Miskolc mégsem pályázik az Európa Kulturális Fővárosa címre
Miskolc letett arról, hogy pályázzon az Európa Kulturális Fővárosa címre - közölte a város polgármesteri hivatalának szóvivője az MTI-vel csütörtökön.
Miskolc letett arról, hogy pályázzon az Európa Kulturális Fővárosa címre - közölte a város polgármesteri hivatalának szóvivője az MTI-vel csütörtökön.
A vállalkozások, nonprofit szervezetek és költségvetési szervek bő egy hónap múlva 4 milliárd forint értékben munkahelyi bölcsődék létrehozásának támogatására pályázhatnak - jelentette be Rákossy Balázs európai uniós források felhasználásért felelős államtitkár. Az igényelhető támogatás 8-100 millió Ft, amelyet fordíthatnak a munkahelyi bölcsőde helyszínének kialakítására, az ellátáshoz, gondozáshoz szükséges eszközök beszerzésére, a személyi feltételek megteremtésére.
Egy 17 milliárd forintos keretösszegű pályázat nyílt meg új digitális gyártástechnológiai, agrárinnovációs- és biotechnológiai fejlesztési programok megvalósítására - jelentette be a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. A pályázaton a közép-magyarországi vállalkozások konzorciumvezetői szerepvállalása fontos feltétel, amelyeknek így kutatóhelyekkel és felsőoktatási intézményekkel kell összefogniuk. Egy másik, a magyar tudomány eredményeinek nemzetközi láthatóságát erősítő pályázat is megjelent 1 milliárd forintos keretösszeggel.
Elindult az "Exportképes innovatív termékfejlesztés támogatása" című, 5 milliárd forintos keretösszegű uniós pályázat társadalmi egyeztetése, amelynek tapasztalatai alapján várhatóan jövő február 21-től indul majd el a támogatási kérelmek beadhatósága - derült ki a kormány hivatalos pályázati oldalán megjelent anyagból. Az ipari és kísérleti kutatásokra cégenként 200 és 450 millió forint közötti vissza nem térítendő támogatás kérhető a közép magyarországi régión kívüli fejlesztésekre és a pályázat fő célja az, hogy nőjön a vállalati K+F+I aktivitás.
A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) társadalmi egyeztetésre bocsátotta a lakóépületek energiahatékonyságának és a megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitelpályázati felhívását - közölte Rákossy Balázs, az NGM európai uniós források felhasználásáért felelős államtitkára csütörtökön.
Az MNB vállalati adatbázisa szerint sok cégnek rendkívül nagy mértékű az EU-forrásoktól való függősége, ami fontos kihívás, és át kellene fordítani a figyelmüket a piaci alapú finanszírozási lehetőségek irányába - többek között ezt hangsúlyozta a Miniszterelnökség által szervezett mai EU-forrásos konferencián Nagy Márton. A Magyar Nemzeti Bank alelnöke arra is felhívta a figyelmet, hogy ha a kormány valóban a ciklus első felében hívja le az EU-forrásokat, akkor annak szerteágazó hatásai vannak a gazdaságban, többek között a devizatartalékokra is, így érdemes lenne simítani a forráslehívást. A konferencia nyitóelőadását Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője tartotta, az alábbi főbb üzenetek mentén:
Egyáltalán nem támogató az Európai Bizottság hozzáállása Magyarország irányába, noha érdemes lenne "engedniük, hogy a legkisebb fiú valamilyen módon végigvigye az ötleteit" - hangsúlyozta a Brüsszellel folytatott fejlesztéspolitikai viták kapcsán a Portfolio-nak adott interjúban Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója szerint nincs gond a vállalkozói szempontból kifejezetten előnyös magyar előleg rendszerrel, és a két éve kialakított új intézményrendszert is hagynia kellene Brüsszelnek. Bár tapasztalatuk szerint számos szakmai területen meghallgatják a kormányzati intézmények a javaslataikat, de az állami pályázatértékelői rendszert például rossz időzítésűnek tartja, ami jelentősen lassította a támogatások kifizetési tempóját is. Jövőre egyébként kifizetési dömpingre számít, ami kapacitáskorlátokat hozhat elő a gazdaságban. Továbbra is szorgalmazza, hogy a kkv-k feltőkésítése érdekében induljanak el tőkeprogramok, a rendkívül sok visszatérítendő uniós támogatás elosztásába pedig még inkább javasolja a bizonyított pénzügyi közvetítők bevonását.
