Folytatódik a Portfolio Checklist év végi sorozata, melyben 2022 kulcsfolyamatait értékeljük vezető gazdasági, akadémiai szakemberekkel. A csütörtöki adásban a 2022-es év globális gazdasági trendjeit, valamint azok Magyarországra gyakorolt hatását értékeltük Szabó Lászlóval, a HOLD Alapkezelő felügyelő bizottságának elnökével.
A magyar gazdaságpolitikában az év egyik legemlékezetesebb fejleménye volt, hogy a kormány rövid idő alatt tett 180 fokos fordulatot: a választások előtti - ritkán látott méretű - költekezés után behúzta a féket, sőt, elkezdte visszaszedni a gazdaságba kitolt pénzeket. Nyilván ezt saját maga nem nevezhette megszorításnak, mert az politikai okokból kifolyólag nem kifizetődő, viszont korábban tabunak számító kérdések kerültek elő: adóemelések, rezsicsökkentés módosítása, engedmények Brüsszel felé. Épp 2022 utolsó napjaiban dől el, hogy ez a fordulat fennmarad-e jövőre. Az első jelek azt mutatják, hogy igen, de mindezt úgy, hogy a lakosság továbbra is a legkevésbé érezze ezt a saját bőrén közvetlenül.
Már az elfogadás pillanatában borítékolható volt, hogy a 2023-as költségvetés nem állja ki az idő próbáját, ezért előbb vagy utóbb a kormány a tervezet módosítására kényszerül. Úgy tűnik, hogy a kormány ehhez optimális időpontot választott, ugyanis - a válságokkal sújtott időszakban jelentős kockázatok és bizonytalanság közepette - az év utolsó napjaira hagyta ezt a fontos feladatot. Bemutatjuk, hogy mit várhatunk a rendeleti úton előálló új jövő évi büdzséről és előrevetítjük annak fő tartalmát. Cikkünkből kiderül, hogy a szinte új költségvetés megalkotásának folyamatában újabb, számításaink szerint akár 1500 milliárd forintos pótlólagos kiigazításra kényszerül a kormány. Ezt időközben pedig részben már kezelte is.
A Népszava értesülései szerint a tervekkel ellentétben az európai uniós tagállamok pénzügyminiszterei jövő keddi brüsszeli ülésükön várhatóan nem fognak szavazni a Magyarországnak járó felzárkóztatási támogatások egyharmadának felfüggesztésére vonatkozó javaslatról, ami mintegy 3000 milliárd forintot érint.
Érdekes kormányhatározat jelent meg a szerda esti közlönyben. Ebből ugyanis az olvasható ki, hogy a kormány készen áll részt vállalni az Európai Uniós közös, 18 milliárd eurós értékű, Ukrajnának szánt pénzügyi támogatásában, de lehet, hogy egyedi módon teszi ezt meg Magyarország.
Szokás szerint szerdán ülést tartott a kormány és Orbán Viktor miniszterelnök legutóbbi posztja alapján nagy a tét.
Már meghallgatható a Portfolio Checklist különkiadása, melyben Surányi Györggyel készített interjúnk hallható. Surányit azért kerestük meg, mert ő volt az utolsó olyan jegybankelnök, aki a jelenlegihez hasonló kamatszintek mellett igazgatta a központi bankot. Ráadásul, második jegybankelnöki időszakában, 1995 és 2001 között 28%-ról 11%-ra csökkent az alapkamat mértéke, így a jelenlegi helyzet értékelésén túl, arról is kérdeztük a pénzügy szakembert, hogy mi lehet a kiút abból a helyzetből, amiben most vagyunk.
Egy Munkácson történt, turul szobor körüli vita miatt bekérette a mai napra a budapesti ukrán ügyvivőt Szijjátó Péter, külgazdasági és külügyminiszter - számol be róla az InfoStart.
Igor Korotcsenko orosz katonai szakértő szerint Magyarországnak "az elkövetkező hónapokban" el kell döntenie, Ukrajnában "megerősíti-e az ellenőrzést történelmi földjei felett", és "megmenti-e a 150 ezer kárpátaljai magyart".
Csütörtökön nem csak egy - a rezsicsökkentés módosításának részletszabályait is tartalmazó - közlöny jelent meg, késő este újabb jogszabályokat hirdetett ki a kormány egy másik közlönyben. Ezek közül az egyik legérdekesebb a különleges földgázkészlet létrehozásáról szóló kormányrendelet, valamint az ehhez szükséges finanszírozás elősegítéséről szóló döntés. Úgy tűnik, a kormány nagyon komolyan veszi a földgáztartalékok bővítésének ügyét a téli hónapokhoz közeledve.
Az energia-veszélyhelyzettel összefüggő egyes szükségszerű intézkedések megtételéről címmel jelent meg kormányhatározat a péntek esti Magyar Közlönyben. Ebben lényegében a kormány előkészíti a 7 pontos intézkedéstervet, köztük a rezsicsökkentés módosítását. Egy másik határozatával a kormány létrehozta az Energia-veszélyhelyzeti Operatív Törzset.
Jelentősen nőtt az új kormányban a miniszterek fizetése a kormány oldalára feltöltött dokumentumok szerint - szúrta ki az RTL.
