Április 13-án tartja az OTP a közgyűlését, most pedig megjelentek a részletes közgyűlési napirendi pontok is, amiből a befektetők számára az osztalékfizetéssel és a saját részvények visszavásárlásával kapcsolatos pontok az érdekesek.
Közzétette idei, április 12-én tartandó közgyűlésének előterjesztéseit a Richter, amelyből kiderül, hogy mekkora osztalékot fizethet a tavalyi év után a vállalat és hogy kik lehetnek az új igazgatósági tagok.
Megtartotta évértékelő konferenciáját a BMW Group, ahol a vállalat vezetői beszéltek a 2021-es eredményekről, a 2022-es tervekről, de középtávú kitekintést is adtak. A vállalatcsoport gyorsít az elektromobiltás területén, 2022 év vége előtt új akkumulátortechnológiát mutatnak be, a teljesen elektromos járművek pedig már 2030 előtt elérhetik a vállalat globális értékesítésének 50 százalékát. A menedzsment beszélt az aktuális témákról, az ukrajnai háború és a globális chiphiány lehetséges hatásairól is.
Az UniCredit, Olaszország második legnagyobb bankja sürgősen felülvizsgálja oroszországi tevékenységét, az ukrajnai invázió után akár úgy is dönthet, hogy kivonul az országból - mondta Andrea Orcel vezérigazgató kedden a Reuters beszámolója szerint.
A Richer közzétette éves rendes közgyűlésének meghívóját, melyből a szokásos napirendi pontok mellett az igazgatóság által javasolt osztalék mértéke is kiderült.
Április 13-án közgyűlést tart az OTP. A napirendi pontok közül a befektetők számára az anyavállalat adózott eredményének felhasználására és az osztalékfizetésre vonatkozó döntés lehet érdekes.
Az Ukrajnában zajló háború miatt a Raiffeisen Bank International (RBI) menedzsmentje azt javasolja, hogy egyelőre mégse fizessen osztalékot a társaság.
Kovács Domonkos, az Alteo M&A és tőkepiacok vezérigazgató-helyettese a Portfolio Private Investor Day konferenciáján a társaság tavalyi évét összegezte, illetve kitért a jövőbeni tervekre is.
Erős volt a tavalyi negyedik negyedév a Magyar Telekomnál, de ez most nem igazán fontos, mert érkeztek ennél izgalmasabb hírek is a vállalattól: emelkedik idén a részvényesi javadalmazás, de ami ennél is nagyobb dobás, jön az új részvényesi javadalmazási politika.
Március 16-án tartja éves rendes közgyűlését a DM-Ker, amelyen a beszámolók elfogadása mellett szavazhatnak a részvényesek az osztalékpolitikáról, a munkavállalói résztulajdonosi programról és saját részvény vásárlásokról is. Az előterjesztések mellett ugyancsak nyilvánosságra hozta a társaság az éves beszámolóját, melyből többek között kiderül, hogy a DM-Ker adózott eredménye több mint 75 százalékot emelkedett 2021-ben az egy évvel korábbi időszakhoz képest, árbevétel soron is jelentős, 40 százalék feletti bővülést könyvelt el a vállalat.
421 millió eurós nyereségről adott számot a Commerzbank a tavalyi negyedik negyedévre vonatkozó gyorsjelentésében, ezzel a 2021-es működési eredménye meghaladja az egymilliárd eurót.
Rekordnyereséget ért el 2021-ben a legnagyobb orosz olajvállalat, a Rosznyeft a magas olajáraknak köszönhetően, amit a befektetők a magasabb osztalékban is megérezhetnek, hasonlóan a többi nagy globális olajipari vállalathoz, a BP és a Shell részvényesei például szintén élvezhetik a megnövelt készpénz-visszajuttatást – írja a Bloomberg.
Az MNB a továbbiakban nem tartja szükségesnek a biztosítók osztalékfizetési korlátjának fenntartását. Az osztalékok mértékénél viszont figyelembe kell venni a jegybank volatilitási tőkepuffer fenntartására vonatkozó ajánlását, s a változó hozamkörnyezetnek a tőkére gyakorolt hatását is – közölte az MNB friss vezetői körlevelében. A korlátozások feloldása a részvény-visszavásárlási és a nagy összegű változó javadalmazási célú kifizetésekre is vonatkozik.
