2030-ben az előrejelzések szerint száztíz olyan város lesz, aminek a lakossága meghaladja az ötmilliót és ebből hatvanhatnak a népessége túllépi a tízmilliós határt. Úgy tűnik, a városok iránt az emberiség érdeklődése töretlen, jelenleg a világnépesség 54 százaléka, 2050-re várhatóan 70 százaléka lesz városlakó. A várossal kapcsolatos elvárások alapját a jó munkalehetőség, a biztonság és a szolgáltatások adják, de vajon a mai kor városaira is érvényesek ezek? Mit kell tennünk, hogy a jövő városai is élhetők és emberfókuszúak legyenek? Többek között ezekről a kérdésekről beszélgetett - Budapest és más nagyvárosok példáin keresztül - a TEDx Danubia Future Life Salon eseményén Kozák Ákos, szociológus-jövőkutató és Schrancz Mihály, építész, a Property Market Kft. ügyvezető igazgatója.
Van olyan fejlesztése a Liget Budapest projektnek, ami egy hónap leforgása alatt több mint 110 ezres látogatottságot generált, így az évi egy millió főt is elérheti a projekt csupán egy elemének az érdeklődői száma. A Városliget bemutatása mellett, a városfejlesztési teendőkről, az üdvözölt irányokról és megoldásokról is szó volt az FM & Hybrid Office konferencián.
Elkészült a zalaegerszegi tesztpálya okosvárosának teljes úthálózata, továbbá az autóút- és autópálya-szakasz aszfaltozása, így 73 százalékos készültségen áll a kivitelezés - közölte pénteken a helyszínen a ZalaZONE Járműipari Tesztpálya miniszteri biztosa.
A határ menti térségek okosváros szempontú fejlesztéseit is segítheti a továbbiakban az a szakmai együttműködés, amelynek a megerősítéséről állapodott meg a Digitális Jólét Program (DJP) a Hét Határ Határon Átnyúló Önkormányzati Szövetség a Kárpát-medencében Egyesülettel - közölte a Digitális Jólét Nonprofit Kft. csütörtökön.
Az országban elsőként Szegeden vezetnek be az önkormányzati cégeknél azonnali fizetési rendszeren (AFR) alapuló, az MNB szabványainak megfelelő QR-kódot használó megoldást - közölte Nagy Sándor (Momentum) városfejlesztési alpolgármester hétfőn.
A legtöbb látogatót vonzó karneváli esemény napján, vasárnap vezették be Velence városában a látogatók számlálását, terelését és azonosítását is szolgáló kamerás térfigyelőrendszert, amely a július elsejétől induló fizetéses belépés előfutárának számít - írja az MTI.
Az urbanizáció extrém kihívásokat teremt a társadalom számára, a legújabb technológiák ugyan megoldást jelenthetnek ezek közül némelyikre, nem mindegy ugyanakkor, hogy ezeket hogyan használják és egyáltalán akarják-e használni az emberek. Az okos városok sok mindenben megkönnyíthetik az életünket, van azonban egy nagy gátja annak, hogy az a mintegy 1000 smart city kezdeményezés a való életben is megvalósuljon - írja egy JLL tanulmány alapján a Marketing Interactive.
Sokféle jó projekt van, mielőtt azonban bármelyikbe is belevágnánk meg kell vizsgálni, hogy hány embert érint, milyen céljaink vannak vele és hogy megtérül-e a beruházás. Mindezek mellett, jó döntést csakis a helyi lakók és az intézmények bevonásával lehet hozni. Az okosodó városok lehetőségeiről és az okos településmenedzsment alapjairól a Future City 2019 konferencián beszéltek a szakértők.
Egyre jobban haladunk az élet minden területén azokkal a technológiai újításokkal, amelyeket leegyszerűsítve smart megoldásoknak nevezünk. Igaz ugyan, hogy ez a címke sokszor nem adja át a valódi mondanivalót, emiatt sokan nem is szeretik használni. Ha azonban túltesszük magunkat a kifejezés marketingfogás jellegén, és csak a benne foglalt tartalmat vizsgáljuk, a technológiai forradalom rengeteg újítását idesorolhatjuk, amely ‒ akár csak részben is ‒ kapcsolódik hozzánk emberekhez, a lakóhelyünkhöz, a mindennapjainkhoz, a kényelmes, biztonságos, egészséges életünkhöz, és mindezt összefogva a városainkhoz.
