Kemény hangvételű kiáltványt adtak ki a pedagógusok
A Pedagógusok Szakszervezete a hazai és a nemzetközi közvéleményhez fordul a kormány elhibázott oktatáspolitikája miatt - ezzel a címmel közöltek ma kiáltványt.
A Pedagógusok Szakszervezete a hazai és a nemzetközi közvéleményhez fordul a kormány elhibázott oktatáspolitikája miatt - ezzel a címmel közöltek ma kiáltványt.
Ma megkezdődik a régi rutin: arcukon a lelkesedés különböző fokát jelző grimaszokkal több, mint egymillió kiskorú árasztja el azokat a nagy házakat, ahol a pedagógusok tanítanak. Ott több, mint százezer pedagógus várja őket, akik már túlvannak a majdnem kéthetes beszoktatáson, ezért ők is a lelkesedés különböző fokának megfelelő érzelmi állapotban kezdik a tanévet. Lássuk, mivel örvendezteti meg őket a kormányzat a következő tanév első felében!
Szeptembernem megszűnik az iskolai oktatás két somogyi településen: Kisbárapátin és Kálmáncsán – írja a Sonline.
Bő egy héten belül becsengetnek az iskolákban, a nyár utolsó fesztiválozásai és balatoni kiruccanásai után lassan át kell állítani az agyakat a témazárók és a zárthelyik áradatára, ez pedig nyilvánvalóan lefelé görbíti a mosolyokat a fiatalok arcain. Mindez viszont egyáltalán nem a legnagyobb probléma a szeptemberi iskolakezdéssel kapcsolatban, egy egyre nehezebb és nyilvánvalóbb alapkérdéssel szembesülnek ugyanis a társadalmak a világ számos pontján: mégis ki fog az iskolapad másik oldalán állni, ki fogja tanítani a fiatalokat? A tanárhiány egy Európa és USA-szerte fejtörést okozó jelenség, amire egyelőre nem találják a megoldást a döntéshozók. De akkor mi lesz a diákokkal ebben a nem igazán fenntartható rendszerben, mondjuk három év múlva? Akadnak a helyzetre logikus kisegítő megoldások, a körülmények ismeretében pedig a szemfüles befektetők akár „hasznot is húzhatnak” a pedagógushiányból.
Már csak két hét van hátra tanévkezdésig, de még mindig rengeteg pedagógust keresnek az oktatási-nevelési intézmények - írja a Népszava.
Idén ősszel minden eddiginél kevesebb leendő óvodapedagógus ül iskolapadba, ez aggodalomra adhat okot, mivel a szakmai szervezetek szerint égető hiány van óvodai szakemberekből - írja az RTL, amely alapján már a valóság is rémisztő, közmunkások vigyáznak a gyerekekre, akikkel így érdemben nem is lehet foglalkozni, csak megőrzés van.
Már olyan kevesen jelentkeznek pedagógusképzésre, hogy néhány év múlva nem igazán lesz, aki bemenjen a termekbe. De ezen valójában senki sem lepődhet meg. Az oktatás az elmúlt 10 év egyik legnagyobb vesztese, a tanárok bérszínvonala extrém mértékben süllyedt, a tankönyvpiac szétzilálódott, a diákok teljesítménye zuhan; vagyis az oktatás színvonala nagymértékben süllyedt. Úgy néz ki, nekünk kényelmes a közepes jövedelem csapdája.
A felvi.hu adatai alapján idén 73 805 jelentkezőt vettek fel egyetemre, mintegy kétezerrel kevesebbet, mint egy évvel korábban – írja a Népszava. Különösen nehéz helyzetben van a pedagógusképzés, amelyre 12 ezer jelentkezőből csak 6449-et vettek fel, míg négy-öt éve még 10-11 ezer körül mozgott a bejutók száma.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének pénteki adása. A mai műsor első részében a csütörtök este kihirdetett idei felsőoktatási ponthatárokról volt szó. A témával kapcsolatban Hankó Balázs, a Kulturális és Innovációs Minisztérium felsőoktatásért felelős helyettes államtitkára volt a Checklist vendége, akitől megkérdeztük, hogy idén mely szakokra jelentkeztek a legtöbben, és azt is, hogy mik a magyar felsőoktatás legnagyobb kihívásai. Az adás második részében maradtunk az oktatásnál, mivel a pedagógus-béremelés és a roma szegregáció megszüntetése a kormány és az Európai Bizottság közötti, a Helyreállítási Alap forrásairól folyó tárgyalások kontextusában is felmerült. A témával, és a magyar közoktatás általános helyzetével kapcsolatban Radó Péter oktatáskutató volt a vendégünk.
Hamarosan jön a Portfolio Checklist, lapunk napi podcastjének pénteki adása. A mai műsorban egyebek mellett a csütörtök este kihirdetett idei felsőoktatási ponthatárokról lesz szó. Adásunk második részében maradunk az oktatásnál, mivel a pedagógusbéremelés és a roma szegregáció megszüntetése a Magyarország és az Európai Bizottság közötti, a Helyreállítási Alap forrásairól folyó tárgyalások kontextusában is felmerült.
