oroszország

Másnaposság tünetei az OTP-nél

Az elmúlt években a fogyasztási hitelezésben ért el nagy sikereket az OTP Oroszországban, van olyan szegmens, amiben az orosz leánybank a második legnagyobb szereplő a hatalmas orosz bankpiacon. A terjeszkedés jó ötletnek tűnt, az orosz OTP sokat keresett a magas marzsú hiteleken, az orosz bank az OTP csoport egyik ékköve lett, a csúcson a bevételek több mint negyedét, a profit több mint felét az orosz bank szállította. Az elmúlt hónapokban azonban már látszanak a gyors növekedés árnyoldalai is: a bevételek már esnek, egyre több hitel dől be, a behajtási hatékonyság továbbra is alacsony, az orosz OTP egyre nagyobb veszteségeket szenved el, inkább viszi a pénzt, mint hozza. Nagy buli volt, most jön a kijózanodás. Fejfájással.

Akkor is jön a gáz, ha Ukrajna nem fizet

A Gazprom akkor is eljuttatja az európai fogyasztóknak továbbítandó orosz gázt az orosz-ukrán határra, a tranzitvezetékig, ha Ukrajna nem fizeti ki előre a júniusi gázszámlát - jelentette ki Alekszej Miller, az orosz állami energetikai cég vezérigazgatója.

Már zsugorodik az orosz gazdaság

Az első negyedévben 0,5 százalékkal kisebb volt az orosz GDP, mint tavaly az utolsó három hónapban. A kormány a második negyedévre is legfeljebb stagnálást vár. Két negyedévnyi visszaesésnél már recesszióról beszélhetünk.

Aggódhatunk: ismét élesedik az orosz-ukrán gázfegyver

Vlagyimir Putyin nyílt levelet intézett az európai országok kormányfőinek, amelyben arról tájékoztatta őket, hogy amennyiben Ukrajna nem rendezi az Oroszországgal szemben meglévő gáztartozását, akkor június 1-től Oroszország csak előrefizetés esetén szállít majd földgázt Ukrajna számára. Az ukránok készek rendezni a tartozást, amennyiben Moszkva visszaáll a korábbi alacsonyabb szállítási árra.

"Visszavágott" Oroszország az Egyesült Államoknak

Az ukrán belügyminiszter szerint nem állítják le a terrorellenes hadműveletet Kelet-Ukrajnában, közben a szakadár donyecki régió vezetője a minél előbbi saját hadsereg (és a hrivnya helyett "valamilyen más" fizetőeszköz) létrehozását szorgalmazza. Ez önmagában is akár súlyos konfliktust vetít előre, de az, hogy meglőtték az önjelölt donyecki kormányzót, a jelenlegi hatalmas feszültséget is jól jellemzi. A nyugati hatalmak az ukrán kormánnyal együtt a május 25-i ukrán elnökválasztás viszonylag nyugodt megrendezésére koncentrálnak, közben a Gazprom a gázon keresztül szorongatja Ukrajnát, az oroszok pedig bejelentették: 2020 után szakítanak az amerikaiakkal a közös űrprogramban. Közben a románok "bepöccentek" az orosz kormányfő-helyettes hétvégi kijelentése miatt.

Itt a lista az újabb orosz szankciókról

A szakadárok szavazóbizottsága szerint 75-80% körüli, az ukrán belügyi szervek adatai szerint csak 30% körüli volt a részvételi arány a vasárnap két kelet-ukrajnai megyében (Donyeck és Luhanszk) megrendezett, az önrendelkezésrõl szóló népszavazásokon. Az eseményt számos súlyos visszaélés gyanúja terheli. A végeredmény a választási eredményrõl még ma várható, az elõzetes adatok 90-95% körüli támogatói arányt mutatnak. Moszkva tisztelettel fogadta az elõzetes adatokat és a párbeszéd fontosságára utalt, igaz közben az orosz külügyminiszter azt mondta, hogy nem látja esélyét a genfi négyoldalú (orosz-ukrán-amerikai-EU) tárgyalások rövid távú folytatásának. Délután a donyecki szakadár vezető felkérte Moszkvát, hogy vegyék fontolóra a terület Oroszországhoz csatolását. Közben az ukrán hadsereg pedig folytatja a keleti részeken a terrorista-ellenes hadmûveletét és az EU mai külügyminiszteri ülésén elfogadta az újabb, vállalatokat és magánszemélyeket is érintő szankciókat Oroszországgal szemben a Krím-félsziget megszállásával kapcsolatban.

