármilliárdosok vagyona a világon, ami az eddig mért legnagyobb növekedés éves szinten. Tavaly 332 dollármilliárdos született, a legtöbb Kínában, ahol a milliárdosok döntő része saját erőből jutott el idáig. A UBS és a PwC közös tanulmánya szerint a vállalkozói aktivitás a milliárdosok körében tovább fog nőni a következő évtizedekben, ez pedig elhozza majd az új Rockefellerek és Rothschildok korát.
Idén is gazdagodik a világ, ami a jó részvénypiaci teljesítmény mellett sokkal inkább a nem pénzügyi vagyon növekedésének tudható be. A Credit Suisse Global Wealth Reportja szerint idén is az USA tette hozzá a legnagyobb részt a vagyonnövekményhez 6 ezermilliárd dollárral, de Kína és Európa sem panaszkodhat az egy főre jutó több mint 63 ezer dolláros vagyonnal. És mindez semmi: a tanulmány becslése szerint a következő öt évben a globális vagyon 26%-kal nőhet, elérve ezzel a 399 ezermilliárd dollárt. A növekmény egy jelentős részét pedig a feltörekvő piacok adják majd, élen a középosztálybeliekkel.
A kelet-európai EU-s országok tőzsdeindexei közül egyedül a magyar, a lengyel, az észt, a lett és a litván tőzsde tudott emelkedést felmutatni a 2007-es értékekhez képest. Az Allianz legfrissebb Global Wealth Reportja szerint a régióban Magyarország rendelkezik a negyedik legnagyobb fejenkénti nettó pénzügyi vagyonnal, minket az észtek, a csehek és a szlovének előznek meg. A tanulmányból kitér arra is, hogy a növekvő politikai feszültségek ellenére tavaly a háztartások pénzügyi vagyona 7,7%-kal nőtt éves összevetésben, mellyel így a globális bruttó pénzügyi eszközök értéke meghaladta a 168 ezermilliárd eurót.
Korábban bombázástól kellett tartani.
Mi történik Trump vámjainak bejelentését követően?
Hosszú ideje nem látott összeomlás történik a tőkepiacokon.
Az egyetemi tanár, ex-jegybankár a Checklistben értékelte Trump legújabb vámjait.
Hogy tudunk-e még versenyezni a lengyel vagy a nyugat-európai agrártermékekkel, az is kiderül az Alapvetés podcast új műsorából.