Ahogy korábban már kiderült, 4,3 milliárd forint osztalékot fizet idén az MKB, ezt az igazgatóság mai határozata értelmében február 14-étől osztalékelőleg formájában fizetik ki a tulajdonosoknak. Az MNB december végén engedélyezte a hazai bankoknak, hogy ismét osztalékot fizessenek.
Úgy tűnik, mégsem szeretné megvenni az UniCredit az orosz Otkritie bankot, az orosz-ukrán konfliktus, az ehhez kapcsolódó fokozott felügyeleti ellenőrzés és lehetséges szankciók miatt a bank inkább visszavonulót fúj. Mindeközben a vártnál jobb számokkal rukkolt elő az olasz nagybank friss gyorsjelentésében.
A HOLD Alapkezelő a részvényesi érdekérvényesítés egy Magyarországon korántsem szokványos formáját választotta, amikor múlt héten egy Magyar Telekomnak címzett nyilvános levelet tett közzé. A levélben, amely a Portfolio-n is megjelent, javaslatot tesznek arra, hogy a Magyar Telekom dolgozzon ki egy új, reális középtávú osztalékpolitikát, a tulajdonosi kifizetésre pedig részletes javaslattal álltak elő. Móricz Dániellel, az alapkezelő befektetési igazgatójával és Cser Tamással, az alapkezelő vezető részvényportfólió-kezelőjével beszélgettünk a múlt héten megjelent levélről, a javaslataikról és arról is, milyen válaszreakcióra számítanak a Magyar Telekom menedzsmentjétől.
Tárgy: a HOLD Alapkezelő javaslata arra, hogy a társaság dolgozzon ki egy új, reális középtávú osztalékpolitikát, amely figyelembe veszi a Magyar Telekom valós pénzügyi helyzetét és az alacsony reálkamat környezetet, ezáltal javítva a társaság ESG profilját.
Jövő év januárjától ismét fizethetnek osztalékot a hazai hitelintézetek, így az OTP is, amely az idei profit utáni osztalék mellett jövőre kifizetné a 2019-es és 2020-as eredmény utáni osztalékot is. A részvényesek akár több mint 200 milliárd forintnyi osztaléknak örülhetnek.
Jövő év januárjától ismét fizethetnek osztalékot a hitelintézetek, lehetővé válnak a részvényesek díjazását célzó részvény-visszavásárlások és a teljesítményjavadalmazást szolgáló kifizetések is. Az MNB – összhangban az EKB szeptember végi hasonló döntésével – ugyanis nem hosszabbítja meg ezek korlátozását, mivel jelentősen csökkentek a törlesztési moratóriummal kapcsolatos kockázatok és megfelelő a bankok értékvesztés-fedezettségi szintje.
Nagy a harc a legtehetségesebb diákokért és a Corvinus nem feltétlenül csak hazai pályán akar versenyezni, hanem azokkal a jó nyugat-európai, észak-amerikai vagy közép-európai egyetemekkel is, amelyek szintén alternatívát kínálnak a magyarok számára. Már nem az a cél, hogy annyi hallgató tanuljon a Budapesti Corvinus Egyetemen, amennyi csak befér a Fővám téri épületbe, hanem, hogy az immár alapítványi struktúrában működő intézmény nemzetközi minta mentén szerveződjön – jelezte a Portfolio-nak adott interjújában Takáts Előd. A Budapesti Corvinus Egyetem pár hónapja kinevezett rektora arról is beszélt, hogy ebben az új modellben az oktató-hallgató arányt 1:12-höz közelítenék a jelenlegi 1:20 arányról. A külföldről hazaérkező közgazdásszal beszélgettünk a szenátus és a kuratórium egészséges munkamegosztásáról, a rendelkezésre álló forrásokról, valamint az egyetem pénzügyi stabilitásáról. Kitért arra is, hogy elit egyetem szeretnének lenni, de nem a mostani elit gyerekeit akarják képezni, hanem a jövő elitjét, ennek megalapozásához pedig egy esélyegyenlőségi programot is létrehoznak.
Az intézkedés célja a hazai növekedés serkentése és a beruházások szintjének emelése.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Jobb légvédelmi rendszereket kért a szövetségesektől az ukrán elnök.
A gazdasági válságok korára készülnek a befektetők.
Az amerikai légierő támaszpontjait pásztázták.
Újabb botrány pattant ki az oroszok segítése miatt.
Megérkeztek a 2025-ös extraprofitadó részletei.
Megérkezett a Préda, a Portfolio kiberbűnügyi podcastjének második epizódja.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