Augusztus elsejétől jelentős változások állnak be a háztartások nagy tömegeinek, ami a rezsiszámlájukat illeti. Az átlagfogyasztásuk felett ugyanis a piaci árat kell majd megfizetniük az áramért és a gázért. Korábbi cikkeinkben már több számítást is végeztünk, és ezúttal - a részletszabályok megjelenéséig - a legfontosabb nyitott kérdéseket szedtük össze. Az ezekre érkező válaszokkal lehet majd megmondani pontosan, hogy az egyes családok mennyivel járnak rosszabbul a mostani állapothoz képest és ezek fényében tudnak olyan döntéseket meghozni, amelyek segítik a fájdalmas alkalmazkodást.
Egy hét leforgása alatt gyakorlatilag 180 fokos fordulatot vett a magyar gazdaságpolitika. Több olyan ügyet is korrigált a kormány az elmúlt néhány napban, amelyek korábban tabunak számítottak: adóemelés, megszorítás, engedmény Brüsszel felé, rezsicsökkentés módosítása. A külső helyzet látványos és rendkívül gyors romlása fényében ez érthető, és nem is teljesen váratlan. Mostanra derült ki, hogy nem csak a gazdasági kihívásokat kell sürgősen kezelni, hanem a hazai gazdaságpolitika lépéstévesztéseit is korrigálni kell.
A kormány lényegében egyetlen nap alatt átalakította több százezer ember adózását. Az érintettek a következő 1,5 hónapban értékelik saját lehetőségeiket, lázasan számolgatnak könyvelőikkel (akiknek a relatív pozíciója szintén változik). A kisadózók sok esetben előre nem látható reakciójukból áll majd össze az intézkedés teljes hatása. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy az egész átalakítás miért és mennyire szokatlan a kormánytól és milyen makrogazdasági, költségvetési hatásai lehetnek.
3 nap alatt 16 egység és a 416-os euró-forint árfolyam. Ez volt az a két szám, ami már áttörte a gazdaságpolitika ingerküszöbét és reagált a kormány és a jegybank, ha nem is összehangoltan, egymásra épülve. 24 óra leforgása alatt lépett ugyanis a Magyar Nemzeti Bank a forint védelme érdekében, majd átpasszolta a labdát a fiskális politikának, amely csütörtök délután vette a lapot. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter mellett Orbán Viktor miniszterelnök is fontos üzeneteket küldött az EU-megállapodás ügyében.
Ritkán látott sebességgel értékelődik le a forint, és már nemcsak a főbb devizákkal szemben (euró, dollár, svájci frank), hanem a régiós fizetőeszközök (zloty, lej, kuna) ellenében is. Közben pedig a parlament is ülésezik a költségvetés elfogadása miatt, valamint a kormány is ülést tart szerdán, vagyis a hivatali gépezet nem állt le, azonban a forint zuhanásával kapcsolatban nem jött nyilatkozat a kormányzat részéről.
Vera Jourová, az Európai Bizottság alelnöke kedden az Európai Parlament Covid-19 járvánnyal foglalkozó szakbizottságának keddi ülésén a világjárvány idején hozott szükséghelyzeti intézkedéseket értékelte, amely kapcsán Magyarországra is kitért - írja a Népszava.
Október 1-ig marad 480 forint a benzin és a gázolaj literje, továbbra is 1600 forintos átlagáron lesz kapható a csirkemell, 1500 forint pedig a sertéscomb kilója. Már ha lesz ezekből a termékekből, valamint a többi hatósági áras termékekből. Csütörtökön ugyanis eldőlt, hogy a kormány még tovább tartja fent a piaci árakba beavatkozó intézkedéseit. Ez egyrészt érthető, hiszen a meghatározott termékek árai csak tovább növekedtek az elmúlt hetekben. Másrészt ugyanakkor egy csapdahelyzetet is jelent a kormány számára. Egyelőre ugyanis egyirányú utcának tűnik, ahová a kormány bement, és ez az út egyre emelkedő inflációs pályával van kikövezve, főleg ha a forint is tartósan gyenge marad. Innen nehezen lehet kifordulni, pedig az árstopok fenntarthatósága már most megkérdőjelezhető. A piaci folyamatok torzítása nyomán a szereplők egyre nehezebb helyzetbe kerülnek és az ellátási veszélyek is csak fokozódnak. A közgazdaság egyik alapszabálya ugyanis örökérvényű: nincs ingyenebéd, de akkor ki állja a cechet?
Szombat este jelent meg a rendelet az új különadókról, illetve a különadó-emelésekről, miután a kormány a háromnapos ülése után ezekről is döntött. Cikkünkben azt mutatjuk be, hogy melyek a legnagyobb érdekességek az előzetesen bejelentett információk és a rendelet végleges szövege közötti különbségek alapján.
Nem kizárt, hogy szankciós fenyegetés áll a háttérben.
Szerintük ez nem segíti elő a béke ügyét.
Marad az adósságfék, és jön a növekedési turbó is.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Az oroszok megsemmisítettek egy Sz-300PSz-t.
Nejizspapa altengernagy szerint gyakorlatilag menekülőre fogta az orosz hadiflotta.
Az ipar, a kiskereskedelem és a külkereskedelem sem alakult szépen.
Vezetéstechnikai szakértőt kérdeztünk.
Egri Gábort, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökét kérdeztük.
