Az európai tőzsdék emelkedtek pénteken, a befektetők kedvezően fogadhatták, hogy az Amerika és Kína közötti kereskedelmi tárgyalások felől jó hírek érkeztek. A magyar tőzsde mérsékelt emelkedéssel zárta a pénteki kereskedést, a blue chipek közül a Richter teljesített a legjobban. A tengerentúli tőzsdék is emelkedtek, miután az áprilisi munkanélküliségi adatok drámaiságuk mellett is a várnál kedvezőbben alakultak.
Az OTP a koronavírus járvány ellenére továbbra is kutatja az akvizíciós lehetőségeket a közép-európai régióban – nyilatkozta a bank a Reutersnak, miután ma hajnalban tette közzé gyorsjelentését az OTP.
Az OTP visszavonta tartási javaslatát és a célárát is a Rába részvényeire, mivel nem áll rendelkezésre elég információ ahhoz, hogy be lehessen felelősen értékelni a céget. Április második felében a Rába két hétre bezárta gyárait.
A koronavírus-járvány miatt korábban soha nem látott céltartalékolást hajtott végre az OTP, ami miatt a bankcsoport veszteséges lett az első negyedévben, miközben az elemzők 33 milliárd forint profitra számítottak. Biztosan sokakat meglep majd a 4 milliárd forintos mínusz, igazából nem a veszteség mértéke ijesztő, hanem egyrészt a tény, hogy a válságnak ebben a korai fázisában lett ilyen csúnya az eredmény, másrészt az, hogy milyen gyorsan tudnak elromlani a dolgok, nemrég még egy olyan pénzgyár volt az OTP, ami egymás után dönti a rekordokat, és negyedévente termel legalább 100 milliárd forint profitot. A pozitív olvasat az lenne, hogy rekord céltartalékolás, szlovák és magyar bankadó és a magyarországi törlesztési moratórium várható negatív hatásának lekönyvelésével is tud nagyjából nullás eredményt hozni a bank, de a veszteség azért összességében inkább negatív meglepetés. Egyébként maga a negyedév még egyáltalán nem volt gyenge, a járványhelyzet közvetlen negatív hatásai csak a negyedév végétől jelentkeztek, a bankcsoport hitel- és betétállománya is nőtt, és bár a marzsok várható módon csökkentek, a bevételek és a működési eredmény is szépen nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A kockázati költségek azonban alaposan belerondítottak a képbe, a céltartalékolásra nem is a portfólióminőség aktuális romlása miatt került sor, hanem azért, mert a bank már most reagált a járványhelyzet miatt megváltozott külső környezetre, és többlet értékvesztést könyvelt le. Csúnya forgatókönyvre készül az OTP.
Jó a hangulat a világ tőzsdéin, nem csak az európai, de a vezető amerikai részvényindexek is emelkedtek ma. Nagyot ralizott az olaj, ami magával húzta az energiacégeket, olaj- és gázipari vállalatokat, a nagy tech cégek, mint az Apple, az Amazon vagy az Alphabet pedig úgy általában a teljes globális részvénypiacot. A Nasdaq Composite a mai emelkedéssel idén már pluszban áll, erre nem sokan fogadtak volna egy hónapja.
A lakosság megtakarítási hajlandóságának, a befektetési portfoliók szerkezetének változására, valamint a rugalmas és innovatív vállalatok megerősödésére számít az idén 30 éves Equilor Befektetési Zrt. A befektetési szolgáltató értékelése szerint a koronavírus-járvány hatására világszerte megjelenhet a recesszió, de az erős tőkepiaccal rendelkező országok egyszerűbben és gyorsabban fognak hozzáférni a gazdaság újraindításához szükséges forrásokhoz.
