Franciaország és Belgium határozottan fellépett az egykori orosz olajipari nagyvállalat, a Yukosz-ügyében, miután orosz állami hivatalok vagyona került zár alá. A hágai bíróság tavaly több mint 50 milliárd dolláros kártérítést ítélt meg a Yukosz korábbi részvényeseinek, ezt azonban Moszkva máig nem fizette ki - írja a Financial Times.
Moszkva kész a konstruktív együttműködésre Washingtonnal, de csak abban az esetben, ha az egyenlőségen alapul és mentes a nyomásgyakorlástól - hangsúlyozták kedden az orosz külügyminisztériumban azzal kapcsolatosan, hogy John Kerry amerikai külügyminiszter megbeszéléseket folytatott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel és Szergej Lavrov külügyminiszterrel.
Egyre inkább veszett fejsze a görög-ügy? Wolfgang Schaeuble német pénzügyminiszter tegnapi szavaiból igencsak ez tűnik ki: szerinte a görögök minden bizalmat leromboltak, és már ő sem tudja, mit lehetne kezdeni velük. Nem okozott sok örömöt a felülvizsgált tavalyi költségvetési egyenleg sem: ebből kiderült, hogy a görögök gyakorlatilag már most megsértették a mentőcsomag feltételeit. A reménysugarat a héten a csütörtök-pénteki brüsszeli EU-csúcs hozhatja, ahol a görög miniszterelnök külön találkozóra hívta össze a legbefolyásosabb uniós vezetőket. Ezután jövő héten Berlinben, áprilisban pedig nem máshol, mint Moszkvában várják a görög kormányfőt.
Oroszországot ki lehet ugyan zárni a SWIFT nemzetközi bankközi pénzforgalmi rendszerből, de ez kétélű fegyver, amely mindannyiunkat veszélyeztetne - mondta Grzegorz Schetyna lengyel külügyminiszter azon a közös sajtóértekezleten, melyet Philip Hammonddal, a brit külügyi tárca vezetőjével pénteken Varsóban tartottak.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a tűzszünetet figyelmen kívül hagyva folytatni fogja az ukrajnai katonai előrenyomulást, mivel át akarja rajzolni Európa térképét, és ebben a csatában Ukrajna az európai országokat, köztük Magyarországot is védi - mondta a The Sunday Timesnak az ukrán kormányfő.
Mintegy 3 milliárd euró értékben, a magyar kormány számításai szerint legalább 4-5 évig kaphat Magyarország gázt Oroszországtól a kedden kötött egyezség értelmében - számolt be több hírportál az Orbán Viktor miniszterelnök által egy szerdai háttérbeszélgetésen elmondottakról.
A tegnapi nap legnagyobb eseménye kétségkívül Vlagyimir Putyin látogatása volt, az elnöki találkozón több fontos dolog is elhangzott, többek között magyar tőzsdén forgó vállalatokat említett meg név szerint az orosz elnök, melyeknek oroszországi működését támogatnák. Az alábbiakban azt vizsgáltuk meg, hogy mekkora az orosz tevékenység súlya az említett MOL-nál és Richternél, illetve azt, hogy vajon Putyin bejelentését hogyan is lehet kezelni. A részvényárak alapján a befektetők különösen a Richternél örülnek Putyin szavainak, ami persze nem meglepő az orosz bevételek 30 százalékos súlya miatt.
Öt dokumentumból álló, átfogó egyezménycsomagot írtak alá a magyar és az orosz kormány képviselői kedden Budapesten. Politikai szándéknyilatkozat született a jelenlegi gázszállítási szerződés rugalmas átalakításáról.
Fontosabb részletek
Oroszország Magyarország rendelkezésére bocsátja az 1996-ban aláírt szerződéshez képest még ki nem használt mennyiséget.
A gázért akkor fizetünk csak, amikor azt felhasználjuk.