Nincs megállás: példátlan ütemben nő a magyar állami bank

Tovább növelné hitelezési aktivitását, fejlesztené refinanszírozási programjait és vidéki képviseleteket nyitna az EXIM. A vezérigazgató azt is elárulta a Portfolio.hu-nak adott interjújában, miként érinti a magyar exportőrök finanszírozását az ukrán válság. Nátrán Roland, aki jövő keddi hitelezési konferenciánkon előadóként lesz jelen, úgy véli: jelentős szinergiák vannak az EXIM programjai és a jegybank hitelprogramja között.

A donyeckiek 90 százaléka a függetlenségre szavazott

Magas részvételi arány és több, súlyosnak tûnõ szabálytalanság mellett zajlott vasárnap a donyecki és a luhanszki megyékben a „függetlenségi népszavazás”, amely egyes, biztonsági szempontból kockázatos régiókban a vasárnap este 8 órási határidõ utánig is eltartott. Hivatalos eredményt a szakadárok képviselõi leghamarabb hétfõre ígérek. Egyelõre nem teljesen világos, hogy mi lesz a következménye közjogi, illetve gyakorlati szempontból annak, ha a szavazólapon feltett kérdés alapján az önállóságot szavazzák meg az érintett megyék lakói. A szeparatisták vezetõi szerint az eredmény csak arra ad alapot, hogy erre hivatkozva a megyék döntéshozó szervei tovább lépjenek, igaz egyes nyilatkozóik szerint arról van szó, hogy megkezdõdött az Ukrajnától való „civilizált” elszakadás. A kijevi központi hatalom, illetve a nyugati országok biztosan nem fogadják majd el a választási eredményeket és hétfõn az Európai Unió külügyminiszterei újabb szankciókról dönthetnek, amelyek elsõ ízben vehetnek célba orosz cégeket, igaz ezek a lépések még inkább a krím-félszigeti népszavazás „utóhatásaként” értelmezhetõk.

Indul az orosz-magyar nukleáris biztonsági egyezmény tárgyalása

Dmitrij Medvegyev orosz kormányfő utasítást adott az illetékes hatóságoknak, hogy kezdjék meg a tárgyalásokat Magyarországgal a nukleáris és sugárbiztonsági egyezményről. Ezt a rendelkezést kedden írta alá a miniszterelnök és szombaton tették közzé az orosz kormány honlapján.

Így készülnek Kelet-Ukrajnában a vasárnapi népszavazásra

Két kelet-ukrajani megyében, Donyeckben és a vele szomszédos Luhanszkban kerül sor holnap, azaz vasárnap a krím-félszigeti népszavazásra erősen hasonlító módszerekkel lebonyolítandó függetlenségi népszavazásra. A térségben összesen 7,3 millióan élnek, akik közül több mint 3 milliónak van szavazati joga. A választás tisztaságát erősen megkérdőjelezi, hogy a kijevi hatóságok kérésére sem küldték el a két megye választói névjegyzékét a népszavazás szervezői, így akik elmennek szavazni, közvetlenül a választási helyiségben iratkozhatnak fel a listára. Több ukrán, illetve egy amerikai kutatás szerint a két megye lakosságának nagy többsége ellenzi a szeparatizmust, azaz az Ukrajnától való elszakadást és csak kis részük szeretné az országrészek Oroszországhoz csatlakozását.

