Naftali Bennett izraeli miniszterelnök hétfőn kijelentette, hogy Izrael nem vesz részt a bécsi tárgyalásokon Iránnal, és semmire sem kötelezi egy esetleges megállapodás - jelentette a Walla hírportál hétfőn.
Ukrajna kész élni önállóságával és fenntartja a jogát arra, hogy megválaszthassa saját biztonsági berendezkedését - jelentette ki Olga Sztefanyisin ukrán miniszterelnök-helyettes Brüsszelben Jens Stoltenberg NATO-főtitkárral folytatott megbeszélését követően hétfőn. Stoltenberg kijelentette, hogy Ukrajnának joga van megvédeni önmagát, és arra, hogy megválassza biztonsági berendezkedését.
A NATO figyelmeztette Moszkvát, hogy hagyjon fel harcias külpolitikájával, és működjön együtt a nyugattal, különben acélozott katonai szövetséggel kell szembenéznie. A héten intenzív diplomáciai tárgyalások folynak, amelynek célja az Ukrajna elleni orosz támadás elhárítása. Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára – és Norvégia egykori miniszterelnöke – kijelentette, hogy az Egyesült Államok vezette védelmi szövetség felkészült egy „új fegyveres konfliktusra Európában”, amennyiben a tárgyalások kudarcot vallanak. A nyugati tisztviselők emellett készen állnak a Moszkvával folytatott esetleges megbeszélésekre a hadgyakorlatok méretének csökkentéséről, a fegyverzetellenőrzésről és készek ígéretet tenni arra, hogy nem telepítenek amerikai rakétákat Ukrajnába – számolt be a Financial Times.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter vasárnap megállapodott orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, hogy az orosz külügyminisztérium segít az Almatiban ragadt magyarok evakuálásában.
Nem vár áttörést az amerikai külügyminiszter a héten esedékes amerikai-orosz biztonsági tárgyalásoktól, de reméli, hogy sikerül valamilyen közös alapra jutni az ukrajnai válság kapcsán.
Egyre több jel utal arra, hogy új fegyverkezési verseny kezd kialakulni a világban, amelynek főszerepében az Egyesült Államok, Oroszország és Kína állnak. A szuperhatalmak közötti vetélkedés elsősorban a közepes hatótávolságú rakéták és hiperszónikus fegyverek telepítése és fejlesztése kapcsán jelentkezik. Ebből a szempontból az Egyesült Államok egyszerre próbálja meg csökkenteni az orosz és kínai érdekek érvényesülését, előbbit Európában, utóbbit pedig Ázsiában. Ez azonban nem könnyű feladat, hiszen mind Moszkva, mind pedig Peking ösztönözve vannak ezáltal arra, hogy saját katonai képességeiket feltornázzák. Többek közt ezen tényezők geopolitikai következményeit latolgatja a Fitch frissen megjelent elemzése.
Két hazatérni szándékozó magyar állampolgár még szombat este elhagyhatja Kazahsztánt - közölte a külgazdasági és külügyminiszter szombaton a közmédiával.
Hosszan beszélt egymással telefonon Vlagyimir Putyin orosz és Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök a kazahsztáni rend helyreállításához szükséges intézkedésekről - közölte szombaton a Kreml. Az orosz külügyminisztérium pedig közleményben elítélte Antony Blinken amerikai külügyminiszter nyilatkozatát a kazahsztáni helyzetről.
A kazah hatóságok hazaárulás vádjával őrizetbe vették a nemzetbiztonsági bizottságnak a héten elbocsátott igazgatóját, Karim Maszimovot - közölte szombaton a bizottság.
Antony Blinken amerikai és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter pénteken ismét megbeszélést folytatott telefonon, amelynek során megvitatta az Ukrajna határainál megfigyelt orosz csapaterősítésekre adandó lehetséges válaszlépéseket - számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
Valóságos a konfliktus kirobbanásában veszélye Oroszországgal, az ukrán határ közelében végzett katonai tevékenysége veszélyt jelent a biztonságra - jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Brüsszelben, az Észak-atlanti Tanács (NAC) rendkívüli, külügyminiszteri szintű ülését követően pénteken.
Orosz tengeralattjáró ütközött az Egyesült Királyság hadihajójának szonárjával az Atlanti-óceán északi részén, 2020 végén – erősítette meg a brit Honvédelmi Minisztérium az Evening Standard szerint.
A kazah elnök bejelentése szerint péntek reggelre az ország nagy részében sikerült helyreállítani az „alkotmányos rendet”. A tüntetések néhány napja törtek ki az autógáz árának duplára emelkedése miatt, és az ország nagy részére kiterjedtek. Mivel a demonstrációk a kezdeti engedmények után sem csillapodtak le, sőt véres összecsapásokba torkolltak, a kazah vezetés az Oroszország vezette katonai szövetség segítségét kérte. Oroszország – amely szerint külföldről támogatott megmozdulásokról van szó – már több mint 70 repülőgéppel küldött ejtőernyősöket az országba. A hatalmas olaj-, földgáz-, szén- és uránlelőhelyekkel rendelkező Kazahsztán, amely Moszkva egyik leghűségesebb szövetségese, régóta igyekszik kényes egyensúlyt fenntartani a Nyugat, Oroszország és Kína között – kérdés, hogy ez mennyire változik meg a mostani eseményeket követően.