November 13. és 15. között rendezték meg a Barcelona Smart City Expo - World Congresst (SCEWC), ahol a városi lét került fókuszba és a résztvevők arra keresték a választ, hogy mi kell a nyers technológia mellé egy okos város kialakításához - szerepel a Lechner Tudásközpont cikkében.
"Ha okosvárosokról beszélünk, két fontos dolgot kell kiemelni, egyik az élhetőség, másik a fejlesztési módszertan. Ezeket nem másolni, hanem adaptálni kell" - hangzott el az Infotér 2018 Konferencián, ahol a szakértők többek között arról is beszélgettek, hogy mit jelenthet egy város, és mit egy falu életében az okosítás, valamint, hogy miként kellene az oktatási intézményekbe is bevinni ezeket a módszereket. Már vannak ötletek a szülők és a diákok igényei alapján, hogy hogyan tegyék okosabbá az iskolákat is.
Elsőként Budapest V. kerületében tesztelik azt a keskenysávú rádiótechnikát alkalmazó (NB-IoT) parkolórendszert, melynek segítségével 135 szenzor telepítésével a sofőrök egy mobil alkalmazáson keresztül, térképen megjelenítve láthatják a közelben szabad parkolóhelyeket.
Van még mit tanulnunk néhány a külföldi várostól, legalábbis ami a vonatközlekedés pontosságát illeti. Annak ellenére, hogy jóval több ember él például Berlinben, mint Budapesten, ami egyszerre azt is jelenti, hogy a vonatközlekedése is jobban kihasznált, mégis mintegy 99 százalékos pontossággal közlekednek a vonatok a német fővárosban - szerepel a Statista cikkében.
Az autósok egyik rémálmaként is hívhatjuk a dugóban való araszolgatást, amellett, hogy idegtépő a felesleges várakozás még jelentős idő- és üzemanyagköltséggel is jár. A legegyszerűbb megoldás nyilvánvalóan a kevesebb gépkocsi lenne, ám amíg ez a tendencia nem kezdődik el, a szakértők különféle megoldásokkal hozakodnak elő, amelyek alapjait mind a közlekedés során gyűjtött adatok adják. Már több külföldi városban is alkalmaznak új technológiákat, amelyek segítenek abban, hogy kevesebb legyen a baleset, vagy gyorsabban érjenek ki a hatóságok egy közúti incidenshez. Ezeken túl már létezik annyira okos jelzőlámpa is, amely nemcsak a forgalomnak megfelelően vált át, de akár elő is tudja jelezni a 10 perc múlva várható forgalmat, és még időben értesítheti erről a sofőröket, hogy más útvonalat válasszanak - szerepel a SmartCity.Press cikkében.
A Porfolio Smart City 2018 konferencia résztvevői közül sokak szerint az a település, ami hasznos célokra használja a smart city lehetőségeit, képes lehet arra, hogy megállítsa a település népességének csökkenését. Sokan voltak azonban olyan vélemények is, miszerint a smart megoldások legfeljebb kiegészítések lehetnek az élhetőséghez, miközben a városok népességének alakulását továbbra is a munkalehetőségek fogják befolyásolni. Hogy mi az igazság, arról különböző szakterületek képviselői beszélgettek, többek között Monor város polgármestere, aki a városban zajló kísérleti projektről is beszélt.
Milyen gyorsan térül meg egy energiahatékonysági beruházás? Miként lehet megfelelő informatikai rendszert találni a városokról gyűjtött adatok kezelésére? Hogyan mutatható ki, hogy melyik városban a legjobbak az életkörülmények, vagy legkreatívabbak az emberek és miért fontos a tömegközlekedés ebből a nézőpontból is? Ezekről a kérdésekről szóltak a Portfolio szervezésében megrendezett Smart City 2018 délutáni programjának előadásai, ahol a kulcskérdés az volt, hogy a fenti kérdésekben miként tudnak részt venni az önkormányzatok.
Mutatjuk a fontosabb tőzsdék nyitvatartását.
Márkus Gergellyel, a Mastercard Magyarországért és Szlovéniáért felelős country managerével beszélgettünk.
Az ünnepi héten apró szikra is elég lesz a nagy piaci mozgásokhoz.
A kisebb coinokban is lehet fantázia.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Gyorgyevics Benedekkel, a Városliget Zrt. vezérigazgatójával beszélgettünk.
Miért csökken a közvetlen külföldi tőkebefektetések volumene?
Meddig nőhet még?