Még súlyosabb az ukrán összecsapás, mint eddig tudtuk

Azzal, hogy a kelet-ukrajnai nagyvárosokban vasárnap megtartják a felkelõk által szorgalmazott függetlenségi népszavazásokat, egyre közelebb jutunk ahhoz, hogy Ukrajna területi integritásának további megbomlásáról beszélhessünk. Az orosz-ukrán határnál történt tegnap éjszakai erõszakos cselekmények után ma a második világháborús szovjet gyõzelemre emlékezõ rendezvényeket tartanak és feszült légkörben zajlik a felkészülés a vasárnapi eseményekre. Friss felmérések szerint erõsen kétséges, hogy a népszavazások orosz szempontból sikerre vezetnek-e. Mindezzel párhuzamosan folytatódik az üzengetés a nyugati és orosz diplomáciai vezetõk között az oroszok felelõsségérõl az ukrán események hátterében. Egyelõre nem tisztázott, hogy az újabb genfi csúcstalálkozóra sor kerül-e és ha igen, akkor a tárgyalásokra meghívják-e a kelet-ukrajnai szeparatisták vezetõit. A Nyugat és Kijev szerint az a legfontosabb, hogy a május 25-i ukrán elnökválasztás rendben lezajlódjon.

Tényleg falnak ment a forint

A kedd és csütörtök közötti, közel 2%-os erõsödés nyomán olyan szintekre (az euróval szemben 303-ig) kapaszkodott a forint, ahonnan technikai elemzési alapon könnyen jöhet egy visszagyengülés - vetítettük elõre reggel. Azóta jól látszik, hogy ez be is következett, hiszen az euróval szembeni jegyzések a délutáni órákban 304,5-ig emelkedtek. A nyugtalanító orosz-ukrán híráramlás, pontosabban a vasárnapi kelet-ukrajnai választások következményével kapcsolatos bizonytalanság óvatossá tette a befektetõket a hét vége elõtt. Közben a tegnapi Draghi-beszéd üzenete (jövõ hónapban jön a lazítás) alaposan elbánt az euróval.

Mi lenne, ha egy évre elzárnák az oroszok a gázcsapokat?

Az orosz gazdaság az idén valószínűleg recesszióba süllyed az ukrajnai válság következményei miatt, de ennek várhatóan nem lesznek komoly átgyűrűző hatásai az Európai Unió gazdaságaira - áll a Moody's Investors Service pénteken bemutatott elemzésében. A hitelminősítő két, eltérő súlyosságú forgatókönyvet is felvázolt, amelyek közül a súlyosabb azt modellezte, hogy mi történne akkor, ha az oroszok egy évre elzárnák az Európába irányuló gázvezetékek csapjait.

Kezdenek bekeményíteni az oroszok

A nap folyamán több hír is érkezett az orosz-ukrán konfliktussal kapcsolatban, amelyek arra utalnak, hogy a két ország közötti katonai és gazdasági konfliktus is egyre erőteljesebb.

Orosz cégeket is sújthatnak az újabb szankciók

Az oroszellenes szankciók kritériumainak és jogi alapjának kiszélesítésére készülnek hétfői tanácsülésükön az uniós külügyminiszterek, az ukrán válság kitörése óta első ízben cégeket és jogi személyeket is célba véve. A gazdasági szankciókra azonban továbbra sem tartják elérkezettnek az időt a tagállamok, hivatkozik EU-forrásokra a BruxInfó.

További lépéseket mérlegel a NATO

Az orosz-ukrán feszültség enyhítésére tett tegnapi mindkét putyini engedmény falsnak bizonyult mára, de ez csütörtök kora délutánig nem különösebben zavarta a nemzetközi piacokat. Kiderült egyrészt, hogy a NATO szerint az oroszok egyáltalán nem vonták vissza csapataikat az ukrán határtól, illetve az is eldõlt, hogy a kelet-ukrajnai szakadárok – látszólag önjáróan – mégis megtartják a most vasárnapra tervezett népszavazásokat Donyeckben, Luhanszkban és valószínûleg Szlovjanszkban is. Közben orosz állítás szerint jelentõs haderõt kezdtek telepíteni az ukránok a saját keleti határaikhoz. A következõ napok (is) rendkívül feszültek lehetnek, hiszen holnap lesz a második világháború lezárásának évfordulója sok megemlékezéssel, ami provokációkra adhat okot, másrészt vasárnap a szakadárok által szorgalmazott népszavazásokat is megrendezik.

