A Bayerische Landesbank - az MKB Bank anyabankja - az Origo értesülésére reagálva közleményében leszögezte: a bank megvásárlása iránt folyamatos az érdeklődés, de az MKB még nem biztosított kizárólagosságot egyetlen potenciális vevőjelöltnek sem, valamint nem folytat előrehaladott tárgyalásokat egyetlen érdeklődővel sem. Ez alapján az OTP általi felvásárlásáról szóló spekuláció tehát nem lehet valós.
Csányi Sándor hétfőn az InfoRádió Aréna című műsorában úgy nyilatkozott, hogy az OTP két bank megvásárlására készül. Magyarországot elhagyni tervező pénzintézetekről van szó, az egyik esetében már az utolsó fázisban vannak a tárgyalások, míg a másik banknál az írásos ajánlattételig jutottak. Az origo.hu információi szerint az OTP az MKB-t venné meg, már csak a részleteken vitáznak.
Felfutást vár az OTP az ingatlanhitelezésben az év hátralévő részében - nyilatkozta Becsei András, a bank ügyvezető igazgatója, aki a Portfolio.hu hitelezési konferenciáján elmondta: a meglévő állami kamattámogatási rendszerek ötvözését javasolják.
Két magyarországi bank felvásárlását is tervezi az OTP. A lehetséges célpontok köre széles: a nagybankok között például több olyan is van, amelynek tulajdonosa számára Magyarország "rémálom" - ahogy a CIB anyabankjának vezérigazgatója nevezte nemrég hazánkat. Akad is egy közöttük, nevezetesen az MKB, amelyet négy éven belül "nyíltan" eladásra szán a tulajdonosa. A Portfolio.hu úgy értesült, az OTP első hazai célpontja mégsem egy "nagyvad", hanem egy kisebb hitelintézet lesz. Mindesetre ezzel is demonstrálhatja a társaság, hogy támogatja a magyar tulajdon részarányának növelésére vonatkozó kormányzati szándékot hazai piacán, és ha úgy adódik, később sem hagyja, hogy ezt a munkát teljes egészében az állam végezze el. Cikkünkben azt latolgatjuk, ki lehet az OTP kiszemeltje.
Az OTP tőkeereje alapján akár több hazai és több külföldi akvizíciót is végre tud hajtani. A bank növelni kívánja hazai jelenlétét mind a lakossági, mind a vállalati szegmensben, de aktívan keresi a régióban is az akvizíciós lehetőségeket, mondta el a gyorsjelentést követően Bencsik László, az OTP vezérigazgató-helyettese.
Hajnalban tette közzé az OTP az első negyedéves gyorsjelentését, melyben a pénzintézet a főbb eredménysorokon kellemes meglepetéssel szolgált az elemzői konszenzushoz képest. A negyedéves számok közzététele után az elemzők folyamatosan publikálják a gyorsjelentéssel kapcsolatos véleményüket, melyeket az alábbi cikkünkben foglaljuk össze.
A tavalyi utolsó negyedéves gyorsjelentést követően azt írtuk, hogy bár az OTP eredménye elmaradt a várttól, a "felszín alatt" pozitív folyamatok zajlanak, hiszen a hitelportfólió romlása jelentősen lelassult. Akkor sokan abban reménykedtek, hogy a késedelmes hitelek képződése tetőzik, és egyre közelebb lehet az az idő, amikor a nem teljesítő hitelek aránya csökken, a bank céltartalékot írhat vissza, ez pedig a profit megugrását eredményezheti. Az idei első negyedévben azonban mintha az ellenkezőjét látnánk a tavaly év végi folyamatoknak: a bank szinte minden soron veri az elemzői várakozásokat, a felszín alatt azonban mintha ismét kezdenének elromlani a dolgok. Az összes fontosabb operációban jelentősen emelkedett a késedelmes hitelek aránya, ráadásul a portfólióromlás üteme ismét gyorsuló. Azok a befektetők, akik az aktuális bevétel és profitszámok helyett inkább a hitelportfólió minőségének alakulására fókuszálnak, bizonyára nem örülnek majd a negyedéves számoknak.
A gyorsjelentés pozitív pontjai:
Hogy értékelik az OTP-nél a devizahitelesek árfolyamgát-konstrukciója során szerzett tapasztalatokat? Támogatják-e a program rugalmasabbá tételére megfogalmazott PSZÁF-javaslatokat? Milyennek találják az újonnan felvehető lakáshiteleket érintő kamattámogatási programot? Többek között erről beszélt Gyuris Dániel, az OTP Jelzálogbank elnök-vezérigazgatója a Portfolio.hu-nak adott videóinterjúban.
