A szakemberhiány vethet gátat az éves szinten 200 milliárd forint forgalmú hazai filmkészítés további bővülésének is: a hazai stúdiók és műtermek jelenleg teljes kihasználtsággal működnek, kapacitásaik jó időre le vannak kötve, a gyártás 90 százaléka pedig exportra megy. Csakhogy már alig találni világosítókat, produkciós asszisztenseket, segédoperatőröket, kameramozgatókat és díszletépítész szakembereket is.
A bolygó ledarálását nem ússzuk meg büntetlenül – mondta Kemenesi Gábor biológus, víruskutató a Portfolio-nak adott interjújában, aki a Vírusvadászat című könyv társszerzőjeként azt fejtegeti, hogy előre lehetett látni a pandémiát, és arról is beszél, hogy újabb vírusválságok várhatnak ránk. Ugyanis számos vírusnak megvan a képessége arra, hogy emberre ugorjon át. Túl sokan lettünk, túl nagyok lettünk, és nem figyelünk az állatok természetes élőhelyére. Ami az új koronavírus 4. hullámát illeti, szerinte legalább 80%-os átoltottság kell ahhoz, hogy egy társadalom jó helyzetben legyen, vagyis Magyarországnak tovább kell növelnie a 60%-os arányt. Úgy véli, hogy a vírus gyors terjedése miatt az akut szakasz után nem mondhatunk búcsút az új koronavírusnak, utána jön ugyanis a poszt-Covid, ami sok olyan ember életét nehezíti meg, aki oltás nélkül esik át a fertőzésen.
Jelentős változások zajlanak a BÁV Zálog háza táján. Augusztus 1-je óta a Budapest Bankkal kötött stratégiai együttműködés keretében 10 zálogfiókban az ügyfelek már személyi kölcsönt, babaváró hitelt, valamint hitelkártyát is igényelhetnek, és a cél, hogy a jövő év folyamán a szolgáltatások körét jelzálog alapú hitelekkel bővítsék – mondta a Portfolio-nak Dandé Imre, a BÁV zálogüzletágának igazgatója. Elmondta azt is, hogy az ügyfelek egyre tudatosabbak, sokan voltak, akik épp ezért nem is éltek a moratórium lehetőségével, magas azoknak a száma is, akik nem használják ki a maximálisan adható hitelösszeget.
Az Európai Központi Bank friss jelentése szerint örökre megváltoztathatta a koronavírus az európai háztartások fogyasztási szokásait – számol be a hírről a Bloomberg.
Október 1-től ismét elérhető a szabad felhasználású, kamatmentes Diákhitel Plusz. Az újbóli bevezetés utáni hétvégén több, mint 1000 hallgató igényelte a félmillió forintos hitelt. A legnépszerűbb diákhitelt 2020 májusa óta már több mint 40 ezren igényelték – áll a Diákhitel közleményében.
2020 márciusa óta felismertük, hogy a COVID-19 ugyan kiszámíthatatlan, azonban megtervezhetjük a munkahelyeket oly módon, hogy korlátozni tudjuk a fertőzések terjedését. Mi a lényeges az irodák átalakításában, valamint az egészség és biztonság, a kényelem és fenntarthatóság, illetve az irodai felhasználók magánélethez való joga közötti megfelelő egyensúly megteremtésében?
Emelkedik a halálos munkahelyi balesetek száma - írja a Világgazdaság az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) adataira hivatkozva, amely szerint az idei év első hét hónapjában harminc halálos kimenetelű munkahelyi baleset történt, 3,4 százalékkal több, mint az előző év azonos időszakában.
A szeptemberi iskolakezdéssel egy időben több nagyvállalatnál elindult a szabályozott hibrid működés. 2020. március közepétől mostanáig 18 hónap telt el, és ezalatt sok minden változott. Az járvány első szakaszában, a hirtelen átállás meglepően jól ment, mert nem volt más választásunk. Tavaly nyáron és ősszel megengedő módban dolgozhattunk, azaz, aki akart, bement, aki teljes időben otthonról akart dolgozni, az akár másfél éve be sem tette a lábát az irodába. Most jön, vagy már itt is van egy új működési mód: a munkáltató által szabályozva egyensúlyt kell találni az irodában és home office-ban töltött napok között.
A világon 222 516 512 ember fertőződött meg eddig a koronavírus-járványban, a halálos áldozatok száma 4 596 053 a baltimore-i Johns Hopkins Egyetem közép-európai idő szerint csütörtök reggeli adatai szerint.
Bár a hazai bankszektor közel 10 milliárd forintos működési veszteséget szenvedett el a koronavírus járvány következtében 2020-ban, a szektor gyors és hatékony reagálása, valamint a megképzett tőke elégséges volta miatt stabil maradt a működés a pandémia ellenére is. Az elszenvedett károk mértékét döntően nem az adott intézmény mérete vagy a tőkeszámítás fejlettsége, hanem a hitelintézet által választott kezelési stratégia, illetve az egyedi infrastrukturális sajátosságok határozták meg.