Hat megyei jogú város (Kaposvár, Tatabánya, Zalaegerszeg, Dunaújváros, Szombathely, Veszprém) együttműködési megállapodást írt alá a Nemzeti Fejlesztési Minisztériummal (NFM) csütörtökön Budapesten, a dokumentum értelmében konzorciumi formában nyújtják majd be az energiahatékonyság, energiatakarékosság javítását, az energiafüggőség csökkentését célzó pályázataikat az Európai Unióhoz az Európai Helyi Energia Segítségnyújtás (ELENA) programban.
Ha az EU pénzéről van szó, akkor azt elképesztő sebességgel akarja kifizetni a kormány a következő években, ha viszont tisztán a magyar büdzsé terhére megy a támogatás, akkor már jóval óvatosabb az ütemezést illetően - ezt írtuk júniusban arról a kormányhatározatról, amely a kevés EU-pénz miatti 80 milliárd forintos Pest megyei kompenzáció kifizetési ütemezését rögzítette 2016-2021 közöttre. Ehhez képest a napokban teljesen átírta a kormány ezt az ütemezést és így lehetőséget kapott arra a nemzetgazdasági tárca, hogy immár 2018-ig teljes mértékben elossza ezt a 80 milliárdos keretet. Ezt az értelmezésünket meg is erősítette a Portfolio-nak Rákossy Balázs, a tárca uniós forrásokért felelős államtitkára.
Az előző évhez hasonlóan előreláthatólag idén ősszel is október közepén elindulhat az agrártámogatások előlegfizetése - jelentette be egy pénteki gazdakonferencián az agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkár. Feldman Zsolt jelzése szerint szeptemberben több új uniós pályázati keret is megnyílik összesen 70 milliárd forintos keretösszeggel, és egy közel 5 milliárdos kárenyhítési pályázat is elérhető lesz.
A Portfolio és az agrárszektor.hu 2016. augusztus 12-én, pénteken rendezi meg kelet-magyarországi agrárfórumát. A félnapos szakmai konferencián gazdálkodók, vállalatvezetők, a szakpolitika és a finanszírozói oldal képviselői adnak áttekintést a kelet-magyarországi agrárvállalkozások lehetőségeiről, a régió gazdasági kilátásairól és versenyképességéről, illetve a hazai agrárium legaktuálisabb kérdéseiről.
Kiírta a koncessziós pályázatot a főváros az úgynevezett hop on-hop off autóbuszos városnézésre - írja az MTI.
Legalább 500 milliárd forintnyi uniós pályázat sorsát érinti az a csütörtök délután megjelent kormányhatározat, amely a turizmusfejlesztés céljára felhasználható EU-s források összehangolásáról szól és amely indoklás nélkül visszavonta a Balatonnak tavaly télen rögzített 312,5 milliárd forintnyi forrást is. Könnyen lehet, hogy minisztériumok közötti hatalmi harcok és üzleti körök nyomása áll a háttérben azzal együtt, hogy az egész országban egységesen akarja kezelni a turizmus fejlesztésére szánt forrásokat a kormány és ebből még a példátlanul egységes balatoni fejlesztési keretet sem engedi kilógni. Mindenesetre az újabb irányváltás és a turizmusfejlesztési keretrendszer kialakítása tovább csúsztathatja az ilyen célokra szánt pályázatok meghirdetését és így a pénzek kifizetését is. A balatoniakat meglepte a kormányhatározat, a Turisztikai Ügynökség viszont közölte: a rendelet a turizmusfejlesztésre felhasználható uniós források összehangolását szolgálja, a Balaton fejlesztésére biztosított pénzt koncentráltan a turizmusfejlesztésre, a turisztikai kormánybiztosság koordinálása mellett kívánja elkölteni a kabinet.
Az eddig tervezett 900 helyett közel 920 milliárd forintnyi humánerőforrás fejlesztési uniós pályázatot hirdet meg az Emberi Erőforrás Minisztériuma a most módosított menetrend alapján és ezzel is igyekszik közelíteni az éves kifizetési céljához - derül ki a Portfolio vizsgálatából. A megemelt pályázati meghirdetés azért is szükséges, mert eddig az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program áll a legrosszabbul a nagy pályázati keretek meghirdetésében, igaz a kifizetések terén nem olyan rossz a helyzet.
A korábban meghirdetett gazdaságfejlesztési pályázatok közül 25 felhívásra érvényes most az a friss jogszabályváltozás, amely 50, 75, illetve 100%-ra emelte a szállítói előleg igényelhető mértékét - derül ki a hivatalos pályázati oldalon megjelent pénteki közleményből.