Pénteken hajnalban teszi közzé az első negyedéves gyorsjelentését az OTP. Most különösen izgalmas a bank beszámolója, mert ebből kaphatunk először pontos képet arról, hogy hogyan hat a koronavírus-járvány, és az arra válaszként adott korlátozó intézkedések, valamint gazdaságpolitikai lépések (lásd. hiteltörlesztési moratórium). Bár az év első két hónapja, és március első része is még erős lehetett a banknál, a bevételeken, és főként a kockázati költségeken, emiatt pedig az adózott eredményen is bizonyára látszani fognak már a válság első hatásai.
Nem találták az irányt a vezető európai tőzsdék szerdán, a kontinens börzéi felemásan teljesítettek, miután a vegyes vállalati gyorsjelentések, valamint az USA és Kína közötti feszültség háttérbe szoríthatta a gazdaságok újranyitásával kapcsolatos optimizmust. A magyar tőzsde előző napi záróértéke alá süllyedt, végül 0,1 százalékos gyengüléssel zárt a BUX. Amerikában is elfogyott a kezdeti lendület a nap végére, egyedül a Nasdaq tudott pluszban zárni.
Azok, akik év elején aranyba fektettek, még mindig nagyon jól állnak, a részvénypiacokon azonban az év eleji vételek nagyon ritka esetben fordultak termőre, igaz ez a magyar részvénypiacon is, ahol kevés részvény van csak víz felett. Megnéztük, hogyan teljesítettek az egyes eszközosztályok az év első négy hónapjában.
A márciusi esést követően április végén a magyar tőzsde felpattant, a felmérésünkben résztvevő hazai alapkezelők hosszabb távon pedig továbbra is látnak fantáziát a magyar részvénypiacban. A profi befektetők új kedvenc részvénye egy hazai blue chip volt ebben a hónapban, emellett a Portfolio legfrissebb alapkezelői felméréséből kiderült, hogy az általunk megkérdezett profik hogyan vélekednek a forint kilátásairól.
Átalakul és nevet vált az OTP Bank Treasury üzletága, amely mostantól OTP Global Markets néven folytatja nemzetközi pénz- és tőkepiaci tevékenységét. A névváltással párhuzamosan zajló szervezeti átalakítás és szolgáltatásfejlesztés célja, hogy az OTP Global Markets néhány éven belül egy egyedülállóan széles termékpalettával és ügyfélállománnyal rendelkező regionális piaci szereplővé váljon a befektetési szolgáltatások területén – közölték.
Május 4-én az OTP Bank sikeres folyamatot zárt le Bulgáriában: az Expressbank beolvadt a DSK Bankba, hogy mostantól a legnagyobb szereplőként határozza meg a bolgár pénzügyi piacot.
Jelentősen átírná a befektetési alapok által eddig alkalmazott sikerdíjszámítás alapjait az EU egy mostani ajánlásával. A döntés a magyar alapok jelentős részét is érinti, ami jól jöhet a befektetőknek, de kevésbé jól az alapkezelőknek: a szigorítások miatt nehezebb lesz sikerdíjat elszámolniuk az alapoknak, és biztos, hogy sok alapnak búcsúznia kell az RMAX-tól, mint benchmarktól. Cikkünkben összeszedtük a fontosabb változásokat és megnéztük, mely magyar alapokat és alapkezelőket érinti leginkább a változás.
A bankszektorban és a biztosítási szektorban nem álltak le az IT-fejlesztések, sőt, a digitális ügyfélkiszolgálási fejlesztéseket előrehozták, és több új fejlesztési projekt is indul a területen. A szektor lokális megoldásokat, beszállítókat is keres ehhez, elsősorban a fióki kiszolgálás és az értékesítés területén terveznek gyors fejlesztéseket. Az ügyfelek tömegesen fordultak a digitális ügyintézés irányába a járvány miatt, pénzintézeti csúcsvezetők beszélgettek minderről Financial and Corporate IT online konferenciasorozatunk első eseményén.
