Meghökkentő történet került elő Putyinról és Hitlerről
Putyin szerint "semmi baj nem volt Hitler külpolitikájával 1939 márciusáig" - írja a brit Sky News James Sherr, az észt külpolitikai intézet vezető munkatársa által.
Putyin szerint "semmi baj nem volt Hitler külpolitikájával 1939 márciusáig" - írja a brit Sky News James Sherr, az észt külpolitikai intézet vezető munkatársa által.
Ha se Moszkva, se Brüsszel nem enged az orosz gázt rubelért című huzavonában, akkor egy súlyos téli gázválság felé haladhat főleg a mi régiónk, mert nem tudjuk kellően feltölteni őszig a gáztárolókat, így elsősorban az ipari szereplők számíthatnának a gázfogyasztás korlátozására – derült ki egy csütörtöki átfogó gázipari elemzésből, amely azt modellezte, hogy mi történne, ha a Gazprom teljesen leállítaná a szállításokat például május 1-től. A legfrissebb jelek sajnos abba az irányba mutatnak, hogy se Moszkva, se Brüsszel nem akar engedni. Előbbi a bolgár és lengyel gázszállítás leállításával már erős üzenetet küldött egész Európának, Brüsszel pedig közben azokat a cégeket és államokat fenyegeti kötelezettségszegési eljárással, amelyek megpróbálnak rubelben fizetni, hogy ne állítsák le feléjük a gázszállítást az oroszok. A helyzet annyira kiélezett, hogy rendkívüli energiaügyi miniszteri találkozót hívott össze jövő hétfőre az illetékes francia miniszter, a vitának pedig május 20. körülig el kell dőlnie, mert akkoriban számos tagállam gázcégének ki kell fizetnie a számlát az oroszok felé.
Az elmúlt hónapokban a nyugati vállalatok egyfajta önkéntes szankcióként csökkentették az Oroszországtól beszerzett olaj mennyiségét, de olyan cégek is vannak, amelyek már egyáltalán nem szereztek be orosz olajat, így nagy kérdés volt, hogy melyik piac tudja felszívni a felszabaduló mennyiséget. Most úgy tűnik, az egyik ilyen vevő India lehet, a Reuters úgy tudja, hogy az indiai finomítók hat hónapra szóló olajüzletről tárgyalnak Oroszországgal, havonta több millió hordónyi kőolajat importálhatnak.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist, lapunk napi podcastjének pénteki adása. A mai adás első részében a Revolut csütörtöki bejelentéséről beszéltünk Turzó Ádámmal, a Portfolio Pénzügy rovatának elemzőjével, ugyanis július 1-től az összes ügyfél átkerül a litván székhelyű Revolut Bankhoz, még azok is, akik eddig a londoni Revolut Paymentsnél maradtak. A podcastból kiderül, hogy pontosan mit érzékelnek majd ebből az ügyfelek. Az adás második felében Zsoldos Ákost, a Portfolio Makro rovatának elemzőjét kérdeztük arról, hogy az orosz gazdaság meddig bírhatja még az elhúzódó háborút, a vele szembeni szankciókat és ezek következményeit.
Délután öt óra körül jön a Portfolio Checklist, lapunk munkanapokon jelentkező podcastjének pénteki adása. Az első témánk a Revolut csütörtöki közleménye, mely fontos változásokra hívta fel a neobank ügyfeleinek figyelmét. Ezután az orosz gazdaság előtt álló komoly kihívásokkal foglalkozunk, mivel az elhúzódó háború és az ország elleni szankciók akár államcsődöt is eredményezhetnek.
Hosszas írást tett közzé Maria Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője Telegramon, melyben azt írja: nyugati dezinformáció, hogy Oroszország nukleáris háborúval fenyegetőzik vagy hogy Oroszország atomcsapásra készül. Szerinte semmi ilyesmi nincs tervben és szerinte a nyugati országok csak a pánikot keltik a nukleáris háborúval kapcsolatosan, hogy hidegháborús nosztalgiával rettegtessenek.
Az átlagos napi kőolaj-kitermelés április 1. és 28. között 8,8%-kal csökkent a márciusi kitermeléshez képest - írja a Reuters az Interfax iparági forrásaira hivatkozva. Az olaj- és gázbevételek a legnagyobb arányt képviselik az orosz költségvetésben.
Mark Malloch-Brown, az ENSZ korábbi főtitkárhelyettese elítélte a Kijev elleni orosz bombázást, ugyanakkor szerinte nem véletlen, hogy azt Antonio Guterres ENSZ-főtitkár ukrán fővárosban tett látogatása során lépték meg, ugyanis Putyin pszichológiai hadviselést folytathat – számol be a hírről a Sky News.
Az orosz költségvetés olaj- és gázbevételei drasztikusan megugrottak az elmúlt hónapokban, a költségvetés idén eddig halmozza a többleteket. Az EU olajvásárlásai ehhez tényleg tetemes mértékben járultak hozzá, és ha ezek elmaradnának egy esetleges olajembargó miatt, az középtávon komoly újratervezésre kényszerítené az oroszokat. Az EU már vizsgálja az olajembargó lehetőségét, de már az eddigi szankciók is nagyon kemény ütést vittek be. A kedvező államháztartási helyzet mellett ugyanis a gazdasági kilátások elkeserítőek. A stabil költségvetés sem zárja ki persze az államcsődöt – csakhogy ennek messze nincs akkora jelentősége, mint amennyire rosszul hangzik.