Még két hónap sem telt el az ötödik Orbán-kormány tagjainak eskütétele óta, de már látszik, hogy mik lesznek a következő tanév nagy oktatáspolitikai kérdései. Örvendetesen gyarapodni fog ugyan az iskolarendőrök és iskolai biztonsági kamerák száma, de komoly indulatokat az iskolahálózat racionalizálása és a pedagógus bérek emelése gerjeszt majd.
Jelenleg már mintegy 16 ezer pedagógus hiányzik a köznevelésből, köztük mintegy tízezer tanár, és 12 év múlva a pedagógusok 50%-a fog nyugdíjba menni, így ez nagy bajokat vetít előre. Eközben nálunk a legmagasabb a tanítással lekötött munkaidő, így nem véletlen, hogy minden ötödik intézményben van olyan tanár, aki felsőfokú végzettség nélkül, egy érettségi birtokában tart órát – többek között ezekre hívták fel a figyelmet az oktatásban-köznevelésben dolgozók a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) tanévzáró eseményén, amelyről az Index tudósított.
Mindent feljegyzett, de ígéretet nem tett semmire Pintér Sándor, a köznevelésért is felelős belügyminiszter, aki tegnap Horváth Péterrel, a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) elnökével egyeztetett oktatási kérdésekről. A két fél kulcskérdésekről, így a pedagógusok bérének rendezéséről sem konzultáltak - tudta meg a Népszava a tanári szakmai szervezet vezetőjétől.
Évek óta egyre nagyobb a tanárhiány Magyarországon, most viszont már olyannyira súlyos a probléma, hogy Balatonfüreden képzést szüntetnek meg a Telex szerint; nem kifutó jelleggel, hanem azonnal. A Portfolio a héten írta meg, hogy az Európai Bizottság szerint a nagy munkaterhelés és az alacsony bérek miatt egyre kritikusabb a helyzet az oktatásban.
Egyre súlyosabb a tanárhiány az Európai Bizottság friss jelentése szerint Magyarországon, amely azzal függhet össze, hogy kifejezetten nagy a tanárok terhelése, illetve nagyon alacsony a fizetésük.
Négy év alatt a korábbi szint két-háromszorosára emelkedett az iskolákban az egyes tantárgyakat képesítés nélkül tanítók aránya – derült ki az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Közgazdaságtudományi Intézetének nemrégiben publikált, „A közoktatás indikátorrendszere 2021” című kiadványából, amelyet a Népszava idézett. A nem megfelelő képesítés a szaktárgyak esetében azt jelenti, hogy ezek a tanárok úgy tanítanak egy szaktárgyat – például matematikát, fizikát, kémiát –, hogy bár pedagógiai képesítéssel rendelkeznek, de nem abból a tantárgyból, amit azért kell tanítaniuk, mert nincs elég, vagy egyáltalán nincsenek szakos kollégáik.
Az alacsony pedagógusfizetéseket hallva elsősorban az általános és középiskolai tanárok jutnak az eszünkbe, miközben az óvónőkről viszonylag ritkábban hallunk. Pedig az ő helyzetük ha lehet még nehezebb, és nehéz munkájuk ellenére az anyagi megbecsülés őket még inkább elkerüli. A jelenség Magyarországon mindenképpen igaz, de világjelenség is egyben. Az alacsony bérek, az alulfinanszírozottság, és a pályaelhagyások miatt az oktatási rendszer ezen szegmense világszerte egyre nagyobb nyomás alatt van, és csak kevés kivétel akad. Ez pedig olyan problémákat okozhat, amiknek a hatásait évtizedek múlva fogjuk érezni.
Alig maradnak a fiatalok a tanári pályán, a döntő többségük néhány éven belül pályaelhagyó lesz az alacsony bérek miatt - reagált a Pedagógusok Szakszervezete az Állami Számvevőszék felmérésére, miszerint a pedagógusok többségének van megtakarítása. A fiatal tanárok alapbére 2019-re a szakmunkás minimálbérre süllyedt, ma már az évtizedes tapasztalattal rendelkezők is csak ennyit kapnak.
A közvéleményben még ma is élő pedagóguskép szerint a tanárok délelőttönként leadnak néhány órát, egyébként délutánonként már szabadok, és övék az egész nyár. Persze a fizetésük alacsony, de ezért nem heti 40 órát dolgoznak, mint mindenki más, hanem alig több, mint a felét. Akkor pontosan miért is akarnak sztrájkolni? A T-Tudok friss pedagógushiányról szóló kutatása alapján módunkban áll kicsit elmélyülni ebben a dologban.
Ezekben a napokban érkeznek a pedagógusbérek is. Egyre többeknek olyan alacsony az alapilletménye, mint a garantált bérminimum (szakmunkás minimálbér).
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
