1205 pedagógus, a teljes állomány mintegy 1 százaléka hagyta el a tanári pályát, a többiek az új jogállást választották - mondta Rétvári Bence, a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára a Magyar Nemzetnek.
Az Oktatási Hivatal a jövőben nem fogja bekérni az iskoláktól a betöltetlen álláshelyek számát. Így nem csak a nyilvánosság, a szakszervezet sem tudja majd nyomon követni, mekkora a pedagógushiány - írja az RTL.hu. Az Oktatási Hivatal szerint viszont ők nem illetékesek a kérdésben, a döntés „jogszabályalkotói hatáskörbe” tartozik.
Az Országgyűlés nyáron a jelentős ellenkezés dacára elfogadott egy, a pedagógusok státuszát újraszabályozó törvényt, az ún. „státusztörvényt”. A törvény a pedagógusokat a közalkalmazottiból egy újonnan létrehozott, a rendőrökére emlékeztető köznevelési foglalkoztatási jogviszonyba tereli át. Az új szabályok talán megkönnyítik a tankerületi tisztviselők oktatásszervezési munkáját, viszont tovább szűkítik a tantestület autonómiáját, tovább növelik a pedagógusok terheit és lényegesen megnyirbálják a munkájukkal kapcsolatos szabadságukat: aki a törvény hatálya alá esik, az többlettanításra kötelezhető, átvezényelhető lesz. Bár az elfogadása kész tény, hatályba csak most lép majd: az új státusz elutasításáról most szeptemberben dönthetnek a tanárok, és az 2024 január elsejével lép életbe.
Más településre vándorolni kénytelen diákok, összevont csoportok, szükségkonténerből tantermek, szaktanárokként oktató nem szakos tanárok, fizetésemelési ígéretek. Ilyen körülmények között indul idehaza a tanév, már az új oktatási jogállásról szóló, úgynevezett státusztörvénnyel.
Már most is nagy a pedagógushiány és a szakszervezet újabb nagy felmondási hullámra számít – írja az rtl.hu.
A 2023/2024-es tanév közeledtével aggasztóan magas tanárhiány tapasztalható Magyarországon, különösen a fővárosban és Pest megyében a Pénzcentrum elemzése alapján. Az iskolakezdés előtt néhány nappal a hivatalos adatok szerint mintegy ezer pedagógus hiányzik a rendszerből.
A tanárhiány kezelése érdekében az eddiginél jóval rugalmasabbak lesznek a tankerületek, mert ahol nagy a szükség, és meg kell „fogni” az ígéretes jelölteket, ott sávos keretek között magasabb béreket is lehet ajánlani a tanároknak – jelentette be a köznevelési államtitkár a Népszavának adott interjúban.
A Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke szerint kétezer pedagógus nyújtotta be a felmondását, egyes felmérések szerint összesen ötezer munkavállaló hagyhatja ott a tanári pályát. Sem a Belügyminisztérium, sem az állami iskolafenntartó nem rendelkezik adatokkal a pályaelhagyó pedagógusok számáról – számolt be róla a Népszava.
Semmiképpen sem indokolatlanul került a figyelem középpontjába az elmúlt időben a tanárhiány, és az a kérdés, hogy „ki fog holnap tanítani”. A legutolsó években, 2016 után rendkívül módon megnőtt a tanárhiány, és a területi mintázatai is megváltoztak a korábbi mintázatokhoz képest. Egy nemrég közölt tanulmányban azt mutattam be, leíró elemzés segítségével, hogy míg korábban a települési rangsorban felfelé haladva egyre kisebb volt a pedagógushiány, 2019-re, 2020-ra minden hiánymutató azt jelezte, hogy Budapesten romlott legjobban a helyzet.
Megtárgyalta mai ülésén a Köznevelési Kerekasztal a köznevelést és a pedagógusokat érintő jogszabálytervezeteket – derült ki a Belügyminisztérium MTI OS-ben megjelent közleményéből. Az egyeztetésen a pedagógusok béremelésének ütemezése és formája, valamint a köznevelésben dolgozók új foglalkoztatási formája volt a téma.
A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) szerint a kormány meghátrált, a szakszervezet csatlakozik a PDSZ által meghirdetett sztrájkhoz - írja a PSZ közleménye. Az alábbiakban a PSZ közleményét tesszük közzé.
A tavalyi zuhanás után idén is jelentős mértékben visszaesik a legtöbb pedagógus életszínvonala a januári béremelés után. A bérpótlék emelésével a várható inflációt figyelembevéve 6-8%-kal eshet vissza a pedagógusok reálkeresete a tavalyi 5% körüli csökkenés után. Ennél csak azok vannak jobb helyzetben, akiknek az alapbére a garantált bérminimum alá esne, nekik ugyanis nagyobb kompenzációt kell kapniuk a törvény szerint, de csak azért, mert a diplomások nem kereshetnek kevesebbet a szakmunkásoknál. Miután a tanárok alapbérét a 2014-es minimálbér szintjén befagyasztották, így egy kezdő pedagógusnak (gyakornok) épp annyi az alapbére, mint egy 10-20 éve a pályán lévő tanárnak, ami nem más, mint a szakmunkás minimálbér; így nem meglepő, hogy gyakorlatilag nincs mit veszteniük a tiltakozó tanároknak, mert bárhol több pénzt kaphatnak. A bérlemaradás drámai mértékben növeli a pályaelhagyás esélyét az egyébként is elöregedő pedagógustársadalom körében. Fordulatot az EU-források megérkezése hozhat a pedagógusbérekben, ezzel kapcsolatban azonban továbbra is sok a bizonytalanság.
Régóta tudjuk: ha valamihez számokat rendelünk hozzá, akkor képesek vagyunk az objektivitás látszatát kelteni. Mint a közoktatás kormányzásának minden más eleme, a Belügyminisztériumból kiszivárgott pedagógus teljesítményértékelésről és differenciált bérezésről szóló javaslat is a kormányzás látszatának fenntartását szolgálja, szakmailag megfontolható értelme nincs.
Nyílt levelet írtak a pedagógus szakszervezetek Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben béremelést követelnek, illetve kormánybiztos kinevezését, akivel tárgyalhatnak az oktatás problémáiról. A levelet változatlan formában közöljük.
Magasabb bérért és sztrájkjogért demonstráltak ma több iskolában, amelyek pedagógusai jelezték, hogy nem veszik fel a munkát.
A Diákok a tanárokért csoport "Évnyitó - Az oktatás nemzeti ügy" címmel tüntetést szervezett, a Szent István Bazilikánál már gyülekeznek az emberek. A tüntetésre főképp diákok érkeztek délután 4 óra előtt, később folyamatosan telt meg a tér, majd elkezdődött a vonulás a Zrínyi utcában.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
2025 a „a haza védelmezőjének éve” lesz.
A közútkezelő az ünnepek alatt várhatóan megnövekedő forgalomra is figyelmeztet.
A megválasztott elnök megfenyegette Panamát.
Miután egy tizenéves halálra késelte egy társát.
A Moszkvának szóló segítségkérések egyelőre süket fülekre találtak.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