A 45 éves Valentin Broeksmit hétfőn reggel 7 óra körül találták meg a Multnomah Street 4500-as háztömbje közelében - közölte a Los Angeles megyei halottkém. Halálának okát egyelőre még nem állapították meg, a boncolásra még nem került sor.
Villámgyors csapással fenyegetett meg minden olyan országot Vlagyimir Putyin orosz elnök, amely be akar avatkozni az ukrajnai háborúba. Oroszország a kibertérben is durva támadást indított Ukrajna ellen. A mariupoli Azovsztal-üzem védői Dunkerque-szerű kimenekítést kérnek. Az orosz Pravda online lap listát közölt azokról a NATO-országokról, amelyeket szerintük meg kellene támadni. Oroszország szerint Lengyelország katonákat akar küldeni Ukrajnába. Csütörtök este két hatalmas robbanás rázta meg Kijevet, miközben António Guterres ENSZ-főtitkár a városban járt, és találkozott Volodimir Zelenszkij ukrán elnökkel. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború fejleményeivel.
Európának kemény üzenetet küldött Vlagyimir Putyin szerdán, a Gazprom leállította a gázszállításokat Lengyelországba és Bulgáriába, miután a két ország visszautasította Oroszország azon követelését, hogy a földgázért dollár helyett rubelben fizessenek. A lépés megmutatta, hogy komoly következményei lehetnek annak, ha valaki nem tartja be az oroszok által diktált játékszabályokat, egyben felerősítette azokat a félelmeket, hogy az Európai Unió más országai is hasonló sorsra juthatnak.
Az Egyesült Államok szerint Oroszország „lassú és egyenetlen” haladást ér el a Donbaszban, részben az ukrán ellenállás, részben a folytatódó logisztikai problémák miatt. Erről egy vezető amerikai védelmi tisztviselő nyilatkozott a CNN-nek.
Oroszország NATO-tagállamokat is meg fog támadni - jelentette ki Szerhij Lescsenko ukrán elnöki tanácsadó a Die Presse című osztrák lapnak adott interjújában. A pénteken megjelenő interjúból hírügynökségek csütörtökön előzetesen részleteket tettek közzé.
A Gazprom vitatja varsói politikusoknak azt az állítását, hogy az országnak nincs szüksége orosz gázra, ugyanis az energiahordozót most Németországból kapja Lengyelország – közölte újságírókkal Szergej Kuprijanov, az orosz állami gázipari konszern szóvivője.
Az orosz haditengerészet katonai célokra kiképzett delfinekkel védi fekete-tengeri flottáját - írta az amerikai haditengerészeti intézet (USNI) híroldalán helyi idő szerint szerdán.
A szankciós politikákra a haszonelvűség és üzleti érdekek oldaláról leselkedő veszélyek közismertek. Ugyanakkor a szankciós kudarcok jelentős része egy másik szereplőhöz, a radikális választói csoportokhoz kötődik. Ezek azok a külpolitikában aktív, az agresszor feltétel nélküli és gyors megbüntetését szorgalmazó tömegek, amelyek gyakran cselekvési kényszert teremtenek a döntéshozóknál. Jelenlétük szükségszerű, ideális esetben az ő szempontjaikat kellene összeegyeztetni a célországnak okozott, gyakran hosszabb távú károkozás maximálásával, a szövetségesek megsegítésével és az el nem kötelezett országok megnyerésével. Túlzott befolyásuk irreális célkitűzéseket, a társadalmi támogatás gyors elapadását, kudarcélményt okoz. A szankciós krónikákban oly gyakori ez utóbbi torzulás, hogy a szakirodalom növekvő része a belpolitikai (látszat)cselekvést tarja a szankciós politikák fő értelmének és sikerkritériumának, azt tartja az elemzés meghatározó kontextusának.
A McDonald's csütörtökön a vártnál jobb bevételről számolt be, amit az amerikai áremelések és az erős nemzetközi forgalomnövekedés táplált elsősorban. A vállalat részvényei másfél százalékkal emelkedtek a kereskedés előtti adatok alapján.
Azt állítja az orosz külföldi hírszerzés (SzVR) vezetője, Szergej Naruskin az orosz médiának, hogy Lengyelország hamarosan katonákat fog küldeni Ukrajnába békefenntartói feladatok kivitelezésére. Naruskin azzal vádolja meg Lengyelországot, hogy a misszióval titokban ukrán területek elcsatolását készítik elő. Az utóbbi állítás biztosan hitelromboló dezinformáció, de az előbbinek lehet valóságalapja.
Listát publikált az orosz Pravda online lap arról, hogy szerintük mely országokat kellene megtámadni Kalibr-cirkálórakétákkal, amiért azok a „náci kijevi rezsimet” támogatják.
Az Antarktiszon több tíz fokkal melegebb van télen, mint a sokéves átlag.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfrissebb híreivel.
Újításokat is bevezettek.
A távoli egészségügyi tanácsadásról Pereszlényi Zoltánt és dr. Karai Gábort kérdeztük.
És mit nyer vele Ukrajna?
Mi lesz a kínai kapcsolatokkal?
Várjuk a felpattanást.