Putyin visszavonta csapatait - később lesznek az ukrán választások

Az Egyesült Államok és az Európai Unió felõli újabb gazdasági szankciós fenyegetésre, illetve az EBESZ moszkvai tárgyalásának hatására Vlagyimir Putyin orosz elnök az ukrán válság enyhítésére irányuló határozott lépéseket tett ma, ami erõteljes pozitív pénz- és tõkepiaci reakciókat váltott ki. Bejelentette, hogy a rá hallgató oroszbarát erõket arra kérte: halasszák el a most vasárnapra kitûzött függetlenségi népszavazásokat a kelet-ukrajnai megyékben. Errõl holnap döntenek az önhatalmúlag kinevezett kelet-ukrajnai szeparatisták. Putyin egyúttal azt is jelezte, hogy az ukrán határnál felsorakozott orosz haderõt hátrébb vonta a határtól. Az EBESZ vezetõje azt jelezte: rövidesen felvázolnak egy olyan menetrendet, amely segít majd enyhíteni az orosz-ukrán válságot. Ennek első lépcsője az lehet, hogy a német kancellár javaslatára olyan kerekasztal-tárgyalásokat rendezhetnek, amelyekre meghívnák a kelet-ukrajnai szeparatistákat is. Eddig ezt a kijevi vezetés határozottan elutasította.

Fontosabb részletek

• A putyini engedményekre az orosz piacokat megtépték, ami más piacokon is éreztette pozitív hatásait
• Igaz az amerikai jegybankelnök délutáni meghallgatásának üzenetei a részvénypiacokon kezdetben hirtelen esést váltottak ki
• Az enyhülõ orosz-ukrán válságra a forint, az OTP és a Richter is határozottan erõsödött
• Ezzel párhuzamosan több hónapos, illetve többéves mélypontra estek egyes forintalapú állampapír hozamok is.

Oroszországban akkora a baj, hogy már a sör is kevésbé fogy

Már a világ egyik legnagyobb sörgyártója is az orosz-ukrán konfliktus negatív hatásaira panaszkodik, a Carlsberg számai szerint ugyanis az orosz és az ukrán sörpiac is közel 5 százalékkal zsugorodott tavalyhoz képest, a visszaesésben pedig már szerepet játszik a két ország gazdasági lassulása és a háborús konfliktus is.

Merkel: egységesen kell fellépnie az EU-nak Oroszország ellen

Egységesen kell fellépnie az Európai Uniónak Oroszországgal szemben, akkor is, ha gazdasági büntetőintézkedéseket kell bevezetni - mondta a német kancellár kedden Berlinben.

Elzárták a gázolajcsapot az oroszok - Megszólalt a MOL is

A német külügyminiszter újabb genfi csúcstalálkozóra tett javaslatot a hétvégi rendkívüli ukrán feszültség (több tucat halálos áldozat, káosz közeli állapot több kelet-ukrajnai nagyvárosban). Az újabb találkozó időpontja egyelőre nem ismert. Áprilisban, közvetlenül húsvét ünnepe elõtt volt már egy ilyen négyoldalú csúcstalálkozó (orosz, ukrán, európai és amerikai külügyi vezetõk részvételével), de az erõszak azonnali beszüntetésére irányuló felszólást már néhány nap múlva megsértették a felek. Az oroszok az ukránokra, az ukránok az oroszokra „mutogattak” és ebben azóta sincs változás, inkább „csak” a cselekmények erõszakosságát illetõen, sajnos rossz irányba.