Nem kérdés, hogy a hibrid- és távmunka sok cégnél az új normális. Kulcskérdés, hogy hogyan lehet úgy vezetni és úgy csapatot építeni, hogy a fizikai távolságot is áthidaló együttműködési rendszer, kommunikáció és elkötelezettség késztesse hatékony munkára a résztvevőket. Milyen vezetési „mindset” és eszközök segíthetnek?
Egyre több cég és vezető ismeri el, hogy nem a jelenléten múlik az elvégzett munka minősége és mennyisége, sok munkavállaló pedig olyannyira ragaszkodik a home office lehetőségéhez, hogy akár munkahelyet is váltana. A megoldást a jól működő hibrid rendszer jelenti, ám ehhez alaposan kidolgozott keretekre van szükség, ami hosszú távon is segíti a munkavállaló és a munkáltató közötti partneri viszony erősödését.
Elkerülhető lehet a következő súlyos világjárvány, ha bevetjük az olyan technológiai innovációkat, mint a mesterséges intelligencia, a mobil alkalmazások, vagy a big data – írja cikkében a Bloomberg Businessweek. Már zajlanak olyan kutatások, amelyek a technológiát hívják segítségük az előrejelzésben és a fertőzések detektálásában, ami – ahogy a koronavírus-járvány is bizonyította – elengedhetetlen lehet a járványok megfékezéséhez. Bemutatunk 5 kezdeményezést a Businessweek gyűjtése alapján, ami segíthet.
Amerika első számú járványügyi szakértője, Anthony Fauci szerint a mostani halálesetek mintegy 99,2%-át olyan emberek adják, akik nem voltak beoltva az Egyesült Államokban – írja a The Guardian.
Minden lehetséges eszközzel meg kell akadályozni a koronavírus-járványhoz hasonló újabb pusztító pandémiák kialakulását - áll abban a globális egészségügyi deklarációban, amelyet várhatóan szombaton fogadnak el a hét vezető ipari hatalom (G7) angliai csúcstalálkozójának résztvevői.
Joe Biden amerikai elnök és Boris Johnson brit miniszterelnök új Atlanti Chartát írt alá; egy olyan egyezményt, amely nyolc területet azonosít, melyben az Egyesült Államok és Nagy-Britannia együtt terveznek működni.
Lecsengett a koronavírus harmadik hulláma Magyarországon, viszont a pandémiának még nincs vége. Az új variánsok miatt előfordulhat, hogy kellő óvintézkedés hiányában negyedik járványhullám is felüti a fejét hazánkban, a magas átoltottság ellenére is - mondta el Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának igazgatója a Portfolio Hitelezés 2021 konferenciáján. A szakember az elkerülés végett a tömeges tesztelés fenntartását, a gyerekek oltását, illetve a variánskövető vakcinák alkalmazását javasolja, amely összességében még mindig jóval kevésbé költséges, mint egy újabb lezárási kör.
Az elmúlt másfél évhez hasonló helyzet még nem volt korábban az ingatlanpiacon. Bár gazdasági válságot éltek már át a szereplők, a járvány elején nem volt egy biztos minta arra, hogy akár az irodapiacon, akár a kiskereskedelem világában mit kell pontosan tenni, mi lesz a jó megoldás. Ezeket a cégeknek a bérlőkkel együtt kellett kitalálniuk. Hogy hol, milyen mértékben sikerült jó megoldásokat találni, és mi várható a jövőben arról Dömötör Mónika, a Gránit Pólus bérbeadási vezetője és Kovács Orsolya, a Westend marketingigazgatója mondták el tapasztalataikat.
Bár már épp boldogok vagyunk, hogy lassan magunk mögött hagyhatjuk a pandémiát és visszatérhetünk a normális életünkhöz, mielőtt azonban teljesen elfelejtenénk, nagyon fontos, hogy elgondolkodjunk a járvány tanulságain. Lehetséges, hogy a pandémia az (egyik) utolsó vészharangkondítás volt, hogy az életmódunk fenntarthatatlan, és magunk alatt vágjuk a fát. A járvány és a vele járó gazdasági válság azt üzeni, hogy a civilizációnk fennmaradása komoly veszélyben van. Ugyan a koronaválság a második világháború óta a legnagyobb gazdasági válságot okozta, eddig a hivatalos adatok szerint legalább 3 millió életet követelt és nagyságrendekkel több ember testi és mentális egészségét nyomorította meg hosszú távon – mégis sok szempontból „szerencsénk” volt a SARS-CoV-2 vírussal. Egy nagyon fertőzőképes és sokszor sunyin, tünet nélküli állapotban, tehát észrevétlenül fertőző kórokozóról van szó, viszont más történelmi járványokhoz képest relatív alacsony a halálozási aránya, valamint soha nem fejlesztettek még ki egy járványra ilyen gyorsan több oltást is. Mivel évente már 4-5 új járvány jelenik meg az emberiségben, csak idő kérdése, hogy egy olyan kórokozó üsse fel a fejét, amelynek a fertőzőképessége vetekszik a SARS-CoV-2-ével, de kombinálja pl. az Ebola halálozási arányát vagy a HIV oltás fejlesztési nehézségeit.