Amíg az év vége, sőt még az első januári nap is jól sikerült a fejlett piacokon, addig a feltörekvő országok tőzsdéin már sokkal inkább vegyes a kép. Az nem újdonság, hogy tavaly, főleg az év második felében a kockázatot csökkenteni igyekvő befektetési alapok egyre több tőkét csoportosítottak át kisebb vélt, illetve valós rizikóval rendelkező részvénypiacokra. Azonban a feltörekvő piacok között is elképesztően nagy eltérések vannak, még akkor is, ha csak a technikai elemzés által mutatott képet vizsgáljuk meg.
Az utóbbi hetekben naponta fél százalék körüli mértékben apadt a magyarországi gáztárolók összesített készletszintje és mostanra 49% közelébe bukott, ami sokkal alacsonyabb, mint az előző két év 82%-os, illetve 96%-os kiugró aránya, és elmarad az elmúlt tízévi 54,5%-os átlagtól is, miközben a következő napokra komoly mínuszokat mondanak az időjárás jelentések. Megnéztük tehát, hogy kell-e aggódni az apadó magyarországi gáztárolói készletek miatt és a rövid válaszunk az, hogy nem. A bővebb válaszunk pedig az, hogy attól függ, milyen fogyasztókról van szó, de alapesetben senkinek sem kell gázhiánytól és az emiatti korlátozásoktól tartani Magyarországon még akkor sem, ha huzamosabb ideig hideg maradna az idő. Inkább az árak tartósan extrém magasságokban ragadása a nagyobb kockázat azoknak, akik a szabadpiacról kénytelenek mostanában gázt vásárolni. A régiós országokban, például Ukrajnában és Ausztriában viszont igenis van ok az aggodalomra, mert soha nem látott mélyponton vannak a tárolói készletszintek.
Több nyugati ország azzal ostorozta Szíriát az ENSZ Biztonsági Tanácsa előtt, hogy már nyolc éve nem hajlandó tisztázni a vegyi fegyverkezésével kapcsolatos kérdéseket - derül ki közép-európai idő szerint csütörtöki New York-i nyilatkozatokból.
Kazahsztánban az ország 1991-es függetlensége óta a legnagyobb tüntetések zajlanak a napokban. A zavargások kiváltó oka az volt, hogy a kormány megszüntette a lakosság nagy többsége által használt üzemanyag, az autógáz (LPG) árszabályozását, ami miatt majdnem kétszeresére emelkedett az ára. A tüntetések a legtöbb nagyvárosra kiterjedtek, és egyre erőszakosabbá váltak: egy tucat rendfenntartó és több tucat tüntető haláláról érkeztek jelentések. Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök előbb meg akarta nyerni a tüntetőket a kormány lemondatásával, illetve az örökös vezető, Nurszultan Nazarbajev hatalomból való kiszorításával, de miután a tüntetések nem hagytak alább, taktikát váltott: a tüntetőket terroristának bélyegezte, szükségállapotot hirdetett, és a Moszkva vezette katonai szövetség segítségét kérte. Az orosz hadsereg ejtőernyősei időközben már meg is indultak az országba, Vlagyimir Putyin orosz elnök ugyanis nem engedheti meg, hogy egyik leghűségesebb szövetségesének vezetését újabb színes forradalom buktassa meg.
Kína utóbbi években tapasztalt haderőfejlesztése egyre inkább aggasztja a világ országait. Bár Peking nukleáris arzenáljának mérete még mindig bőven elmarad az Egyesült Államokétól vagy Oroszországétól, de gyors ütemben növekszik. Szakértők szerint Kína ezzel egy esetleges, ellene irányuló támadásra akar felkészülni. Sokan azonban tartanak attól, hogy a nagy haderőfejlesztés Kína esetében nem korlátozódik az atomfegyverekre, mivel párhuzamosan zajlik a konvencionális haderő, valamint a kiberhadviselési kompetenciák modernizációja, amelyek együttesen már komoly biztonsági kockázatot jelenthetnek.
Békefenntartókat küld Kazahsztánba Oroszország és több volt szovjet állam, mivel egyre erőszakosabbá kezd válni az üzemanyagárak miatt kirobbant tüntetéshullám az országban.
Az orosz vezetés az utóbbi hetekben az ukrajnai válság kapcsán többször is kijelentette, hogy nem elfogadható számukra a NATO keleti bővítése. Bár Vlagyimir Putyin orosz elnök számára a vörös vonalat Ukrajna NATO-tagsága jelenti, a bővítés leállításának követelése Svédországot és Finnországot is érintené, amelyek bár egyelőre katonailag semleges országok, a lakosság körében egyre népszerűbbé válik a NATO-tagság. December végén az orosz külügy nyíltan kijelentette, nem hagynák válasz nélkül, ha a két ország csatlakozna az észak-atlanti szerződéshez. A fenyegetés azonban csak olaj volt a tűzre, és újra felélesztette a belpolitikai vitát Svédország és Finnország NATO-csatlakozásáról. A tagságot korábban ellenző vezető politikusok is siettek kijelenteni: országuk szuverén joga eldönteni, hogy szeretnének-e a szövetséghez tartozni. Nyitott kérdés, hogy a két ország ténylegesen csatlakozni fog-e a NATO-hoz, azonban többek között az ukrajnai válság miatt is vélhetően egyre szorosabb lesz együttműködésük a katonai szerződéssel.
Ez is az emobilitásra való átállás hatása.
Először álltak a nyilvánosság elé a SWAT-csapat tagjai.
170 ezer új önkéntest is szerződtettek.
Az orosz-ukrán háború hírei percről percre.
Mi lesz az állampapírpiaci célokkal?
Miért nem kötvényt bocsátottak ki?
A megtakarítások növelésében érdekeltek.