A paksi bővítést is teljes mellszélességgel támogatja Putyin, ezt számunkra nagyon jó üzletnek nevezte.
A Déli Áramlat meghiúsulása után pedig együttműködik a két fél a megoldás keresésében.
A miniszterelnök arról tájékoztatta a parlamenti frakcióvezetőket, hogy az orosz elnök keddi budapesti látogatásán Magyarország nem kíván hosszú távú gázszerződést kötni Oroszországgal - közölte az MSZP elnök-frakcióvezetője hétfőn Budapesten sajtótájékoztatón.
Magyarország energiabiztonságának szempontjából döntő jelentősége lehet Vlagyimir Putyin elnök február 17-i budapesti látogatásának - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az MTI-nek.
Az orosz kormány 18 milliárd euró értékű tervet dolgozott ki a gazdaság megtámogatására, hogy segítsen átvészelni a recessziót a vállalkozásoknak és a lakosság legelesettebb rétegeinek.
Nem indult jól az idei év a részvénypiacokon, különösen igaz ez a budapesti tőzsdére, mely világviszonylatban is kiemelkedően gyengének tűnik a január eleje óta mutatott teljesítményt alapul véve. A BUX index eddig 4 százalékot esett, köszönhetően az OTP és a Richter hasonló mértékű leértékelődésének (a két részvény a BUX indexben összességében 50 százalék feletti súllyan bír). Az említett papírokat főként az orosz helyzet miatt üthetik, a rubelválság mindkét vállalatnak komoly fejfájást okoz. Az orosz sztori ráadásul tartósan elhúzódó problémákat is generálhat, ami miatt a magyar részvénypiac kilátásai sem éppen kedvezőek, főleg, ha hozzávesszük, hogy az olajár zuhanása a MOL-nak is odacsaphat. A hazai részvények a jelenlegi szinteken nem is tűnnek vonzónak értékeltségi oldalról, ez szintén nem jelent sok jót a jövőre nézve.
Az olaj mellett az elmúlt év legfontosabb eseménye a rubel drámai összeomlása volt, ami miatt nem csak Putyin, de a hazai tőzsdei befektetők feje is fájhat, hiszen az OTP és a Richter is jelentős közvetlen kitettséggel rendelkezik Oroszországban. A helyzet fontosságát mi sem mutatja jobban, mint a Richter köztudottan konzervatív menedzsmentjének második profit warningja. Az alábbiakban azt foglaltuk össze, hogy az említett cégeket pontosan hogyan érinti a rubel mélyrepülése.
Az ukrán elnök hétfőn aláírta az országa "tömbön kívüli" státusának feladásáról elfogadott törvényt, amely ezzel hatályba is lépett, ugyanakkor Porosenko értésre adta: népszavazást fog tartatni arról, hogy Ukrajna kérje-e felvételét a NATO-ba. Ezt megelőzően pedig azt is bejelentette: január 15-én Asztanában ül egy asztalhoz a francia és az orosz államfővel, valamint a német kancellárral.
Elutasították fellebbezési kérelmét Szergej Pugacsevnek, akit egykor Putyin bankáraként tartottak számon. Azt akarta elérni, hogy 70 millió dolláros vagyonát újra saját kézbe vehesse, de a bírói ítélet most sem neki kedvezett - számolt be a Financial Times.
Bulgária záros határidőn belül megadja a Déli Áramlat gázvezeték Fekete-tenger alatti szakaszának építéséhez szükséges engedélyeket - áll a bolgár energiaügyi minisztérium pénteken ismertetett közleményében.
Barack Obama amerikai elnök alá fogja írni az amerikai kongresszus által a múlt héten elfogadott, Oroszországgal szembeni újabb gazdasági szankciók bevezetését lehetővé tevő törvényt, de egyelőre nem fog élni a jogszabály által rá ruházott felhatalmazással, és nem foganatosít további büntetőintézkedéseket Moszkvával szemben - közölte a Fehér Ház szóvivője csütörtökön.