Az OTP lehet a jegybanki hitelprogram egyik nagy nyertese - véli Csányi Sándor. Az OTP elnök-vezérigazgatója az origónak adott interjújában Matolcsy György életrajzának "fekete foltjáról", a bank esetleges felvásárlási célpontjairól és az árfolyamgátról is beszélt.
A Magyar Faktoring Szövetség új elnökséget választott. A szövetség elnöke a szervezetet hetedik éve vezető, újra megválasztott Csáki Ferenc (OTP) lett, alelnöknek pedig Gál Gasztont (CIB Faktor Zrt.)választották. A közgyűlésen egy új elemzést is bemutattak, amely szerint Magyarországon 200-400 milliárd forinttal járulhat hozzá a faktoring a GDP-hez.
Május 14-én, jövő hét kedden teszi közzé az OTP az idei első negyedéves számait. Az elemzői várakozások alapján a bank a tavalyinál magasabb összes bevételt érhetett el, és örvendetes az is, hogy a konszenzus szerint az OTP az egy negyedévvel és az egy évvel korábbinál is kisebb céltartalékolásra kényszerült. Mivel azonban a magyarországi csoporttagok által fizetendő teljes 2013-as bankadó könyvelésére az első negyedévében került sor, az adózott eredmény a tavalyi 12,8 milliárd forintról 9,1 milliárd forintra csökkenhet, az extra tételek nélkül 38,5 milliárd forint lenne a bank adózott eredménye.
A nyugati piacok egyre feljebb és feljebb törnek, idehaza csak egy papír próbálja a lépést tartani a vezető tőzsdeindexekkel. A hetet az OTP mellett a MOL és a Richter grafikonjának elemzésével kezdjük.
A gazdaság élénkítését is szem előtt tartó jegybanki politika kialakítása kezd kirajzolódni Magyarországon, ezt pedig hasznosnak tartja Csányi Sándor. A Világgazdaságnak adott interjújában a bankvezér elmondta, hogy bár az alacsony kamatszint általában negatívan befolyásolja a bankok jövedelmezőségét, ezt viszont ellensúlyozhatja a gazdasági növekedés és a nagyobb hitelkereslet. A hitelezéssel kapcsolatban inkább keresleti problémákat lát a bankvezér, véleménye szerint az OTP-nél sem likviditási, sem tőke szempontjából nincs akadálya annak, hogy növeljék a hitelek mennyiségét, csupán a hitelt felvenni szándékozó ügyfelek száma és a hitelképességük szabhat gátat az OTP hitelezési aktivitásának.
Az elektronikus kereskedelem egyre nagyobb teret hódít, az utánvétes fizetés azonban már "kőkorszakinak" számít, ráadásul számos kockázattal is jár. Az egyszerű és kényelmes online kártyás fizetés létrejöttéhez azonban számos szereplő összehangolt tevékenységére van szükség. Kik és hogyan biztosítják a vásárlóknak ezt a fizetési módot?
Az elmúlt évek és hónapok eseményei megváltoztatták a befektetők kockázatérzékenységét a bankrészvények piacán. A nyugat-európai bankok helyett ezért a közép-európai, orosz, török és afrikai piacokon keresik a magasabb értéket és a kevesebb kockázatot - írja a Reuters, a vonzó banki befektetések között említve az orosz Sberbank, a török Halkbank és a nigériai Zenith mellett a magyar OTP részvényeit is.
Csaknem 3800 milliárd forintnyi forrást vontak ki a külföldiek az elmúlt két évben a magyar bankszektorból. Eközben több mint 600 milliárd forint összegben tőkét emeltek az anyabankok - szintén a magyar bankszektorban. Hogy lehet egyszerre igaz mindkét állítás, és mi lehet a jelenség hátterében? Elemzésünkben e sokszor félreértelmezett kettőséget mutatjuk be röviden. Szem előtt kell tartanunk: a fenti két adat nem vonható ki egymásból, az almát a körtével nem érdemes összehasonlítanunk.
Bolgár forrásokra hivatkozva a Bloomberg nemzetközi hírügynökség tegnapi jelentése szerint az OTP Bank az EBRD-vel közösen kíván pályázni a bolgár Banka DSK EAD-re, melyet a bolgár kormány egy even belül el kíván adni.
Cikkünk folyamatosan frissül a háború aktualitásaival.
Az ácsi gyár éves árbevétele a 2026-os indulás után 4 milliárd euró lehet.
Manila és Peking megállapodott a kettejük közti bizalom újjáépítéséről.
Talán kicsit stabilabb a front, mint tavasszal.
A hiány magas, 2026-ban választások lesznek.
A szintetikus kövek mindent felforgatnak.
