A háztartások jövedelmi helyzetét jövőre 5 intézkedéssel 1800 milliárd forinttal javítja a kormány - derül ki a Pénzügyminisztérium szerda reggel közzétett számításaiból. A választások előtt tehát óriási pénzesőben részesülnek a magyarok.
2002 óta tart a versengés a különböző hazai pártok között, hogy hány havi nyugdíjjal ígérnek és fizetnek majd többet, mint elődeik. Legújabban Orbán Viktor személyesen intézte el kőszívű pénzügyminiszterénél, hogy hozza előre a teljes 13. havi nyugdíjat a korábban ígért 2024-ről 2022-re. A közelmúltban a Portfolio még egy 14. havi nyugdíjat is fölfedezett a Mikulás-csomagban, ám ez véleményem szerint nem helytálló értelmezés. A cikkben megpróbálom elmesélni a sokhavi nyugdíjak és egyéb bónuszok húszéves történetét, nem érintve a nyugdíjrendszer egyéb kérdéseit, például a kötelező magánnyugdíj-pillért.
Friss számításaink azt mutatják, hogy a kormány négy hónap leforgása alatt nemcsak plusz egyhavi nyugdíjat fizet ki (ahogyan az már ismert, 2022 februárjában), hanem az egyszeri intézkedéseivel közel még egy hónapnyi juttatást odaad az idős korosztálynak. Épp a jövő tavaszi parlamenti választások előtt ennyire bőkezű.
Fontos, a jövő nyugdíjasainak életét alapvetően meghatározó nyugdíjreformok zajlanak szerte a világban. A társadalom elöregedése egyre súlyosabb lepelként borul a nyugdíjrendszerek fenntarthatóságára, így több kormány is bejelentette már a nyugdíjaknál várható változásokat. De hol van ebben a sorban Magyarország? Itthon milyen változások zajlanak és mindez mennyire teszi fenntarthatóvá a magyar nyugdíjrendszert?
Orbán Viktor hétfői bejelentésével összhangban a csütörtök este megjelent Magyar Közlönyben a kormány kihirdette a magasabb 2022. januári nyugdíjemelést.
Nem volt érdemi hatással a koronavírus a nyugdíjkifizetésekre az OECD friss elemzése szerint, de több, a nyugdíjasok és leendő nyugdíjasok életét érintő változásra is felhívta a figyelmet. A magyar nyugdíjasok nem panaszkodhatnak: egyike vagyunk azon országoknak, ahol a nyugdíjak a legközelebb állnak a keresetekhez, sőt, az utóbbi két évtizedben még nőtt is a nyugdíjasok rendelkezésre álló jövedelme. Az OECD tanulmánya kitért a magyar nyugdíjrendszert érintő fontosabb változásokra is: a 13. havi nyugdíj és a munkáltatói szocho csökkentés sem jelent túl sok jót a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát tekintve.
Orbán Viktor miniszterelnök a hivatalos Facebook-oldalán megjelent videóban jelentette be, hogy aláírta a 13. havi nyugdíj jövő februárjában, egy összegben történő kifizetéséről szóló rendeletet. A bejelentés nem váratlan, gyakorlatilag eldöntött tény volt már az elmúlt hetek fejleményei alapján is, hogy a nyugdíjasok a jövő tavaszi választások előtt két hónappal jelentős egyszeri összegben részesülnek.
Orbán Viktor hétfőn a Parlamentben jelentette be, hogy 2022 januárjától 3% helyett 5%-kal emelkednek a nyugdíjak. Megmutatjuk, hogy ez mekkora plusz összeget jelent az érintettek számára.
Már-már nevetségesen alacsonynak tartja a 3 százalékos nyugdíjemelést a legfrissebb inflációs előrejelzések fényében Farkas András nyugdíjszakértő, aki szerint emiatt szinte biztos, hogy még az idén módosítanak a költségvetési törvényen.
2008. január 1-je óta 28 500 forint a teljes nyugdíj legkisebb összege. Ez az eredendően is dermesztően alacsony minimálnyugdíj az azóta megállapított és a jövőben majd megállapítandó nyugellátásokra egyaránt vonatkozik, így alighanem az egész világegyetemben - amelynek alapállapota a folytonos változás - egyedülálló módon már 14 éve változatlan. 2021. január 1-jétől ráadásul megszűnt a 28 500 forintos minimálnyugdíj alkalmazhatóságára vonatkozó időbeni korlátozás, vagyis akár örök időkre (vagy a következő rendeletmódosításig) érvényben maradhat a 28 500 forintos összeget rögzítő szabály.
A kormány is látja és várja is, hogy az eredetileg tervezettnél magasabb lesz a jövő évi infláció - ismerte el kérdésre válaszolva Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón. December közepén tehát ezért kiderülhet, hogy mekkora plusz emelést kaphatnak emiatt jövőre a nyugdíjasok.
Már biztos, hogy a teljes 13. havi nyugdíjat biztosítja a kormány jövő februárban - jelentette be a családokért felelős tárca nélküli miniszter szerdán a Facebookon.
Hagyományosan fontos időszak az év utolsó előtti hónapja a nyugdíjasok számára, hiszen amennyiben a törvényi feltételek teljesülnek, az állam nyugdíjkiegészítést és prémiumot is fizet. 2021 novembere azonban több szempontból is különleges, és ezzel gyakorlatilag kezdetét veszi a kormány pénzszórása.
A szociális hozzájárulási adó újabb, várhatóan négy százalékpontos csökkentése jövőre 358 milliárd forintos bevételi léket üt a nyugdíjkasszán, miközben a nyugdíjkiadások a novemberi nyugdíjprémium, a novemberi és jövő januári nyugdíjemelések, valamint a 13. havi nyugdíj jövő februárra várt teljes visszaépítése miatt legalább ennyivel nőnek, így legalább 700 milliárd forint nagyságrendben kell átrendezni a nyugdíjköltségvetést. Ha a jelen jogos bérnövelési igényeit a nyugdíjkassza kárára elégítik ki, akkor az államilag elrendelt „carpe diem szemlélet” miatt a jövő nyugdíjasainak érdekei súlyosan sérülhetnek.
Már csak pár hetet kell várniuk a nyugdíjasoknak és megindul a következő 4 hónapban esedékes plusz pénzeső az érintetteknek. Cikkünkben röviden bemutatjuk, mikor hány plusz forint érkezik a nyugdíjasoknak és ezek (a nyugdíjemelés és a nyugdíjprémium 2021-es összege, valamint a 13. havi nyugdíj 2022-ben várható összege) mit okoznak a nyugdíjak összegében, különböző mértékeknél.
A nyugdíjrendszer fenntarthatósága érdekében 2010 után hozott fájdalmas intézkedések eredményeit a 13. havi nyugdíj visszahozatala semmissé teheti, így a nyugdíjrendszer finanszírozási kockázatai ismét olyan fenyegetővé erősödhetnek, mint 2009-ben.
A családügyi miniszter a nyugdíjasokat érintő legújabb döntések apropójából megemlítette a 2022 elején várható 13. havi nyugdíj ügyét is és sokat sejtetően nyilatkozott róla.
Ahogyan arra számítani lehetett a kormány kihirdette a novemberben várható visszamenőleges nyugdíjemelésről szóló rendeletet, azonban annak mértéke minden várakozást felülmúlt. A januári kötelező 3%-os emelést így a kormány két lépcsőben összesen 1,8 százalékkal pótolja ki az elszálló infláció miatt.