oktatás

Romokban a magyar felsőoktatás, és van egy ennél sokkal rosszabb hírünk is

Hiába zuhan a felsőoktatásban résztvevő hallgatók száma folyamatosan, a kormány rendre előhúzza az ütőkártyáját, amely szerint nincs itt semmi probléma, mert ugyanannyi - vagy több - diplomát adnak ki, mint korábban. A Portfolio kimutatása szerint azonban ez csak a bolognai képzési rendszer sajátosságából fakad, amelynek felfutása az elmúlt 10 évben zajlott, a régi rendszer kifutásával párhuzamosan. Számításaink alátámasztják azt, hogy a hallgatók számának zuhanása megállítja a diplomások arányának növekedését. A mikrocenzus friss adatai szintén megerősítik meglátásainkat, ugyanis a 20-24 éves korosztályban már nem nőtt tovább a diplomások aránya a 2011-es népszámlásához képest.

Nagyvállalatok, figyelem! Jön az EU-s pályázat a céges képzésekre

Nagyvállalatok, figyelem! Jön az EU-s pályázat a céges képzésekre

Előbb a nagyvállalatok által régóta várt, de csak 9 milliárd forintos keretösszegű képzési központos pályázat társadalmi egyeztetése kezdődött meg még az óév végén, ma pedig elindult ugyanez a folyamat a Digitális Jólét programhoz kapcsolódó hitelprogramnál is. Előbbi pályázat tervéhez január 8-án 11 óráig, utóbbihoz január 13-án éjfélig lehet hozzászólni az erre a célra kialakított partnerségi felületen.

Jobban értik a szöveget a magyar diákok, mint korábban

Javítottak szövegértési eredményükön a magyar diákok a PIRLS (Progress in International Reading Literacy Study) felmérés szerint tavaly. Az International Association for the Evaluation of Education Achievement (IEA) által végzett kutatás alapján Magyarország 15 pontot javított a 2011-es adatokhoz képest, így 554 pontot ért el.

Ezt sem tesszük ki az ablakba: újra leszerepeltek a magyar diákok

Magyarország 472 pontot ért el a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) által rendszeresen elkészített PISA-teszt problémamegoldó részében, ami elmarad az átlagos 500 pontos értéktől; a fiúk és a lányok teljesítménye között pedig továbbra is nagyon jelentős a különbség.

Boldogabb lesz a kesergő Magyarország, ha 10 helyet javul a versenyképességünk

Az eddigi eszközorientáltság után most már emberorientáltságra, a humánkapacitások átfogó fejlesztésére van szükség jelentős állami források mellett, hogy a legmodernebb technológiákat átvéve Magyarország versenyképessége akár 10 helyet is javulni tudjon 10 év alatt az EU-ban - hangsúlyozta a Portfolio-nak adott interjúban Essősy Zsombor. A MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója úgy látja: ha a hatékonyság és így a versenyképesség széles körben javul, akkor ez magasabb fizetésekhez vezet, ami boldogabbá és kiegyensúlyozottabbá tudja tenni az évszázadok óta kesergő magyarokat. Ehhez a nagy átálláshoz, társadalmi kultúraváltáshoz tudásközpontokra, támogató vállalkozásokra is szükség van és egy ilyet Essősy is létre akar hozni, sőt idővel a tőzsdére is be szeretné vezetni. Meglátása szerint azért is lényeges az oktatásba-képzésbe jelentős forrásokat fektetni, mert a digitális forradalom sok magyar munkahelyet meg fog szüntetni, ami elméletileg enyhíti majd a munkaerőhiányt, de valójában átképzés és a képességek javítása nélkül ez nem fog megtörténni.

"Ma sem nagyobb a tanárhiány, mint korábban"

Egészen biztos, hogy a Klebelsberg Központ minden iskolájában lesz széles sávú internet és wifi - mondta a Világgazdaságnak adott interjújában Hajnal Gabriella. A Klebelsberg Központ szakmai elnökhelyettese nem látja indokoltnak, hogy ennyit foglalkoznak a tanárhiány kérdésével.

Ingyenwifi és szupergyors net jön az iskolákba

Szupergyors internetet és teljes wifi-lefedettséget kapnak az állami és egyházi iskolák 2019 végéig - jelentette be a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára hétfői budapesti sajtótájékoztatóján.

Palkovics: Magyarországon éri meg leginkább tanulni

Az oktatási rendszert a munkaerőhiánytól függetlenül is óriási kihívások érik - mondta Palkovics László oktatásért felelős államtitkár a Budapest Economic Forum rendezvényén. A technológiai fejlődés felgyorsulása, a fenntartható növekedés támogatása, a tudásalapú európai gazdaság nagyobb képzettségi igénye, a méltányos és esélykiegyenlítő oktatás megteremtése egyaránt hat az oktatási rendszerre.

Egyre többen hagyják itt Magyarországot, akiknek a jövőt kellene építeni

Többszörösére emelkedett az utóbbi években a külföldön tanuló magyar diákok száma, vagyis a kivándorlás ma már nem csak a magyar munkaerőt, hanem a jövő generációját is érinti. A folyamat pontos méreteiről még a munkaerő elvándorlásánál is nehezebb információhoz jutni, hiszen még kevésbé vannak átfogó statisztikák. Ennek ellenére érdemes foglalkozni a témával, ezért ennek szenteltük cikksorozatunk negyedik részét.

Egy ábra, ami végképp bizonyítja: Magyarországon tanulni kell

Az OECD országok között Magyarországon a legalacsonyabb a felsőfokú végzettségűek munkanélküliségi rátája - derül ki a nemzetközi szervezet közelmúltban megjelent kiadványából. Az igazi érdekesség nem is ez, hanem az, hogy a képzetlenek (tényleges) munkanélküli helyzetéhez viszonyítva micsoda ugrást jelent a tanulás.

K&H: a férfiak akarnak külföldre menni

A 19-29 éves dolgozó fiatalok 36 százaléka tervezi a külföldi munkavállalást. Azonban nemek között jelentősek az eltérések: a dolgozó férfiak fele, míg a nők mindössze 16 százaléka keresné kenyerét külföldön - derül ki a K&H fiatalok jóléti indexéből.

Egy ábra, amiből megérted, miért furcsa a magyar oktatás

Minél fejlettebb egy ország, a növekedése annál inkább az innováción, a humántőke minőségén múlik - éppen ezért a gazdag országokban többet áldoznak az oktatásra, hogy a munkaerejük képzettebb legyen. Sőt, a nemzeti sikeresség egyik legfontosabb feltétele, hogy az emberek tudásába egyre többet fektessünk. Ezeket az alapszabályokat alaposan a fejébe véshette mindenki, aki az elmúlt években olvasott erről a témáról. És akkor most megmutatjuk az OECD legfrissebb ábráját, amiben ehhez képest azért vannak meglepetések.

Ha nem csinálunk valamit gyorsan a magyar oktatással, állva hagy minket a világ

  • A World Economic Forum elemzése szerint 130 országból Norvégia, Finnország és Svájc rendelkezik a legfejlettebb humántőkével.
  • Magyarország a 39. helyen végzett, vegyes részeredményekkel.
  • Míg egyes területeken jól teljesítünk, addig az oktatási rendszer színvonala meglehetősen alacsony, nem fordítunk elegendő figyelmet arra, hogy a most felnövő generációk a jövőbeli boldoguláshoz szükséges, hasznos tudást szerezzenek, ami ebben a gyorsan változó világban az ország tartós leszakadásához vezethet.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kongatják a vészharangot: olyan folyamat zajlik, amely pusztító vírusokat szabadíthat ránk
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.