Sok befektetőnek komoly sokkot hozhatott a március, hiszen nagyon hirtelen, nagyon nagyot estek a tőzsdék és így a magyar befektetési alapok is. Szerencsére azonban bő 1,5-2 hónappal a zuhanás után a 20-30% körüli mínuszok kezdenek eltűnni a piacról és sorra fordulnak pluszba az év eleje óta nagyot eső portfóliók is. Sajnos azoknál az alapoknál, amelyek risk-off módba váltottak, mint az OTP Supra vagy az Axiom Aplus, lassabb pozitív irányú korrekciót figyelhetünk meg.
Határozott, 1,5-2,4%-os emelkedéssel zárták a keddi kereskedést az európai vezető tőzsdeindexek, miközben a magyar BUX előző napi záróértéke közelében zárt. A tengerentúli tőzsdéken is jelentős erősödést láttunk a kereskedés első felében, 1,5-2% körüli pluszok mutatkoztak, mert a befektetők bizakodtak a koronavírus miatt hozott korlátozó intézkedések lazítása miatt és ez 20% feletti szárnyalást okozott az amerikai WTI árfolyamában is. Aztán a záráshoz közeledve romlani kezdett a hangulat és a vezető indexek emelkedése végül 0,6-1,1%-ra olvadt.
Nagyot estek ma az irányadó európai részvényindexek, a befektetőket az Egyesült Államok és Kína közötti, fokozódó feszültség aggasztotta: miután Donald Trump amerikai elnök csütörtöki nyilatkozata után az USA külügyminisztere is ráerősített arra a vonalra, hogy az új vírus a vuhani laboratóriummal függ össze. A magyar tőzsde eséssel zárta a hétfői kereskedést, a hazai blue chipek közül a Magyar Telekom teljesített a leggyengébben. A tengerentúli tőzsdék közül a Dow és az S&P500 is lejjebb került a kereskedés első szakaszában, azonban zárásra pluszba kapaszkodtak.
Nagy visszhangot váltott ki a Soros György által támogatott, valójában először a spanyol kormány által felvetett ötlet egy új típusú uniós adósságpapírról. A felvetés egy olyan nagyösszegű (1500 Mrd eurós) örökjáradék kötvény kibocsátásáról szól, amely forrását képezné az uniós költségvetést 2021-től kiegészítő helyreállítási alapnak. A Portfolio cikke szerint az ötlet kezd érdemi megfontolás tárgyává válni a Bizottságban. Az örökjáradék kötvény nem annyira szokatlan adósságeszköz, mint ahogy elsőre tűnik, de nem is csodaszer, amely megoldaná egy csapásra az EU költségvetésének megemelni kívánt forrásigényét. S főleg nem hidalja át azokat az alapvető véleménykülönbségeket, melyek az EU közös adósság finanszírozása kapcsán feszülnek egyes déli, illetve északi tagállamok között. Nézzük a problémákat, köztük olyanokat, amelyek a vitában részben még egyáltalán nem merültek fel.
Erős volt a forgalom áprilisban a budapesti tőzsdén, bár a márciusi szintet nem érte el – derül ki a BÉT friss havi statisztikáiból. A brókercégek rangsorában a Wood vette át az első helyet áprilisban, de nem sokkal maradt le tőle a Concorde és az Erste sem.
A koronavírus-járványt a magyar vállalati kötvények piaca és a katalizátorát adó Növekedési Kötvényprogram (NKP) is megérzi. Tavaly júliustól idén április elejéig a meghirdetett 450 milliárd forintos keret mintegy felét költötte el az MNB kötvényvásárlásokra, hogy aztán a piaci környezet változására tekintettel két lényeges ponton is változtasson a programon az elmúlt hetekben. A magyar pénzügyi szektor hagyományos szereplői nemcsak befektetőként, de szervezőként is részt vesznek a programban, közülük ötöt kérdeztünk most meg eddigi NKP-s tapasztalataikról és a piac kilátásairól.
Több helyszínen is lecsaptak Libanonban.
Kiszámoltuk, mit okoz Orbán Viktor legújabb bejelentése.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