Hárommillió és hatmillió forint közötti vissza nem térítendő támogatásra pályázhatnak a nemzetpolitikai információs rendszerben határon túli fiatal magyar vállalkozók - mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára pénteken az M1 aktuális csatorna műsorában.
Az uniós K+F-pályázatok nyertesei nem 50%-os, hanem 75%-os szállítói előleget vehetnek igénybe - vettük észre a fontos változást egy hétfőn megjelent kormányrendeletben, amelyet eddig még nem kommunikált a kormány. Az is lényeges, hogy csak azok az állami cégek, illetve költségvetési szervek indulhatnak a gazdaságfejlesztési pályázatokon, amelyeknek ezt előzetesen meg is engedi a kormány. Az új jogszabály pontosítja azt is, hogy mikor és hogyan kezdeményezik a hatóságok a nyertes intézmény adószámának törlését, ha megpróbál visszaélni a támogatással.
Az első negyedéves meglepően gyenge GDP-adat láttán is "célunk elkerülni az autógyártás és az uniós források kizárólagos hatását, vagy éppen kitettségét" - többek között ezt hangsúlyozta a Magyar Hírlapnak adott interjúban Varga Mihály. A nemzetgazdasági miniszter azonban ennél is tovább ment, hiszen azt is kijelentette, hogy határozott véleménye szerint hátrányos hatása is van az országba áramló EU-forrásoknak részben az elhalasztott beruházások, részben az ingyenpénzek projektmegtérülést torzító hatása miatt. Az S&P térségi elemzője egyébként tegnap részben az EU-forrásoktól való túlzott függőséggel indokolta, hogy egyelőre miért nem fogják felminősíteni Magyarországot, így Varga friss jelzései már ennek elismerését is jelzik:
Az év végéig kitartó hajrával elérhető, hogy drasztikusan emelkedjenek a gazdaságba kerülő uniós támogatások, és így a második félévi GDP-gyorsulással elérhető a 2 százalék körüli éves átlagos teljesítmény - vetítette előre a Portfolionak adott interjúban Krisán László. A KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója azonban három területen is lát kockázatokat arra, hogy a kifizetések fel tudjanak gyorsulni, így a hivatalok bürokratikus ügyintézésében, az új állami pályázatértékelői rendszerben, illetve a közbeszerzési szabályokban is, noha az utóbbi kettő célrendszerét egyébként kifejezetten támogatja. Krisán erőteljes állami-szabályozói fellépést sürget azokkal szemben, akik az egyébként vonzóra sikeredett uniós pályázatokon megpróbálnak csalni, felveti a magyarországi nagyvállalatoknak, illetve a szolgáltató szektornak szóló támogatási konstrukciók megfontolását, illetve kifejezetten szorgalmazza a kkv-k tőkehelyzetének javítását, ami így a banki hitelképességüket is erősítheti.
Holnap érkeznek Magyarországra az Európai Bizottság szakértői egy konzultációra, hogy egyeztessék a 420 milliárd forintos tömbösített szennyvízberuházási gigatender kereteit és az 50 százalékos pályázati előleg témáját - írja a Világgazdaság. A lapnak küldött válasz szerint a magyar fél egyelőre nem hajlik a brüsszeli kérésekre, illetve nem osztja az aggodalmakat. Május közepén vezetői szinten is sorra kerülnek egyeztetések, amelyek kimenetelén az múlhat, hogy sikerül-e teljesíteni a magasra belőtt idei uniós kifizetési célt.
A Bankmonitor új kalkulátorának segítségével most mindenki könnyedén megnézheti, hogy reálisan mennyi nyugdíjra...
A vállalatok sikeressége nagymértékben a vezetőik kompetenciáin alapul, ezért nagyon fontos a vezetők folyamatos... 
Az elmúlt bő másfél évben, mióta a ChatGPT széles körben elérhetővé vált, a nagy nyelvi modelleken (Large Language...
Egy múlt heti hír nem annyira bolygatta fel az ország közvéleményét, mint kellett volna. Az ukránok megtiltották...
Értelmetlen befektetés az, ami a dráguláson kívül semmire sem képes? Vagy önmagában a drágulás tényétől máris... 
Azt sem tudjuk pontosan, hány ember él a Földön, pláne nehéz megbecsülni, hányan fognak száz év múlva. Az ENSZ...
Sok kérdést kapunk olvasóinktól és ügyfeleinktől a HOLD vagyonkezelésére, a számlákra és szolgáltatásainkhoz...
És mi az a Trump-trade?
Hirsch Gábor IT biztonsági szakértőt kérdeztük a Checklistben.
Turbulens heteken vagyunk túl, de van még öt és fél hónap.
