Pont tíz éve, 2011. december 20-án hajnalban fogadta el az Országgyűlés a közoktatás minden szereplőjének, az iskolák, a pedagógusok, a gyerekek, a szakmai szolgáltatók és a piaci szereplők állami gondozásba vételéről szóló törvényt. Az akkori politikai kommunikáció szerint a törvény célja egy a nemzet felemelkedését szolgáló „köznevelési” rendszer megteremtése volt. Az évforduló jó alkalom arra, hogy megmérjük: mennyit emelkedtünk egy évtized alatt.
A római kormány rendelkezése szerint december 15-től kötelezővé vált az emlékeztető oltás felvétele az egészségügyben, az oktatásban és a rendfenntartó erőknél dolgozók számára, utóbbiakat ráadásul szolgálati fegyverüktől is megfoszthatják, ha nem veszik fel a vakcina újabb adagját.
Az ENSZ információs és kommunikációs technológiai ügynökségének becslése szerint a világ lakosságának körülbelül 37 százaléka, vagyis 2,9 milliárd ember még sohasem használta az internetet, legtöbbjük pedig fejlődő országokban él – írja a Washington Post.
Az oktatáspolitikai viták állandó motívuma Magyarországon az a kérdés, hogy mi legyen a falvak kisiskoláival. Egy olyan dologról van szó, amire ideológiai és politikai rétegek sokasága rakódott le, ezért szinte lehetetlen tisztán oktatási, a tanulás minőségéhez kapcsolódó érvek mentén gondolkodni róluk.
Teljesen online oktatásra tér át a Budapesti Metropolitan Egyetem szombattól, azaz minden órát és a vizsgákat is online tartják meg. Az egyetemen az egész őszi félévben hibrid oktatás működött.
A műszaki és informatikai képzési terület népszerűségének további növekedésére számít az ország vezető műszaki felsőoktatási intézménye, 2022 szeptemberétől a BME speciális szakembereket képző űrmérnök és építmény-informatika mesterképzést is indít.
A gyermekek, a pedagógusok további védelme és az oktatás zavartalansága érdekében a "külsősöknek" (például nem az iskola alkalmazásában álló takarítóknak, büféseknek, szállítóknak) decembertől védettségi igazolvány szükséges a köznevelési és szakképzési intézményekbe való belépéshez - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) kedden az MTI-vel.
Gulyás Gergely múlt héten jelentette be, hogy az üzletekbe, a színházakba és mozikba maszk nélkül nem lehet majd bemenni, az iskolai szabályokról azonban az igazgatók dönthetnek. A bejelentés óta egymás után teszik kötelezővé az általános és középiskolák a maszkviselést, van, ahol csak a folyosókon kell viselni, máshol a saját tantermükben sem vehetik le a maszkot a diákok, sok általános és középiskolában lefújták a nyílt napokat és a hagyományos fogadóórákat, és reggelente újra mérik a gyerekek és a felnőttek testhőmérsékletét, írja az eduline.hu.
Szeretnénk, ha magasabb lenne az átoltottság az iskolákban, ha engedélyezik a vakcinák használatát az 5-12 éveseknek, akkor újabb kampányt szervezhetünk – mondta a HírTv hétfő esti műsorában Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár.
Az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) szerdán benyújtott törvényjavaslata az állami fenntartású egyetemek esetében is megteremti a kétszer tizenöt százalékos béremelés jogszabályi hátterét. Az Országgyűlés egyetértése esetén egy hónapra rövidülhet le a külföldön szerzett diplomák hazai elismerése. A doktori képzés rugalmasabbá válhat azzal, hogy a javaslat szerint a mesterképzés utolsó évével párhuzamosan is elvégezhető lesz.
Az Emmi engedélyét kell kérniük az iskoláknak a külföldre tervezett csoportos utazásokhoz, például a sítáborokhoz egy nemrég megjelent rendelet szerint.
„A 2021-es Európai Innovációs Eredménytábla azt mutatja, hogy az üzleti élet és a vállalkozói szellem egyre inkább virágzik Magyarországon” – emelte ki a Portfolio-nak adott exkluzív interjúban az Európai Bizottság innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és fiatalokért felelős biztosa annak apropóján, hogy október 28-án Magyarországra érkezett. Marija Gabriel a látogatása során felkereste a budapesti székhelyű uniós intézményt, az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet is, és az írásos interjúban szó volt az intézménynek a magyar a startup-világban betöltött lényeges szerepéről is amellett, hogy számos nagy magyar sikertörténetet is név szerint kiemelt. Az uniós biztos az interjúban részletesen beszélt a magyar felsőoktatási intézmények különböző uniós programokban való részvételéről és a magyar innovációs ökoszisztéma erősítésében való kulcsfontosságú szerepükről. Szóba kerültek a koronavírus-járvány digitális oktatásra és a népszerű Erasmus+ programra, továbbá a Brexit oktatási programokra gyakorolt hatásai is, valamint az is, hogy az uniós csatlakozásunk óta bekövetkezett több százezer fős kivándorlást és az agyelszívás jelenségét hogyan, milyen uniós stratégiákon keresztül lehet fékezni.
Az iskolai maszkviselési kötelezettség visszaállítását sürgeti Németországban a tanárok legnagyobb érdekképviseleti szervezete (Deutscher Lehrerverband - DL) a koronavírus-járvány erősödése miatt.
A világ legnagyobb alapkezelőjét, a BlackRockot kért fel a világ vezető olajkitermelő országa, Szaúd-Arábia új, 53 milliárd dollárt befektetni kívánó infrastruktúra alapjának menedzselésére – számol be a hírről a Financial Times.
Egyre több oktatási intézményben kell intézkedni a koronavírus megbetegedések miatt, a Népszava becslése szerint ezen helyszínek száma már 270 körül lehet.
A 27 EU-s ország összesített eredményei alapján 15. helyen áll Magyarország a "fenntarthatóságban", vagyis olyan környezeti, társadalmi, pénzügyi és növekedési mutatókban, amelyek együtt igyekeznek leírni, mennyire akarjuk, hogy legyen még jövője a gyermekeinknek, unokáinknak. A 15. hely valamivel az átlag alatt van, és ugyan hiába szerepeltünk jobban a zöld pénzügyekben és a környezeti szempontokban, a társadalmi mutatók, például a lakhatás és a képzettség, lefelé húzzák a magyar Fenntarthatósági Index értékét. Kevés olyan uniós ország van, ahol népességarányosan többen élnek súlyosan elégtelen életkörülmények között, mint itthon, és azon tagállamok száma is igen csekély, ahol még nálunk is kevesebben rendelkeznek legalább egy alapszintet elérő digitális készséggel - derül ki az MNB Fenntarthatósági Jelentéséből.
Azonnali béremelést és az oktatásban dolgozók munkaterheinek csökkentését követelve közös sztrájkbizottságot alakít a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) - jelentették be a két szervezet közös sajtótájékoztatóján kedden, a pedagógusok világnapján Budapesten.
Megszavazta ma a parlament, hogy a kuratóriumokkal irányított egyetemi alapítványok a következő öt évben 1630 milliárd forintot kapnak a költségvetésből - írja a Telex. Ezzel a felsőoktatás finanszírozása egy év alatt a két és félszeresére nő.
